Az Ukrajnából menekülők számára a legfontosabb, hogy a háborút maguk mögött hagyva biztonságban érezzék magukat, étel, ital és szállás is legyen számukra. Utána viszont adódik a kérdés, miként lehetne a hivatalos ügyeket intézni, ki segít a jogi útvesztőkben?
A civilek szervezetek itt is fontos munkát végeznek. A Magyar Helsinki Bizottság már február 24. óta készen áll az Ukrajnából érkezők segítésére. Az első menekülthullám idején, amikor az állami segítségnyújtásról még semmit nem lehetett tudni, az általuk készített és négy nyelvre lefordított tájékoztató anyagok fénymásolatai jártak kézről kézre a pályaudvarokon. Ezt bogarászva próbáltak a jórészt laikus önkéntesek a felmerülő legkülönfélébb élethelyzetekben segíteni: ki kaphat menedékes státuszt Magyarországon? Hová kell fordulni ezért?
Mit tehet az, aki útlevél nélkül érkezett? Vagy épp van útlevele, de annak érvényessége már lejárt? Ha pedig valaki a tájékoztató anyagokban nem talált választ a kérdéseire, akkor telefonon, emailben, messenger-en is rendelkezésre álltak. Folyamatosan frissülő információs oldalukon (Információ az Ukrajnából menekülő ukrán állampolgároknak és családtagjaiknak – Magyar Helsinki Bizottság) igyekeznek a legtöbb felmerülő kérdésre választ adni.
Jogi segítségnyújtó tevékenységüket azóta is folytatják, ahogy Somogyvári Zoltán, a Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa lapunknak elmondta, a bonyolult ügyekben is várják a menekültek megkereséseit. Az önkéntesek számára online kurzusokat szerveznek, a menedékes eljárással kapcsolatos alapvető jogi ismereteket oktatnak. Mint mondta, a kulcs, hogy a segítők megfelelő információkat adhassanak a menekülteknek a jogiakról, lehetőségeikről, de a Helsinki Bizottság jogászaihoz is lehet bármikor fordulni.
„A Magyarországra érkező menekültek túlnyomó többsége továbbutazott, persze sokan maradtak is. Ők Budapesten a Harmat utca 131. szám alatt található idegenrendészeti hivatalnál kérhetik a menedékes státuszt, de a hivatal más városokban is tart fenn ügyfélszolgálati irodát. A menedékes státuszt, ami egy ideiglenes védelmet jelent, az EU-ban az orosz invázió elől menekülő ukránok megsegítésére hozták létre.”
A szakember felhívta a figyelmet, hogy aki nem biometrikus útlevéllel érkezik, azt mindenekelőtt regisztrálják a határon, és vagy ott vagy később a már említett idegenrendészeti hivatalnál kérheti a menedékes státuszt. Biometrikus útlevél birtokában erre 90 napja van az ukrán állampolgároknak. Érdemes a menedékes státuszt kérni, mivel a magyar állam ehhez kapcsolódóan nyújt ellátást a menekülőknek.
Ilyen például a rendszeres havi pénzjuttatás (felnőtt esetében 22,800 Ft, amíg nem kap az illető munkát), az alapvető egészségügyi ellátás, a gyermekek óvodai, iskolai oktatása, szállás, élelmezés, munkavállalási lehetőség. A menedékes védelem 1 évre szerezhető meg, amely a jelenlegi szabályok szerint 3 évig meghosszabbítható. Somogyvári Zoltán kiemelte, amennyiben egy család több tagja érkezett Ukrajnából, akkor is mindenkinek meg kell jelennie az idegenrendészeti hivatal ügyfélszolgálatán, ugyanis mindenkiről fotó készül és külön formanyomtatványt töltenek ki.
Érdemes a hivatalhoz a 8 órai nyitásra, korán érkezni, ugyanis sorok vannak minden nap, igaz, a kisgyermekekkel érkezőket általában előre engedik. A hivatalnak 45 napja van a kérelmet elbírálni, így lapzártánkig a szakember még nem tudott arról, hogy bárki megkapta volna a tényleges menedékes státuszra vonatkozó igazolványt. A kérelem benyújtásakor azonban egy ideiglenes laminált kártyát kap az igénylő és ezután már igénybe veheti a jogosultságokat.
Az ügyvédek is megmozdultak a menekültek megsegítésére. Gerő Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) vezetője a Magyar Hangnak elmondta, a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamara is létrehozott a háború kitörésekor egy online csoportot, amelyhez százas nagyságrendben jelentkeztek ügyvédek, felajánlva pro bono segítségüket. A és a emailcímeken a mai napig fogadják a jogsegélyért jelentkező menekülőket, mint mondja, vannak olyan kollégáik, akik ukránul is beszélnek, de oroszul és angol nyelven is tudnak segíteni.
Emellett a határon is rendszeresen vannak ügyvédeik, főként a határmenti települések kamaráiból. „Én másfél hete jártam Lónyán, Barabáson és Beregsurányban, ekkor viszonylag kevés menekült érkezett. Most sokan kivárnak Kárpátalján, ahol egyelőre nincsenek harcok. Kollégáink rendszeresen megfordulnak a határon, van olyan kárpátaljai születésű ügyvéd, aki időnként a határ túloldalára is átmegy, így már ott tud tájékoztatást adni arról, milyen lehetőségekre számíthat az, aki átjönne Magyarországra.”
Gerő Tamás kiemelte, a menedékes státusz kérelmezésére nem csupán Budapesten, a mindig zsúfolt Harmat utcai hivatalban van lehetőség. A határon a fehérgyarmati, cigándi és a záhonyi regisztrációs pontokon, országosan pedig az idegenrendészeti hivatal regionális irodáiban (Szegeden, Pécsen, Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron és Győrben) is lehet ezt intézni.
Ezen kívül a budapesti BOK csarnokban időpontot lehet foglalni a Budafoki úti ügyfélszolgálaton történő ügyintézésre. Az ügyvéd is úgy tudja, Magyarországon egyelőre az érkező menekültek elenyésző hányada nyújtott be menedékes státusz iránti kérelmet, legtöbben ugyanis utaznak tovább. Azok, akik itt szeretnének maradni, továbbra is fordulhatnak hozzájuk jogi segítségért az említett emailcímeken. Ami a felmerülő ügyeket illeti, kiemelte, vannak olyan kérdések, amelyek állami rendezést igényelnének, így például nem tudni, milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon egyéni vállalkozóként szeretnének megélhetéshez jutni. „Úgy látom, az érkezők fogadása már olajozottan működik, ám a hivatali ügyintézés, a letelepedők élete jogi kereteinek tisztázása még várat magára.”
