Magyarországon korábban is, mindig is piszkos kis alkuk döntötték el, kinek mi lesz a sorsa. Nem általános, mindenkire jellemző szabályok alapján dőltek el emberi sorsok, hanem ilyen-olyan kibúvók segítségével, urambátyám-viszonyok alapján. A szocialista korszakban is így volt ez, ma sincs másként, ma sem a jog uralkodik. Ha hazánkban a jog uralkodna, akkor az a gyengéket, a kiszolgáltatottakat védené a hatalmasokkal szemben. Ezzel szemben itt a jogot fordítva alkalmazzák, az a hatalmasok eszköze akaratuk érvényesítésére – így látja az egyszerű állampolgárok szemszögéből helyzetünket Kaltenbach Jenő jogtudós, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapító tagja.
A volt kisebbségi jogi ombudsmannal, a Független Rendészeti Panasztestület elnökével az európai parlamenti választás valódi tétjéről, a jogállamiságunk sanyarú helyzetéről a köztelevízió székházában országgyűlési képviselők ellen – mindenféle következmények nélkül – elkövetett példátlan jogsértésről beszélgettünk.
– Legutóbb akkor hallottunk önről, amikor kiderült, ön is alapító tagja a Márki-Zay Péter kezdeményezésére létrejött Mindenki Magyarországa Mozgalomnak Bod Péter Ákos, Elek István, Lukácsi Katalin, Kész Zoltán, Mellár Tamás és Magyar György mellett.
– Az utóbbi időben eléggé visszahúzódtam, a Párbeszéd tagja vagyok ugyan, de aktívan nem igazán veszek részt a párt munkájában. Szoktam segíteni annak, akiről úgy gondolom, hogy megérdemli. Például Karácsony Gergelynek, a csapatában is benne voltam miniszterelnök-jelöltsége idején. Amikor szóltak a mozgalom alakulásáról, és megkérdezték, nincs-e kedvem csatlakozni, úgy gondoltam, miért ne. Ez a személyi összetétel tisztességesnek tűnik. Nem hiszem, hogy manapság az úgynevezett jobb- és baloldalra lenne értelme kettéosztani a politika világát. Magyarországon ma sokkal inkább a tisztességesek és a tisztességtelenek között húzódik a választóvonal. Sok jobb- és baloldali embert ismerek, aki tisztességes, és nagyon sok olyat, aki meg nem. Az uralkodó osztály legnagyobb részét nem tartom annak
– Egyre többen mondják az ellenzékben, hogy nemcsak kormányváltásra van szükség, hanem a NER lebontására is, ehhez pedig egy új ellenzékre lenne szükség. Alakul ilyesmi?
– A kormányváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy itt valami történjen, mert amíg a mostaniak bitorolják a hatalmat, addig itt nem lesz kilábalás. Minden tisztességes, józan gondolkodású embernek látnia kell, hogy milyen lelki, szellemi, morális károkat okoznak az országban. Egy egész generáció nő fel abban a szellemben, hogy itt csak csalással, lopással, tisztességtelen, hazug közélettel lehet érvényesülni. Nézze meg a Fidesz ifjú titánokból álló táborát, hány olyan figura van ott, aki bármire képes. Az, hogy egy hírhamisítóból tévéelnök lehet, csak a banánköztársaságokban vagy a legsötétebb diktatúrákban fordul elő, nem Európa közepén.
Inotai András: Eljátszotta az ország jövőjét az Orbán-rezsim | Magyar Hang
Teljesen felkészületlen Magyarország a világban gyors ütemben zajló gazdasági és társadalmi kihívásokra – állítja a közgazdász.
– Ha valami csoda folytán az ellenzék nyerte volna a választást, akkor Karácsony Gergely önt jelölte volna az antikorrupciós ügyészség élére. Valahol azt mondta, hogy „az ügyészség elvesztette hitelességét a lakosság körében”. Miért alapvető fontosságú, hogy az ügyészség sokkal hatékonyabb legyen?
– Azért, mert tisztességes igazságszolgáltatás nélkül nincs demokrácia. Ez egy alap.
– Sajtó nélkül sincs.
