Jeszenszky Géza szerint szomorú, hogy a nyugatbarát, ellenzéki Magyar Nemzet megjelenése a második világháború idején, egy németbarát kormány alatt lehetséges volt, ma viszont már nem az; nem tűri meg a kormány a kritikát.
Jeszenszky Gézát családi szálak is kötik a Magyar Nemzethez, szülei az induló lap előfizetői lettek 1938-ban. Nagyapja Pethő Sándor barátja és újságírótársa, édesapja pedig Pethő Sándor középiskolai tanítványa volt.
Ennél azonban fontosabb számára, hogy ő maga is a Magyar Nemzettel együtt nőtt fel, gyermekkora óta olvasta. Bár az ötvenes-hatvanas évek Magyar Nemzete messze volt Pethő Sándor Magyar Nemzetétől, de az akkori sivár sajtóból mégis kimagaslott. Az olvasók értékelték a stílust és a sorok közül kiolvasható mondanivalót – emlékezett.
//cdn.embedly.com/widgets/platform.jsMagyar Nemzet 80
Nyolcvan éve, 1938. augusztus 25-én jelent meg a Pethő Sándor alapította Magyar Nemzet első száma. Ebből az alkalomból a Magyar Hang megemlékezést tartott a budapesti Pethő Sándor utcában. Beszédet mondott Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter és történész, valamint az alapító Pethő Sándor dédunokája, Pethő Tibor újságíró. https://hang.hu/belfold/2018/08/25/magyar-nemzet-80-a-magunk-utjan/
Nem csak az a kérdés, van-e cenzor
A volt külügyminiszter szerint a sajtószabadság az egyik legfontosabb öröksége a reformkor óta kialakult magyar gondolkodásnak:
„Nem csak az a kérdés, hogy van-e cenzor, és ha van, bennünk van-e, vagy egy irodában ül. Ez az örökség azt is jelenti – ma különösen – hogy legyen szabad hang, legyenek olyan orgánumok, ahol félelem nélkül elmondhatja mindenki a véleményét, és ahol ezek a vélemények ütköznek. Ilyen vonatkozásban a magyar sajtószabadság ügye nagyon rosszul áll. Fontos, hogy ne hagyjuk teljesen eluralkodni a félelmet, aminek az erősödését nap mint nap tapasztaljuk. Olyan orgánumokra van szükség, mint a Pethő Sándor-féle Magyar Nemzet. Nagy elismeréssel adózom azoknak, akik próbálják folytatni ezt a hagyományt és képviselni a polgári értékeket, amelyeket ma senki nem képvisel” – mondta Jeszenszky.
Magyar Nemzet 80: A magunk útján
Élőnek vagy halottnak a születésnapját ünnepeljük? Mitől élő vagy halott egy újság? A hagyományai éltetik?
„A Magyar Nemzet hiteles hangja a Magyar Hang”
„Nem élünk olyan időket, amikor megengedhetnénk magunknak azt a fényűzést, hogy egyéni kényelmünk vagy egzisztenciális érdekünk tanácsára hallgassunk” – idézte Jeszenszky Géza Pethő Sándort. „A Magyar Hang hetilap íróira biztosan érvényes ez: nem engedhették meg maguknak, hogy egzisztenciális okokból hallgassanak.”
[caption id="attachment_5557" align="aligncenter" width="960"]
Pethő Tibor és Jeszenszky Géza a Magyar Nemzet 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen 2018. augusztus 25-én (Fotó: Barna Bálint)[/caption]Szerinte voltak időszakok, amikor a Magyar Nemzet méltatlan lett az örökségéhez, ő maga is lemondta a lapot: de úgy véli, 2015-ben feltámadt az a Magyar Nemzet, amit gyerekként ismert.
„Mindannyian gyászoljuk a Magyar Nemzet elhallgattatását és azt is, hogy azóta a Heti Válasz megszűnt, a Hír Tv pedig megszűnt korrekt ellenzéki orgánum lenni. Szomorú, hogy a világháború alatt egy Németországgal szövetséges ország kormánya engedte a szabadelvű, nyugatbarát, ellenzéki Magyar Nemzet megjelenését, a mai kormány viszont nem hajlandó eltűrni a korrekt kritikát. Az igazi Magyar Nemzet hiteles hangja a Magyar Hang.”
„Nyílt szót és kinyílt szíveket” – Két diktatúra ellen küzdött a polgári napilap
Pethő Tibor arról beszélt: a Magyar Nemzet az elmúlt 80 év nagy részében olyan körülmények között volt kénytelen működni, amikor az országban vagy korlátozták a sajtószabadságot vagy egyáltalán nem – legfeljebb a kiskapukat megtalálva – lehetett a hivatalostól eltérő nézeteket hangoztatni. Az újság ezt rendszeresen megtette, ami e tekintetben páratlan a hazai sajtótörténetben.
Szeressük a G-napot
Ha Simicska Lajos nem rúgja össze a port Orbán Viktorral, szegényebbek lennénk három év sajtószabadsággal.
„A háború alatt a negyvenes években rendkívül bátran, a »becsempészett őszinte mellékmondatok« legváltozatosabb formáit használva tartotta a lelket egyre bővülő, a hitleri hadigépezet, a náci hatalom bukását váró olvasótáborában. A szovjet megszállás kezdetétől, amíg lehetett, ugyanilyen céltudatosan küzdött minden eszközével a kommunista diktatúra kiépülése ellen. A későbbiekben is a
pártsajtóhoz képest meglévő mássága, a letűnt polgári világot idéző stílusa, hangvétele emelte ki a szocializmus médiavilágából. A kilencvenes évektől a lap megpróbáltatásokkal teli, ám szép pillanatokban is gazdag utat járt be. A méltatlan történelmi helyzetek fogságából pedig a Magyar Nemzet előbb-utóbb mindig kiszabadult.”
Pethő a lap legendás szerzőjét, Mátrai-Betegh Bélát idézte, aki a hetvenes években megjelent egyik tárcájában „kulcstalan világról” álmodott, „tömlöcök nélküli, zárak nélküli, embernek való, szerethető, élhető világról”. Olyan világról, amely „nyitott várakat jelent, rekesztetlen életet. Nyílt szót és kinyílt szíveket”.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.