Az Orbán-kormány felhatalmazta a külgazdasági és a külügyminisztert, az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodás szövegének véglegesítésével – vette észre a Népszava a keddi Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározatot. Emellett a kabinet azt is kinyilvánította, hogy egyetért a a gazdasági megállapodás bemutatott szövegével és elrendeli a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet benyújtását az Országgyűlésnek.
A lap megjegyzi, hogy a kormány ezzel egy gyakorlatilag felmondhatatlan gazdasági együttműködési megállapodás aláírásához kér parlamenti jóváhagyást. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által korábban közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel (UAE) kötendő 15 évre szóló kontraktust ugyan hat hónapos határidővel felmondhatják a felek, de a felmondás nem érinti a már megkezdett projekteket, az aláírt kötelezettségvállalásokat, megbízásokat, szerződéseket, de még a munkaterveket se az adott megállapodások lezárásáig. Kivéve persze, ha a felek erről másként döntenek. Így egy jelenlegitől eltérő összetételű kormány később hiába döntene úgy, hogy eláll a közös ingatlanfejlesztéstől, a jelen megállapodás nyomán indult beruházásokat befejezik.
Az első megállapodás-tervezet szerint még 600 millió euró (228 milliárd forint) értékű közlekedési beruházás megvalósítását vállalta a magyar kormány. Ebben a Szegedi úti közúti és egy másik gyalogos felüljáró megépítése mellett a vasúti pálya fejlesztését, valamint az M1-es metró meghosszabbítását vállalták. A Népszava szerint az elfogadott tervezet szerint az Orbán-kormány már „legalább 800 millió EUR (304 milliárd forint) becsült összeg erejéig” biztosít forrásokat a gyalogos és közúti felüljáró megépítésére, a vasúti pálya fejlesztésére, a kisföldalatti meghosszabbítására, valamint kerékpár és gyalogosutakra. A megállapodásba bekerült most, hogy a „vasúti pálya befedése arra alkalmas módon” legyen kialakítható, hogy felette legyen egy park. Az első változatban még nem volt benne a reptéri gyorsvasút odavezetése sem, de most már ez is bekerült. A lap szerint az is új elem, hogy a projekt keretében megvalósuló ingatlanfejlesztések 5 százalékos adókulccsal legyenek értékesíthetőek. A projektet kiemelt állami beruházássá nyilvánítja az Orbán-kormány, amellyel kiemeli az általános építés szabályozási körből a beruházást. Ez erősen gyengíti az önkormányzatok érdekérvényesítő erejét.
Homályosak a Rákosrendezőn beruházást tervező arab vállalkozó tervei, csak annyi egyértelmű, hogy a magyar állam mit vállalt feladatként a nemzetközi projektben. A magyar önrész viszont kevés lesz az ígért felújításokhoz képest – reagált a tervekre január 12-i sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. A főpolgármester három ellenzéki polgármesterrel, Tóth Józseffel (XIII. kerület), Horváth Csabával (XIV. kerület) és Cserdiné Németh Angélával (XV. kerület) együtt értékelte a nyilvánosságra került terveket. A legtöbbször említett problémának mind a négy városvezető az átláthatóság, konkrétumok hiányát tartja: a gigantikus méretű és értékű projekt a XIII-XV. kerület lakosságát, forgalmát is érinti, miközben nem tudni, hogy beruházó pontosan mit is építene – Karácsony arra kérte a kormányt, hogy ne járuljanak hozzá a pusztán turisztikai célú ingatlanfejlesztéshez: egy ekkora területen kellenek közszolgáltatások, valódi és állandó lakóövezet és közintézmények is.
Az eddig megismert részletek alapján a beruházó a milliárdos ingatlanfejlesztő Mohamed Alabbar, ő volt a világ legmagasabb tornyának számító, 820 méteres Burdzs Kalifa torony építtetője is. Alabbar Rákosrendezőre is tervezne egy kisebb, mintegy 240 méteres felhőkarcolót, ami azonban így is Budapest legmagasabb épületének számítana. A 130 hektárból 35 hektáron a kötöttpályás közlekedést újítaná fel a magyar fél, így végül „95” hektáron zajlanának majd ingatlanberuházások. Az emírségek által kijelölt beruházó a maga részéről 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget fektetne be majd a „Mini-Dubaj” építésébe.