– Így van. Hatalommegosztás nélkül nincs demokrácia. Ebben a sajtó is benne van, mert a sajtó is hatalmi ág, bizonyos értelemben. Minden egyes hatalmi ágnak az alkotmány szellemében kellene működnie. Csak itt nem így működnek, nap mint nap látható. Itt van a legutóbbi eset, ami a közszolgálati televízióban történt egyes képviselőkkel. Hát ez botrány. Az, hogy a rendőrség tétlenül nézi, hogy bűncselekmény történik, hogy hivatalos személy elleni erőszakot követnek el, hogy nem engedik a mentőket a sérülthöz. Ez hihetetlen. Ez állam az államban.
Amikor az úgynevezett biztonsági őrök bűncselekményt követnek el a rendőrség szeme láttára. És akkor képes azt nyilatkozni a Belügyminisztérium képviselője, hogy a rendőrségnek nem volt lehetősége intézkedni. Nem tudom, hogy mit feltételezzek: Pintér Sándor nem ismeri a rendőrségi törvényt, nem ismeri az alaptörvényt vagy a képviselők jogállásáról szóló törvényt? Vagy egyszerűen bűnpártoló? És ebben nincs egyedül, mert mint kiderült, az ügyészség hasonlóan gondolkodik, ami még nagyobb botrány.
A Legfőbb Ügyészség is elutasította a képviselők panaszát | Magyar Hang
A testület szerint nem követtek el jogsértést az MTVA székházát védő biztonsági őrök.
Az országgyűlési képviselők hivatalos személyként jártak a köztelevízió székházában, minden közintézménybe beléphetnek, tehát őket visszatartani, akadályozni, hogy egy közintézménybe belépjenek, az törvénysértő. Az, hogy most ellenük akarnak eljárást indítani, az nevetséges. Mivel zavarták meg a tévé működését? Mi a megzavarás abban, hogy egy országgyűlési képviselő a tévé elnökével vagy a felelős szerkesztővel beszélni akar? Szó sincs megzavarásról. Természetes dolog, hogy mindenkinek ki kell állnia az igazságért, a képviselőknek is. Aki egy kicsit is tisztában van azzal, hogy csak demokráciában lehet boldogulni, az ezt teszi. Diktatúrában is lehet élni, de jól élni csak egy nagyon szűk körnek lehet.
– Már nem tekinthető demokráciának az a berendezkedés, amiben élünk?
– Ma már nem lehet Magyarországgal kapcsolatban demokráciáról beszélni. Filippov Gábor hibrid rendszerről beszél. Ungváry Rudolf a könyvében fasisztoid rendszerként írta le a kialakult helyzetet. Magyar Bálint pedig maffiaállamként azonosítja. Én inkább a Magyar Bálint-féle definícióval értek egyet. Ami itt kialakult, annak az égvilágon semmi köze nincs a demokráciához.
– De szabad választásokat tartanak…
– Németországban is volt választás a fasizmus idején. A választás önmagában nem jelent semmit. Ahhoz, hogy egy választás a demokrácia részének legyen tekinthető, meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak. Itt a választás sem szabad, sem tisztességes nem volt.
Fordítva a kiselefánton - Avagy kecskére káposztát, Polt Péterre ügyészséget... | Magyar Hang
Ha egy országgyűlési képviselő a képviselői igazolványát felmutatva bemegy egy közintézménybe, ahova a biztonsági szolgálat be is engedi, akkor ott hivatalos személyként van jelen.
– A törvényhozás azonban ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat. Nemde?
– Az Országgyűlés nem ellenőrzi a végrehajtó hatalmat, ez éppenséggel fordítva van. A kormány, végrehajtó hatalom irányítja az Országgyűlés, a törvényhozó testület kétharmadát.
– Az ügyészség a hatalomtól független. Elvileg.
– Az ügyészség abszolút nem független. Az Alkotmánybíróság pedig végképp nem az, tele van Fidesz-hű pártkatonákkal. Az igazságszolgáltatás még némileg tartja magát, ott még azért nem vették át a hatalmat, de mindent elkövetnek, hogy ez is megtörténjen.
– A közigazgatási bíróságokra a bírák kinevezési gyakorlatát valóban sokan kritizálják.
– Az az egyik trójai faló, és most döngeti a kaput.
– Miért annyira fontos, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez? Ha megvalósulna, valóban sértené a nemzeti szuverenitásunkat? Ugyanis ezzel az érvvel utasítja el a kormány hazánk csatlakozását.
