Az Országgyűlés kedden a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta a Lex Magyarként emlegetett törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy az európai parlamenti képviselőknek is előírják a magyar Országgyűlés tagjai számára kötelező vagyonnyilatkozatot. A törvény értelmében az EP-képviselő nyilatkozata nyilvános lenne, a vele egy háztartásban élőké nem. A törvény legfontosabb pontja szerint: amennyiben az érintett EP-képviselő nem tesz eleget a vagyonnyilatkozat leadásának, vagy abban „lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”, a Nemzeti Választási Bizottság megfoszthatná mandátumától.
Hirdetés – Erősen aggályos, hogy a Magyarországon megválasztott EP-képviselőkre más rezsimet rendel a törvény, mint a magyar Országgyűlés képviselőire. Minden bizonnyal arra hivatkoznak majd, hogy más az Európai és más a magyar Parlament. Ez pont ugyanaz a félrevezető retorika, mint amely szerint az országgyűlési választás napján külföldön tartózkodók nem alkotnak homogén csoportot, hanem a lakcímkártya léte vagy nem léte dönt arról, hogy levélben vagy a külképviseleten szavazhat a polgár – elemezte a Magyar Hangnak a törvényt Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója úgy gondolja, a választás útján elnyert – önkormányzati, magyar országgyűlési vagy európai parlamenti – mandátum mind a köz szolgálatára jogosít fel, így az ide tartozó képviselők homogén csoportot alkotnak. Ezért diszkriminatív a vagyonnyilatkozatra kötelezettek közül egyetlen csoportot, ez esetben az uniós képviselőket kiemelni, és rájuk szigorúbb szabályokat megállapítani. Egyébként a szigorításnak valóban lenne értelme, de csak akkor, ha egységesen minden választott képviselőre érvényes lenne. A mostani javaslat Ligeti Miklós szerint olyan, mintha az az egy évtizeddel korábbi, szigorításról szóló részletes javaslatukból néhány, a hatalom számára hasznos elemet kiemeltek volna, és azokat foglalták törvénybe.
Megszavazták a „Lex Magyar Pétert”, amellyel a Tisza Párt elnökén próbálnak fogást találni
A keddi szavazáson 136 képviselő voksolt a módosítás mellett, 40 ellene, tartózkodás nem volt.
A törvény célja Magyar Péter kizárása a jövő évi választásból
– A törvénymódosítás világos célja, hogy Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésével eljárásokat indíthassanak ellene, és megakadályozhassák indulását a voksoláson. Nem biztos, hogy így lesz, de a törvény elfogadásával megteremtik ennek lehetőségét – ezt már László Róbert nyilatkozta a Magyar Hangnak. A Political Capital választási szakértője kérdésünkre elmondta, az, hogy Magyar Péter választáson való indulását esetleg ellehetetlenítik (és így parlamenti mandátumot sem szerezhet), nem jelenti azt, hogy ne lehetne miniszterelnök. A kormányfőnek ugyanis nem kell feltétlenül parlamenti képviselőnek is lennie. Ennek persze kicsi az esélye, mert ha eltiltanák a közügyek gyakorlásától, akkor sem parlamenti képviselő, sem miniszterelnök nem lehetne.
Az mindenesetre világos, hogy a Fidesz célja a hatalom megőrzése, a Lex Magyar adta lehetőségek, a választási törvény esetleges átszabása is ennek érdekében történhet. Hogy mindebből mi valósul meg, azt nem tudni, de semmit sem lehet kizárni, mert az elmúlt néhány évben már számos olyan vörös vonalat átléptek, amelyekről azt gondolta az ember, hogy az elképzelhetetlen.
Akár alapjaiban is átírhatják a választási törvényt
Magyar Péter a hétfő esti Magyar Infón arról beszélt, a választási szabályok átírására készül a Fidesz (bár ezt tagadja), hogy növelje saját, és csökkentse a Tisza győzelmi esélyeit. Ennek egyik eszköze, hogy lejjebb vihetik a bejutási küszöböt (önállóan induló pártok esetén a jelenlegi 5 százalékról 3, 2 vagy akár 1 százalékra, pártszövetségek esetén a jelenlegi 10, illetve 15 százalékról egységesen 5-re), eltörölhetik a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt, azaz egy-egy sikeres fideszes polgármester országgyűlési képviselőként is indulhatna. Végül Magyar szerint eltörölhetik a győzteskompenzációs szabályokat, amelyek több ciklusban is hozzájárultak a Fidesz kétharmados győzelméhez, amely azonban ezúttal a Tiszának biztosíthatna plusz mandátumokat.
László Róbert szerint az utóbbira akkor kerülhet sor, ha nagyobb bajt érzékel a kormánypárt, illetve szóba kerülhet a külhoni választókerületek létrehozása. Sőt, az sem kizárható szerinte, hogy végső megoldásként megszüntetnék a vegyes rendszert, tehát egyáltalán nem lennének egyéni választókerületek, csak pártlistákra szavazhatnánk 2026-ban. Utóbbi esetben hivatkozhatnak arra, hogy ezzel megszüntetnék a sokak által bírált aránytalan választási rendszert.
A Tisza indulását finanszírozási hibákra hivatkozva akadályozhatják meg
Végül felvetésünkre arról is beszélt, hogy amennyiben nagyon vesztésre áll a Fidesz, akár a Tisza Párt választáson való indulását is megakadályozhatják valamiféle pártfinanszírozási problémára hivatkozva.
A NER folytatása más eszközökkel
Megmenti-e a Fidesz a kihullástól a kis pártokat? A jövő évi választás egyik nagy kérdése ez.
Korábban a kormány több képviselője is tagadta, hogy szándékukban áll változtatni a választási szabályokon. Kormányinfón beszélt erről például Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De a Telexnek a hétfő esti Magyar Infót követően feltett kérdésére hasonlóképpen nyilatkozott Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is, amikor a következőket mondta: „Bolond lyukból bolond szél fúj! A választási szabályokban nem lesz változás”.
Hogy még biztosan nem ért véget a változtatások sora, arra utal Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető Facebook-bejegyzése, amelyben azt mondja: „A fairség jegyében az lenne a helyes, ha mindenki, aki a közéletben szerepet vállal, aki hatalomra tör, aki hatalommal bír, aki közfelhatalmazással rendelkezik, az azonos mérce alá essen. Éppen ezért ez az egyik javaslat, amit a miniszterelnök megemlített az évértékelőn, hogy az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályoknak is meg kell egyezniük a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozókkal. De nekem még azért lesznek más javaslataim is. Hozhat-e a magyar Parlament európai parlamenti képviselőre vonatkozó törvényt? Biztosan. Magyar állampolgárokról van szó.”
