Nyolcvan éve, 1938. augusztus 25-én jelent meg először a Magyar Nemzet. A Magyar Hang szerkesztősége a budapesti Terézvárosban, a lap alapító főszerkesztőjéről elnevezett Pethő Sándor utcában tartott megemlékezést szombaton, ahol Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és Pethő Tibor, az alapító dédunokája, a Magyar Nemzet egykori és a Magyar Hang jelenlegi újságírója mondott beszédet.
Jeszenszky Géza szerint szomorú, hogy a nyugatbarát, ellenzéki Magyar Nemzet megjelenése a második világháború idején, egy németbarát kormány alatt lehetséges volt, ma viszont már nem az; nem tűri meg a kormány a kritikát.
Jeszenszky Gézát családi szálak is kötik a Magyar Nemzethez, szülei az induló lap előfizetői lettek 1938-ban. Nagyapja Pethő Sándor barátja és újságírótársa, édesapja pedig Pethő Sándor középiskolai tanítványa volt.
Ennél azonban fontosabb számára, hogy ő maga is a Magyar Nemzettel együtt nőtt fel, gyermekkora óta olvasta. Bár az ötvenes-hatvanas évek Magyar Nemzete messze volt Pethő Sándor Magyar Nemzetétől, de az akkori sivár sajtóból mégis kimagaslott. Az olvasók értékelték a stílust és a sorok közül kiolvasható mondanivalót – emlékezett.
Magyar Nemzet 80
Nyolcvan éve, 1938. augusztus 25-én jelent meg a Pethő Sándor alapította Magyar Nemzet első száma. Ebből az alkalomból a Magyar Hang megemlékezést tartott a budapesti Pethő Sándor utcában. Beszédet mondott Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter és történész, valamint az alapító Pethő Sándor dédunokája, Pethő Tibor újságíró. https://hang.hu/belfold/2018/08/25/magyar-nemzet-80-a-magunk-utjan/
Nem csak az a kérdés, van-e cenzor
A volt külügyminiszter szerint a sajtószabadság az egyik legfontosabb öröksége a reformkor óta kialakult magyar gondolkodásnak:
„Nem csak az a kérdés, hogy van-e cenzor, és ha van, bennünk van-e, vagy egy irodában ül. Ez az örökség azt is jelenti – ma különösen – hogy legyen szabad hang, legyenek olyan orgánumok, ahol félelem nélkül elmondhatja mindenki a véleményét, és ahol ezek a vélemények ütköznek. Ilyen vonatkozásban a magyar sajtószabadság ügye nagyon rosszul áll. Fontos, hogy ne hagyjuk teljesen eluralkodni a félelmet, aminek az erősödését nap mint nap tapasztaljuk. Olyan orgánumokra van szükség, mint a Pethő Sándor-féle Magyar Nemzet. Nagy elismeréssel adózom azoknak, akik próbálják folytatni ezt a hagyományt és képviselni a polgári értékeket, amelyeket ma senki nem képvisel” – mondta Jeszenszky.
Magyar Nemzet 80: A magunk útján
Élőnek vagy halottnak a születésnapját ünnepeljük? Mitől élő vagy halott egy újság? A hagyományai éltetik?
„A Magyar Nemzet hiteles hangja a Magyar Hang”
„Nem élünk olyan időket, amikor megengedhetnénk magunknak azt a fényűzést, hogy egyéni kényelmünk vagy egzisztenciális érdekünk tanácsára hallgassunk” – idézte Jeszenszky Géza Pethő Sándort. „A Magyar Hang hetilap íróira biztosan érvényes ez: nem engedhették meg maguknak, hogy egzisztenciális okokból hallgassanak.”
Szerinte voltak időszakok, amikor a Magyar Nemzet méltatlan lett az örökségéhez, ő maga is lemondta a lapot: de úgy véli, 2015-ben feltámadt az a Magyar Nemzet, amit gyerekként ismert.
„Mindannyian gyászoljuk a Magyar Nemzet elhallgattatását és azt is, hogy azóta a Heti Válasz megszűnt, a Hír Tv pedig megszűnt korrekt ellenzéki orgánum lenni. Szomorú, hogy a világháború alatt egy Németországgal szövetséges ország kormánya engedte a szabadelvű, nyugatbarát, ellenzéki Magyar Nemzet megjelenését, a mai kormány viszont nem hajlandó eltűrni a korrekt kritikát. Az igazi Magyar Nemzet hiteles hangja a Magyar Hang.”
„Nyílt szót és kinyílt szíveket” – Két diktatúra ellen küzdött a polgári napilap
Pethő Tibor arról beszélt: a Magyar Nemzet az elmúlt 80 év nagy részében olyan körülmények között volt kénytelen működni, amikor az országban vagy korlátozták a sajtószabadságot vagy egyáltalán nem – legfeljebb a kiskapukat megtalálva – lehetett a hivatalostól eltérő nézeteket hangoztatni. Az újság ezt rendszeresen megtette, ami e tekintetben páratlan a hazai sajtótörténetben.
Szeressük a G-napot
Ha Simicska Lajos nem rúgja össze a port Orbán Viktorral, szegényebbek lennénk három év sajtószabadsággal.
„A háború alatt a negyvenes években rendkívül bátran, a »becsempészett őszinte mellékmondatok« legváltozatosabb formáit használva tartotta a lelket egyre bővülő, a hitleri hadigépezet, a náci hatalom bukását váró olvasótáborában. A szovjet megszállás kezdetétől, amíg lehetett, ugyanilyen céltudatosan küzdött minden eszközével a kommunista diktatúra kiépülése ellen. A későbbiekben is a
pártsajtóhoz képest meglévő mássága, a letűnt polgári világot idéző stílusa, hangvétele emelte ki a szocializmus médiavilágából. A kilencvenes évektől a lap megpróbáltatásokkal teli, ám szép pillanatokban is gazdag utat járt be. A méltatlan történelmi helyzetek fogságából pedig a Magyar Nemzet előbb-utóbb mindig kiszabadult.”
Pethő a lap legendás szerzőjét, Mátrai-Betegh Bélát idézte, aki a hetvenes években megjelent egyik tárcájában „kulcstalan világról” álmodott, „tömlöcök nélküli, zárak nélküli, embernek való, szerethető, élhető világról”. Olyan világról, amely „nyitott várakat jelent, rekesztetlen életet. Nyílt szót és kinyílt szíveket”.