– Van némi félreértés és illúzió az Európai Ügyészséggel kapcsolatban. Ez nem azt jelentené, hogy idejönnének Európából az ügyészek, és nekilátnának intézkedni. Hanem azt, hogy az Európai Ügyészségnek eljárási kezdeményezési joga lenne, a vizsgálatot azonban a nemzeti ügyészségnek kellene lefolytatnia. De önmagában az, hogy az ügyészség tenné a dolgát – és nem bűnpártolóként viselkedne, nem hunyná be a szemét, valahányszor nyilvánvaló bűncselekmény történik –, illetve akkor is intézkedne, ha a csókosok lennének a gyanúsítottak, az nagyon jó lenne.
Hadházy Ákos: Ők sokkal jobban félnek - a teljes interjú
Huszonkét ország számára nem merült fel szuverenitási kérdés az Európai Ügyészség kapcsán, egyedül Magyarország és Lengyelország említett ilyet. A teljes interjú.
– Főleg az unióból érkező pénzek elköltését ellenőrizné az Európai Ügyészség. Most az EU-nak mennyire van arra lehetősége, hogy a magyarországi fejlesztésekre folyósított pénzek törvényes felhasználását megfelelő hatékonysággal ellenőrizze?
– Sajnos az Európai Unió olyan, mint egy nagy óceánjáró, borzasztóan nehezen, lassan és körülményesen fordul. Most úgy tűnik, már nekik is szemet szúrt ez a dolog. Az Európai Parlament úgy döntött, hogy a következő, 2021-től 2027-ig terjedő költségvetési ciklusban szigorú, jogállamisági és egyéb feltételekhez köti a költségvetési támogatások megítélését, a folyósítást aztán fel is lehet majd függeszteni, el is lehet majd vonni a támogatást a szabályokat be nem tartó tagállamoktól.
– Egy új, ügyészekből álló bizottság hozná meg ezeket a döntéseket, és ugyanolyan borzasztóan hosszú idő alatt jutnának dűlőre, mint ahogy megszoktuk az uniótól?
– Nem valószínű, hogy így lesz. Az Európai Bíróság hozná meg a végső döntést, amely testület képes gyors ítéletet hozni. Attól szerintem nem kell tartani, hogy ez megbénítaná a mechanizmust. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az Európai Unió annak idején nem arra jött létre, az alapító atyák nem abból indultak ki, hogy itt sunyi gazemberek lesznek, akik visszaélnek a helyzettel. Az Európai Unió valamikor a demokráciák szövetsége volt. A Nyugat talán, részben, kicsit naiv volt, részben pedig engedett a gazdasági lobbiknak, amelyek üzletet láttak a keleti csatlakozásban.
Ez ma is így van. Tudjuk, hogy nyugati cégek szívesen szemet hunynak a disznóságok fölött, ha közben az üzlet jól megy számukra. Amikor aztán kiderült, hogy itt, Keleten nem egészen úgy folynak a dolgok, ahogy azt elképzelték, az Európai Unió vezetői egy furcsa ambivalens helyzetben találták magukat. Rájöttek, az a mechanizmus, ahogyan korábban működött az unió, alkalmatlan e korábban elképzelhetetlennek tűnő trükkök, helyzetek orvoslására. Tehát az EU-nak súlyos reformok megvalósításával kellene reagálnia ezekre a jelenségekre. Csak hát, az a baj, hogy sok döntés meghozatalának az a feltétele, hogy mindenki egyetértsen. S mivel a tanácsban sok kérdést csak egyhangú szavazással lehet eldönteni, az lehetőséget ad az olyanoknak, mint Orbán vagy a lengyel vezetés – Kaczynskivel a háttérben –, de Babisról is lehetne beszélni, hogy megakadályozzák a döntéshozatalt. Tehát a volt szocialista országokban az a demokratikus meggyőződésű értékrend, amely az EU alapját szolgálja, sajnos jelenleg még kialakulatlan.
– Előfordult, hogy Magyarország az unió külpolitikai céljait blokkolta, nemrég például megakadályozta, hogy döntést hozzanak az afrikai államoknak nyújtott segítségről. Volt olyan, hogy egy magyar kormánytag a halálbüntetés visszaállításáról fantáziált, de olyan visszaható hatályú törvény megszavazására is volt példa, ami rosszabb helyzetbe hozott állampolgárokat.
– A magyar választók tömegei még mindig nem ismerték fel, hogy a jogállamiság mennyire fontos alapérték számukra. Azt hiszik, hogy az valami elvont dolog, ami őket nem nagyon érdekli. Orbánék el is követnek mindent annak érdekében, hogy a jogállamiság-tudat ne alakuljon ki az emberekben.
