Enyhe telünk volt. Havat legfeljebb mutatóba láttunk, a Balaton, bár próbálkozott vele, idén sem tudott befagyni. A tartós mínuszok nélküli állapot kellemetlen következménye, hogy a növények kórokozói is túléltek. A tavaszi mezőgazdasági munkák hamarosan elkezdődnek a kiskertekben is. Ezért sem árt tudni, milyen kártevőkre számíthatunk a következő hónapokban.
Bukszus
Lehet, hogy bizonyos esetekben el is késtünk. Ahogy Vörös Géza szekszárdi agrármérnöktől megtudom, a bukszusokat támadó puszpángmoly március első felében is okoz már károkat. Kis hernyóalakban telel át, és ahogy a hőmérséklet eléri a 10-15 fokot, táplálkozni kezd. Emlékezhetünk arra, hogyan száradtak ki a hazai bukszusok néhány évvel ezelőtt a moly miatt. (Számos helyen a nemes kultúrnövény ki is pusztult, mert a kártevő pusztítása után csupán egyszer képes a regenerálódásra.) A védekezést tehát a napokban el kell kezdeni, mielőtt a hernyó jobban kifejlődne. A szakember a piretroid hatóanyagú permetszert javasolja: erős, de a puszpángféléknél már csak ez hat. Közben érdemes rendszeresen figyelni kell a levél aknaszerű foltjait, a hernyók esetleges mozgását is. Állandó kezelés szükséges, mert a puszpángmoly egy évben háromszor rajzik.
Cseresznye és meggy
Csak a korán beérő meggy- és cseresznyefák a védettek, a többit a cseresznyelégy támadása fenyegeti. Korábban júniusra fejlődött ki, most már májusban is rajzik. Növényvédőszert korlátozottan lehet használni, mert a légy az érési időben fejti ki működését. A diófák esetében is használatos, gazdaboltokban kapható ragacsos sárga lapokat kell a déli ágakra függeszteni; ezzel a rajzás kezdetét is megfigyelhetjük. A legideálisabb a rajzás elején permetezni, élelmezés-egészségügyi szempontból a leghamarabb lebomló szerrel. A szüret előtt két héttel a kezelést mindenképpen be kell fejezni.
Alma
Egész évben rajzik az almamoly, emiatt az ellene való védekezés igazi türelemjáték. Az egyik leghatásosabb ellenszer a kapszulában lévő szex-feromon csapda, amely a kártevő nőstényének az illatanyagát tartalmazza. A rajzás kezdete előtt kell kihelyezni, lehetőleg három naponta pedig az összegyűlt molyokat eltávolítani. Így a rajzás intenzitását is nyomon követhetjük.
Szilva
A fák egyik legveszedelmesebb ellensége a poloskaszagú szilvadarázs. A virágzáskor érkezik a fekete vagy barna színű, esetlen mozgású és kifejezetten büdös rovar. A bibét megszúrva helyezi el a petéit. A virágzás miatt ellene csak méhkímélő szereket alkalmazhatunk. Este érdemes permetezni, például Mospilannal. Ha elkésünk vele, a termés nagy része könnyen odaveszhet.
Dió
A nyugati dióburokfúró légy a nyárig báb alakban él. Nem a fát öli meg, hanem a termést pusztítja el. Júliusban jön elő a diófa alatti talajból, és rajzik szeptemberig. Közben fel-felrepülve a petéit a termés zöld burka alá helyezi. Az új jövevények, a nyüvek (általában egy dióra 15 jut) a héjon fekete folttal jelzik érkezésüket. Hamarosan az egész héj összeaszik és elfeketül. Ha a már semmire sem használható termés valamikor az ősszel leesik, a nyüvek bemásznak a talajba, hogy a következő júliusra kifejlődhessenek. A legelső védekezési mód ellenük a szakember szerint, ha július elején a fa déli ágaira a gazdaboltokban is kapható ragacsos sárga lapokat függesztünk. A rajzást követően pedig nagy cseppekben ki kell szórni a fára csalétket, amely a hazai boltokban Combi-protec néven szerepel; ezt kell vegyíteni a rovarölő szerrel. Ez a dióburkot megfúró legyet ellenállhatatlanul magához vonzza, majd elpusztítja. Nem olcsó mulatság: 20 ezer forintba kerül, de kiskertbe, 2-3 diófa esetén 2 évig is elegendő lehet. (A csalit legalább kéthetente be kellene vetni augusztus közepéig, de a szüret előtt két héttel abba kell hagyni.) A módszer hatásos; Vörös Géza beszélgetésünk végén megemlíti, hogy tavaly a védekezésnek köszönhetően hatalmas termést takarított be.
