Nem születik egyhamar döntés Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről. A témával is foglalkozó európai parlamenti jogi bizottság, azaz a JURI legközelebb jövő január 28-29. között tart ülést, amelyen foglalkozhatnak az erre irányuló kérelmekkel – tudta meg a Magyar Hang a testülettől. A Tisza Párt elnökét és EP-képviselőjét két ügyben is bíróság elé állítanák a hatóságok. Az első eset júniusban történt, amikor a magyar vádhatóság közlése szerint az Ötkertben bulizó Magyar összeszólalkozott egy őt zaklató férfival, majd elvette a telefont, és szándékosan a Dunába ejtette a készüléket. Emiatt a Legfőbb Ügyészség lopás bűncselekményének gyanújára hivatkozva folytatna eljárást, és október 10-én ki is kérték az EP-től Magyar mentelmi jogát.
Polt Péter felfüggesztetné Magyar Péter mentelmi jogát
Az ok a nyári ötkertes incidens.
A második esetben a Fidesz egyik meg nem nevezett politikusa rágalmazás miatt indított magáneljárást a tiszás politikus ellen. Mint megtudtuk, ekkor a Pesti Központi Kerületi Bíróság fordult felfüggesztési kérelemmel az EP-hez, november 13-án.
Magyar Péter és Deutsch Tamás mentelmi joga is téma az Európai Parlamentben
A Tisza Párt elnöke ugyanis közölte, hogy feljelenti a fideszes EP-képviselőt aljas indokból, nagy nyilvánosság előtti rágalmazás miatt.
A kérelmek elbírálásáról tehát a JURI dönt, azonban ez nem egyik pillanatról a másikra történik. A beterjesztett ügyhöz előadót neveznek ki, a szakbizottság pedig két vitát tart a témában, de természetesen meghívják az érintett képviselőt is ülésükre – tudtuk meg Vass Martinától, a JURI sajtóreferensétől. A második vita után jelentéstervezet készül, amiről a bizottság zárt szavazáson dönt. A JURI ajánlása csak ezután kerül az Európai Parlament elé, amely aztán döntést hoz és tájékoztatja az érintett feleket.
A folyamat leírva is hosszadalmasnak tűnik, ráadásul Vass tájékoztatása szerint nincs időkerete: a JURI zárt ajtók mögött, a média kizárásával folytatott vizsgálata hetekig, hónapokig tarthat, és menet közben is kérhetnek kiegészítő információkat a magyar hatóságoktól. Vass Martina kérdésünkre azt is hangsúlyozta: a testület, majd az Európai Parlament döntése maga nem büntetőjogi ítélet, csupán zöld vagy piros lámpát jelent a későbbi eljárások lefolytatásához.