Sőt, ellenkezőleg: Magyarországon korábban is, mindig is piszkos kis alkuk döntötték el, kinek mi lesz a sorsa. Nem általános, mindenkire jellemző szabályok alapján dőltek el emberi sorsok, hanem ilyen-olyan kibúvók segítségével, urambátyám-viszonyok alapján. A szocialista korszakban is így volt ez, és ma sincs másként, ma sem a jog uralkodik. Mert ha hazánkban a jog uralkodna, akkor az a gyengéket, a kiszolgáltatottakat védené a hatalmasokkal szemben. Ezzel szemben itt a jogot fordítva alkalmazzák, a jog a hatalmasok eszköze az akaratuk érvényesítésére a gyengébbekkel szemben.
Bojár Gábor: Harminc éve volt igazunk, a Kádár-rendszer nem ért véget - a teljes interjú
Orbán Viktor gyenge pontja, hogy nem tűr meg erős embereket maga mellett – véli az üzletember. A teljes interjú.
– Az önkormányzatok működésének, ellenőrzésének ön az elismert szakértője. A közelmúltban nem hirdettek eredményt két jelentős székesfehérvári beruházásra kiírt pályázatnál, mert brutálisan túlárazottnak minősítették. Az egyikben Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége is érintett volt, a másiknál Garancsi István egyik vállalkozása nyerhette volna el a megbízást. Mi a véleménye arról, hogy itt közbeszerzési tendereken lehet nyerni túlárazott pályázatokkal?
– Ez lett volna fő funkciója az antikorrupciós ügyészségnek. Annak idején csináltunk egy tervezetet, miként is működne ez az ügyészség. Pontosan arra gondoltunk, hogy az ilyen, mutyiszerű, túlárazottnak tűnő, lopásra lehetőséget teremtő, korrupció gyanújával körbelengett ügyeket lehetne felgöngyölíteni, és a későbbiekben pedig megakadályozni. Természetesen a tavalyi évnek Mészáros Lőrinc és családtagjainak cégei a legnagyobb haszonélvezői, a közbeszerzési tendereken nettó 265 milliárd forintnyi megbízást nyertek el, amelynek 93 százaléka volt uniós pénz.
Pontosan tetten érhető, hogyan csapolja meg Orbán köre, az Orbán-rezsim – illetőleg a család, mivel 2018 a családok éve volt, mint tudjuk – azokat a pénzeket, amelyeket más célra kellene fordítani. Mert ezen uniós források biztosításával az EU a magyar lakosságon akart segíteni, a magyarok felzárkóztatása volt a cél. De a magyar kormány nem erre használja fel, hanem Orbánék körének hizlalására költi el a pénzt.
– Ha a kiválasztottak köréhez nem tartozó magyar vállalkozók azt tapasztalják, hiába indulnak el ezeken a közbeszerzési tendereken, mert úgysem nyerhetnek, akkor egy idő után nem is fognak pályázni. A következmény várható volt: már csak azok pályáznak, akik nyerhetnek, és ők valódi verseny nélkül szabhatják meg az áraikat. A kegyencek köréből kizuhanó Simicska Lajos előbb azt a harcmodort választotta, hogy versenyt próbált diktálni, alacsony árakon pályázott, mire mondvacsinált indokkal kizárták a közbeszerzési pályázatokból.
– Hogy ha semmi más nem érdekelné, illetve semmi más nem érné el az emberek ingerküszöbét, akkor pontosan a Simicska-ügy az, ami a napnál világosabban bizonyítja, hogy itt nem jól mennek a dolgok. Ameddig Simicska haver volt, addig ő kaszált. Egy idő után Orbán úgy gondolta, hogy már túlságosan sokat is, és túlságosan el is hatalmasodott, mivel Simicska Lajosnak – Mészáros Lőrinccel ellentétben – voltak politikai ambíciói és célja is. Szerintem emiatt megorrolt rá Orbán, és Simicska azonnal ki is került a kedvezményezettek közül. Ez az ügy a napnál világosabban mutatja, hogy itt nem a teljesítmény, nem a minőség, nem a tudás számít, hanem kizárólag a főnökhöz való viszony.
– Idén európai parlamenti választás lesz. A Mindenki Magyarországa Mozgalom miként kíván részt venni a versenyben?
