Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere, volt izlandi és norvég nagykövet, történész kapta idén a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által alapított Magyar Szabadság Napja Alapítvány Magyar Szabadságért Díját. Az elismerést a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében, a Magyar Szabadság Napján, szombaton adta át Gémesi György, Gödöllő polgármestere.
A díjat 2000-ben alapította a Magyar Szabadság Napja Alapítvány, s olyan személyiségek kaphatják, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez.
A kitüntetettet Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke méltatta: „Irigylésre méltó adománya a sorsnak, hogy valaki a felgyűlő tapasztalatai és szilárd értékei alapján tisztán lát a féligazságok és gátlástalan hazugságok füstködében – miközben megőrzi szinte fiatalos naivitását.”
Az ünnepi műsorban Polina Sztariszina ukrán dalokat adott elő, míg Varga Miklós olyan ismert dalokat énekelt el mint az Európa és a Kell még egy szó. Gödöllő polgármestere, Gémesi György pedig szavalt, Radnóti Miklós: Nem tudhatom, és Reményik Sándor: Eredj ha tudsz című versét adta elő.
Június utolsó szombatján a Magyar Szabadság Napját ünnepeljük, arra emlékezünk hogy Magyarország területén nincsenek idegen megszálló csapatok. 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét, hazánk ekkor lett ismét független, szabad állam. Az Országgyűlés 2001-ben fogadta el azt a törvényt, melyben ezt a napot nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.
A díjat korábban az átvehette többek között Nemeskürthy István író, Makovecz Imre építész, Csoóri Sándor író, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Markó Béla erdélyi magyar költő, politikus, Sólyom László volt köztársasági elnök, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és Beer Miklós váci római katolikus püspök.
A Turóc vármegyei köznemesi családból származó Nagyjeszeni Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990-1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998-2002 között Magyarország washingtoni, 2011-2014 között norvégiai és izlandi nagykövete. Politikai meggyőződésének kialakulásában nagy szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, aminek eseményeiben fegyvertelenül vett részt. Gimnáziumi évei alatt Antall József, a harmadik Magyar Köztársaság későbbi első miniszterelnöke volt az osztályfőnöke. Tanárként, történészként és értelmiségiként is szemben állt a marxista ideológiát hirdető rendszerrel, álneveken illegálisan terjesztett kiadványokba is írt. Jelen volt az 1987-es első lakiteleki találkozón, majd 1988 szeptemberében a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja lett. A rendszerváltozás utáni első demokratikusan megválasztott kormány külügyminisztereként jelentős szerepe volt a teljes függetlenségét visszanyert ország külkapcsolatainak az átalakításában, a Varsói Szerződés felszámolásában, a közép-európai országok közötti szorosabb politikai és gazdasági együttműködés megteremtésében. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Unióba. Számos hazai és külföldi szakmai tudományos egyesület tagja. Több száz tanulmánya, cikke jelent meg itthon és külföldön. 1988-ban alapító tagja volt a Rákóczi Szövetségnek, hasonló funkciót tölt be a Magyar-Horvát Baráti Körben és az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaságban. Készülő emlékirataiban külön kötetben tárgyalja Magyarország kül-, illetve belpolitikai működését és tapasztalatait.
Jeszenszky Géza tavaly töltötte be 80. életévét, a kerek évfordulón a Magyar Hang interjút közölt a volt külügyminiszterrel:
