A támogatásból megvalósított napelemrendszerek esetében eredetileg július elsejétől megszűnt volna a jelenlegi szaldó elszámolás, azonban a kormány szerda késő este, vagyis az utolsó pillanatban eltörölte ezt a megkötést.
„Megmarad a szaldóelszámolás a napelem-telepítéseknél az otthonfelújítási támogatást igénybe vevőknek, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglalt célnak megfelelően 2030-ra legalább 200 ezer, átlagosan 4 kilowattos napelemes rendszer kerüljön telepítésre a háztartásoknál” – jelentette be Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleménye emlékeztet arra, hogy a korábban elfogadott jogszabályok a 2021. július 1-jét követően telepített napelemes rendszerekre már olyan kereskedői és elosztói szerződést követeltek volna meg, amely nem tenné lehetővé az éves szaldóképzést, a kormány döntése értelmében azonban július elsejétől nem vezetik be a bruttó elszámolást, ha a gyermeket nevelő családok az otthonfelújítási támogatást napelemes rendszerek telepítésére veszik igénybe.
Az államtitkár hozzátette: a szerdán megjelent rendeletmódosítás alapján a családok a programban továbbra is úgy igényelhetnek az újonnan telepített napelemes rendszerekre 50 százalékos támogatást, hogy a közcélú hálózatba betáplált és a vételezett villamos energiát éves szinten összesítik, annak egyenlege mértékéig sem energiadíjat, sem rendszerhasználati díjat nem szükséges fizetni. Ezzel a hálózat az egész évre ingyenes energiatárolási és szállítási szolgáltatást nyújt, és lehetőség van a nappali többletet éjszaka használni vagy a nyári többlettermelésből fedezni a téli áramigényt. Az éves szaldó feletti termelést az áramszolgáltató vállalkozások a fogyasztói szerződés szerinti termékáron vásárolják meg a számlaképes kistermelőtől; az ügylet évi 12 ezer kilowattóra mennyiségig személyi jövedelemadó-mentes. Az éves szaldó feletti fogyasztásért a felhasználónak a szerződése szerinti bruttó fogyasztói árat kell kifizetnie – olvasható az ITM közleményében.
Mint a Portfólió felhívja rá a figyelmet, a rövid rendeletből nem derül ki, hogy a támogatott napelem-telepítések esetében fog-e változni a későbbiekben az elszámolási rendszer. Mindenesetre az uniós szabályok miatt csak a 2023. december 31-ig telepített rendszerekre vonatkozóan lehet szaldó elszámolást alkalmazni, az ezt követően kialakított napelemes kiserőművekre már más elszámolási szabályok lesznek érvényesek.
Az otthonfelújítási támogatás és az elszámolásban várható közelgő változás miatt a napelemes telepítő és az elosztó társaságok leterheltsége 2021-ben alaposan megugrott – teszik hozzá. Ezek következtében az engedélyezés, ügyintézés átlagos időtartama jelentősen megnőtt, ezért félő volt, hogy sok támogatott projekttel rendelkező család kicsúszik a június 30-i határidőből. Feltehetően ennek a felismerése miatt döntött úgy a kormány, hogy a határidőt eltörli.
– A döntés várhatóan újabb lökést az elmúlt években rekordokat döntögető napelemes piacnak – írta a hír kapcsán lapunknak eljuttatott közleményében az Energiatakarék SLR Kft. – Vagyis aki megfelel az otthonteremtési program feltételeinek, az akár hárommillió forintnyi állami utófinanszírozást igényelhet az otthonára telepített napelemes rendszerhez, emellett pedig a szaldós elszámolást is választhatja. Erre jelen állás szerint másfél évük van a beruházóknak, az otthonfelújítási támogatás ugyanis 2022. december végéig kérhető – írják.
„A szaldós megoldás előnye abban rejlik, hogy a napelemek termelési csúcsain a villamosenergia-hálózatba feltöltött energiát ugyanazon az áron vásárolja meg a szolgáltató, mint amennyibe a termelési hullámvölgyekben a konnektorból vételezett áram kerül. Évente egyszer olvassák le a villanyórát és csak a különbözetet kell kifizetnie a tulajdonosnak – vagy ha többlete van, visszaigényelheti az áramszolgáltatótól. Így egy jól méretezett napelemes rendszerrel nullázni lehet a villanyszámlát. Ezzel szemben bruttó elszámolásnál az áram átvételi ára alacsonyabb, mint az eladási, így a megtakarítás átlagosan 60 százalék körül alakul – magyarázza Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.