Jövő kedden tárgyalja az Országgyűlés „a közélet átláthatóságáról” címet viselő, valójában a kormánykritikus sajtó és a civilek megfélemlítését és ellehetetlenítését lehetővé tévő törvényjavaslatot. Kövér László a házbizottság csütörtöki ülésére nyújtotta be az Országgyűlés jövő heti napirendi tervezetét, amely felkerült a parlament honlapjára is. Eszerint kedd este lesz a törvényjavaslat általános vitája, ahol az előterjesztő Halász János, a kormány és a parlamenti frakciók is ismertethetik az álláspontjukat. Ahhoz azonban – emlékeztetett a Telex –, hogy a parlament elé kerüljön az indítvány, előbb az igazságügyi bizottságnak tárgysorozatba kell vennie azt. Ez hétfő délelőtt minden bizonnyal meg fog történni, a KDNP-s Vejkey Imre hétfő 10 órára hívta össze a bizottság ülését. A parlament honlapján is elérhető ülésterv szerint a június 10-i hét elején szavazhat az Országgyűlés az ellehetetlenítési törvényről.
Feltéve persze, hogy a Fidesz-KDNP nem akarja kivételes eljárásban már jövő hét elején átnyomni a javaslatot, mint arra már többször is volt példa az elmúlt években. Egyelőre ilyen információ nem jutott el a laphoz, de ha mégis így történne, akkor a házszabály szerint legkorábban jövő kedden tudna szavazni a parlament az indítványról. Az alaptörvény szerint a szavazás után öt napja van Kövér Lászlónak, hogy aláírja a törvényt, és elküldje a köztársasági elnöknek. Sulyok Tamásnak ezután szintén öt napja van arra, hogy átolvassa, megfontolja, aláírja, és kihirdesse az új jogszabályt. Általában azonban nem ülnek ennyit a törvényeken, márciusban például Sulyok Tamás alig pár órával a füstgyertyás parlamenti szavazás után már alá is írta a gyülekezési törvény szigorítását, amivel lényegében betiltották a Pride-ot.
Az ellehetetlenítési vagy üldözési (hivatalos nevén átláthatósági) törvény a kihirdetést követő harmadik napon, azaz a jelenlegi tervek szerint június közepén lép életbe. Ha a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy az adott szervezet nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ha felmerül, hogy egy szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak.
Lánczi nem érti „az elkeseredett és hiszterizált” hangulatot
Szerinte nem orosz, hanem 1938-as amerikai mintára készült az átláthatóságinak hívott törvényjavaslat.
