A gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság szeptember 16-i ülésén Gyurkó Szilvia államtitkár prezentációjában ismét bemutatta a szombaton nyilvánosságra hozott gyermekvédelmi jelentést. A következő napirendi pontban pedig a meghallgatni tervezett politikusok listájáról döntöttek.
Amikor a gyermekvédelem állapotáról beszélünk, hangsúlyozni kell, hogy azok a szakemberek, akik a végsőkig kitartottak a hivatásuk mellett, nem okolhatók a rendszer leromlott állapotáért – mondta Gyurkó Szilvia előadása elején. A gyermekvédelmi szakma a poszttraumás stressz állapotában van, hiszen az elmúlt években a szakemberek feje fölött döntöttek, rengeteg a frusztráció – emelte ki hozzátéve, fontos feladat, hogy megerősítsék a szakembereket, visszaépítsék a bizalmukat. Az államtitkár jelezte, hogy a jelentés elkészültéhez 12 megyében 18 intézményt látogattak végig, találkoztak a jelzőrendszer és a hatóságok képviselőivel is. A látogatások augusztus elejéig tartottak, az adatok, dokumentumok mellett ezen találkozások tapasztalataira támaszkodva állították össze a jelentést. A gyermekvédelmi országjárás azóta sem állt le, a második szakaszban készülő jelentésben a minisztérium azt a koncepciót fogja bemutatni, milyen beavatkozási pontokat tartana fontosnak.
Az államtitkár előadásában külön kitért a hátrányos helyzetű régiókban jellemző mintázatokra, a veszélyeztetett kiskorúak területi megoszlására, a védelembe vétel intézményére, illetve a szakellátásban élő gyerekek arányára. Hangsúlyozta, ez utóbbi számarányát biztosan le kellene szorítani, mert amellett, hogy rendkívül költséges megoldás (gyerekenként 8-12 millió forintba kerül évente), ha ezt az összeget gyermekenként a gyermekvédelmi alapellátásban a családmegtartó szolgáltatásokra költenék el, sokkal hatékonyabban javíthatnák a kiskorúak helyzetét. Fontosnak tartja, hogy a jövőben erősítsék meg a ma szinte tetszhalott állapotban lévő helyettes szülői intézményt, ez a jogintézmény a vér szerinti szülők felügyeleti jogát nem érinti, viszont nehéz helyzetekben, például amikor egy szülő kórházba kerül és a gyerek ellátása nem megoldott, a helyettes szülő ideiglenesen képes segíteni, a lehető legkisebb beavatkozás mentén. Kiemelte azt is, az elmúlt évek elhibázott döntései okozták, hogy mostanra a korábbi trendet megfordítva több az örökbe fogadható gyerek, mint az örökbefogadásra alkalmas szülő – ezen mindenképpen változtatni kell. Beszélt az állam által kiszervezett nevelőszülői hálózatok problémáiról is, kiemelte, hogy gyakran az egyházi fenntartású hálózatok válogatnak a gyerekek közül és a problémás eseteket visszautalják az állami rendszerbe.
Az előadását követően a vizsgálóbizottsági tagok kérdéseket intézhettek Gyurkó Szilviához. Dúró Dóra például a szakemberek bérrendezésére, a jelentős számú (évente 17 ezer) szökés hátterére, a szerhasználattal érintett fiatalokra, illetve a gyermekvédelemből kikerülő gyerekekre vadászó maffiára kérdezett rá. „Nincs olyan rossz állapotban az ország, mint amilyenben a gyermekvédelem” – említette válaszában az államtitkár, hozzátéve, a „szolgáltatási sivatagokat” fel kell számolni, mert több olyan régió van az országban, ahol nincs vagy nagyon kevés bizonyos területeken a szakember. A gyermekvédelemben dolgozók jólétét, megbecsülését fontos lépésnek tartja, azért is, mert „a gyerekek nem tudnak jobban lenni, mint ahogy az őket gondozó szakemberek vannak”. Hogyan lehet a megbecsülést kifejezni? Példaként a megfelelő bérezést, a szakmai döntési autonómia visszaállítását, a dolgozók hangjának figyelembe vételét említette.
A fiatalok szerhasználata kapcsán megjegyezte, intenzív egyeztetéseket folytatnak az Egészségügyi Minisztériummal, sok olyan gyerek van ugyanis a gyermekvédelemben, akinek függősége miatt inkább az egészségügyben lenne a helye. A szökésekkel kapcsolatban megjegyezte, azok jó része az első napokban történik, mint mondta, szívszorító tapasztalni, hogy sok gyerek a gyermekvédelmi szakellátásban fennálló állapotokat megtapasztalva azt érzi, a szökés az egyetlen logikus lépés és sokszor akár az otthoni, bántalmazó környezetbe is szívesebben mennek haza. A gyermekvédelemből kikerülő fiatalokra vadászó maffia kapcsán elmondta, a Bicske 2020-2025 című jelentésükben is utalnak majd rá, a maffia bent van a gyermekvédelemben is, sokszor az életkezdési támogatást kicsalják a fiatal felnőttektől, más javára banki kölcsönök felvételére kényszerítik őket, kihasználják a lányokat. Gyakran próbálnak hasznot húzni a kiszolgáltatottabb gyerekekből, ami szintén tarthatatlan helyzet.