– Nem indulunk önállóan, soha nem is volt ez alternatíva. Sem most, sem az önkormányzati választáson nem indul el a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Ennek a szervezetnek, elképzeléseink szerint, tényleg csak moderátori, ösztönző, segítő funkciója lesz. Nem állítjuk, hogy mindig így marad, de pillanatnyilag ez a helyzet. Az elnökség úgy döntött, az őszi önkormányzati választás van a centrumban, erre koncentrál a szervezet. Bár javasoljuk, hogy az emberek vegyenek részt az európai uniós parlamenti választáson, de ezen túlmenően – olyan mértékben, mint amilyenben az őszi önkormányzati választási kampányban részt szándékozunk venni – az EP-választáson nem leszünk aktívak. Amit én súlyos hibának tartok, taktikailag és érdemben is. Mindenesetre az elnökség így döntött, én nem értettem egyet. Egyébként óriási vita volt erről a szervezeten belül.
Ostromlott bástyák, legyőzhető félelmek | Magyar Hang
Az ellenzék több városban közös polgármesterjelöltek mögé állhat be, a közös EP-választási lista viszont kétséges.
Írtam egy posztot a Facebookra, az volt a lényege, hogy a következő európai választásnak most nem a korábban megszokott tétje lesz, hanem sokkal súlyosabb. Most dől majd el, hogy az Orbán-félék által képviselt „nemzetek Európája”-koncepció fog-e győzedelmeskedni, vagy pedig az integráció, az európai egyesülés szellemében gondolkodók jutnak erős pozíciókhoz. Félő, hogy az a fajta elégedetlenség, ami most jellemző Európára és a világra, a populistáknak kedvez majd. Sokan elhiszik ugyanis a migrációs blablát, miközben a középosztály helyzete Nyugaton is megrendült. A II. világháború után létrejött konszenzus mára megtört, az európai társadalmak fontos válaszút előtt állnak. A populisták – akik egyszerű, gyors, látszólag kellemes megoldást kínálnak – előretörtek, nem csak Magyarországon, más országokban is. Ha az EP-választáson ők győznének, akkor Európa visszasüllyedne az 1945 előtti állapotba. És ennek lehetséges következményeit pontosan ismerjük a történelemből.
Fontos tehát hangsúlyozni, hogy nem a migráció problémájának megoldási módja a következő európai választás tétje, hanem a béke fenntartása. Ha megint nemzetek Európája lesz, akkor megint háború is lesz. Akkor megint egymásra acsarkodó kis államocskák fognak egymásnak feszülni itt, Európában, mint ahogy láttuk az első és a második világháború előtt. El kell olvasni, mit írt erről Bibó István. A II. világháború utáni európai történelemben a legnagyobb alkotás az Európai Unió létrehozása volt, ami a béke biztosítékául szolgált. Nem állítom, hogy tökéletesen működik, rengeteg hibája van, de nincs alternatívája.
Jávor Benedek: Nem a migráció a legfontosabb kérdés Európában | Magyar Hang
Uniós szinten az a fő kérdésé az EP-választásnak, sikerül-e a Fidesznek nagyobb teret nyernie a Néppártban, ezáltal radikalizálni a pártszövetséget – mondja a zöldpárti politikus. A teljes interjú.
– Magyarország a jelenleg érvényes jogszabályok alapján képes azt biztosítani, amit Orbán Viktor ígér az ország népének, vagyis képes a kormány megakadályozni, hogy például afrikai származású német vagy francia állampolgárok települjenek be munkavégzés céljából?
– Ezt nem akadályozzák meg, nem is tehetik, már most sem. Az EU-tagság egyik alappillére a tőke és a személyek szabad áramlása. Tehát ha Nyugatról idejönne százezer arab vagy török származású ember, akik nyugat-európai országok állampolgárai, és itt munkát vállalnának, semmit nem tudnánk tenni ellene. Maximum azt, hogy kilépnénk az EU-ból, de akkor meg is nézhetnénk magunkat. Azonban beszéljünk a letelepedési kötvényesekről is. Nagyjából húszezret bocsátottak ki, ebből 13 ezret kínaiak vettek meg, a többit arab, orosz és ki tudja, még milyen országból vásárolták. Ők mind megkapták a letelepedési engedélyt. Én csak azt tartom borzasztóan szomorúnak, hogy ezzel a végtelenül primitív trükkel sikerült az embereket megbolondítani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/5. számában jelent meg, 2019. február 1-jén.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/5. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
