Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közlönyben megjelentetett rendeletben szabta meg a 3200 magyar önkormányzat közül 855 által fizetendő szolidaritási hozzájárulás összegét, amellyel a többi, kevés bevétellel rendelkező települést támogatják. Ez a hozzájárulás néhány százezertől több milliárd forintig terjed.
A fővárosra 89 milliárdot szab ki a rendelet. A közgyűlés ezzel szemben olyan költségvetést fogadott el, hogy csak annyi pénzt, 50 milliárdot fog befizetni a központi költségvetésbe, amennyit onnan normatív támogatásként kap. Ezt az Alkotmánybíróság korábbi döntésére alapozza, amely ugyan nem semmisítette meg a hozzájárulásról szóló törvényt, de azt azzal indokolta, hogy ha nettó befizetővé tesznek egy helyi önkormányzatot, az összeütközésbe kerülhet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával”. Ezt Karácsony Gergely főpolgármester úgy értelmezte, hogy győztek a bíróságon, míg Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal vezetője szerint szó sincs arról, hogy visszakapnák a pénzt. Ritkábban emlegetik, de fizet a fővároson kívül külön mind a 23 kerület is, 1 milliárd (Soroksár) és 5,3 milliárd (Zugló) közti összeget.
Míg 2020-ban az önkormányzatok 58 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizettek, addig idén már 360 milliárd forintot von el az Orbán-kormány. Öt éve az önkormányzatok támogatása nettó 763 milliárd volt, idén nettó 990,5 milliárd lesz, ami nominálisan 29,8 százalékos növekedés. Ugyanakkor, ahogy azt a Népszava korábban közzétette, a 2020-2025-ös időszakban az infláció 48,5 százalékra rúgott, vagyis ezalatt az önkormányzatok támogatásának reálértéke mintegy 18 százalékkal csökkent.