Juhász Hajnalka (KDNP) kérdésére Gyurkó Szilvia az Áldozatsegítő Központok tervezett átalakításáról is ejtett pár szót. Melléthei-Barna Márton (Tisza) a várhatóan felbontásra kerülő örökbefogadásokról, a hátrányos helyzetű gyerekek népességhez viszonyított arányáról, illetve a jelzőrendszerben fennálló látenciáról kérdezte az államtitkárt. Panyi Miklós, a Fidesz képviselője azt emelte ki, hogy utánanézett a nyugat-európai helyzetnek és azt tapasztalta, nemzetközi összehasonlításban nincs annyira rossz helyzetben a magyar gyermekvédelmi rendszer, hiszen például az osztrák számvevőszéki jelentésben azt olvasta: „túlterhelt az ellátórendszer, alulfinanszírozottság, szakemberhiány tapasztalható”. Kifogásolta a gyermekvédelmi jelentés „átpolitizáltságát”, ami szerinte például az osztrák jelentésben nem érhető tetten. További nyugat-európai (svéd és brit) példákat is említett, utalva arra, hogy ott is azt mondják, sok a probléma.
Válaszában Gyurkó Szilvia kiemelte, nem tartja helyesnek, ha relativizáljuk a hazai helyzet súlyosságát. A magyar állapotok nem hasonlíthatóak össze az említett svéd, osztrák, brit példákkal, az ottani problémákkal, hiszen egész mások az arányok. „Amikor az osztrákok azt mondják, hogy nincs náluk elegendő szociális munkás, akkor arra gondolnak, 150 gyerekre jut egy ilyen dolgozó. Amikor a magyar helyzetre nézve hangzik el ez a kijelentés, akkor az van mögötte, hogy 1000 gyerekre jut egy szociális munkás. Nem hasonlítható össze a két szint, ahonnan indulunk” – jelezte.
Jakab Zsuzsanna (Tisza) az egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatokról kérdezte az államtitkárt, aki válaszában megjegyezte, felül kell vizsgálni ezeket a hálózatokat, mert egyfajta „ősbizalom alapján” adta át az egyházaknak az állam a vagyonát, anélkül, hogy megfelelően rendezték volna az adatszolgáltatást, a számonkérhetőséget, az együttműködési kötelezettségeket. Ebből a struktúrából el kell mozdulni. Diószegi Judit, a bizottság tiszás elnöke arról kérdezett, hogyan oldják meg a túlterhelt szakemberek a gyerekek megfelelő orvosi ellátását, fejlesztését, továbbtanulását. Gyurkó Szilvia elmondta, sokszor probléma, hogy ha csak egyetlen nevelő vigyáz több gyerekre, akkor például hiába kellene orvoshoz kísérni egy gyereket, nincs rá mód, mert akkor felügyelet nélkül maradnának a többiek. Hangsúlyozta, a gyermekvédelemben élő gyerekek továbbtanulásának támogatására is nagyobb figyelmet kellene fordítani.
A következő napirendi pontban a képviselők a meghallgatni javasolt politikusok listájáról vitáztak. Dúró Dóra Ábrahám Róbert meghallgatását indítványozta, mondván, „érdemi szakmai tudása van ezen a területen”. Melléthei-Barna Márton nem osztotta Dúró véleményét, szerinte Ábrahám meghallgatásában „semmilyen hozzáadott érték” nem lenne. Bár Dúró Dóra, Juhász Hajnalka és Panyi Miklós támogatta volna Ábrahám meghallgatását, a tiszás képviselők ellene szavaztak, így erre egyelőre nem kerül sor. A vizsgálóbizottság a következő politikusok meghallgatásáról határozott: Novák Katalin, Balog Zoltán, Pintér Sándor, valamint a volt államtitkárok közül: Soltész Miklós, Czibere Károly, Fülöp Attila, Rétvári Bence és Koncz Zsófia.
A tiszás elnök, Diószegi Judit felvetette, sort keríthetnének Orbán Viktor meghallgatására is, hogy kiderüljön, eljutottak-e a legmagasabb szintre a jelentésben szereplő információk. „Ez nagyon csúnya politikai húzás volt elnök asszony részéről” – jegyezte meg Juhász Hajnalka a javaslattal kapcsolatban. Dúró Dóra egyetértett, hogy ez politikai felvetés volt, Panyi Miklós sem támogatta a javaslatot. Melléthei-Barna Márton szerint a felvetés egészen biztosan nem inkorrekt, de egyelőre nem tartja szükségesnek a volt miniszterelnök meghallgatását, mivel a behívott miniszterektől kiderülhet, milyen magasra jutottak el az információk. Ezek után a bizottság elnapolta Orbán Viktor meghallgatását.
