Nem védi a sérülékeny csoportokat a szeptembertől hatályos új munkaegészségügyi szabályozás. A tárcák által most közzé tett részletszabályok inkább csak elbizonytalanítják a cégeket és a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat végzőket – írja a Népszava.
A lap emlékeztet arra, hogy tavaly év végén fogadta el a parlament Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes salátatörvény-javaslatát, amellyel alapjaiban írták át a munkavédelmi törvényben a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerét. A változással csak két esetben lesz kötelező az előzetes, illetve az időszakos orvosi munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése: ha azt jogszabály írja elő, illetve ha az egyes tárcák miniszterei rendeletben jelölik meg azokat a munkaköröket, amelyekben kötelező az évenkénti orvosi alkalmassági vizsgálat.
Az új rendszer elvileg másfél hét múlva elindul, de máig mindössze néhány tárca tette közzé – az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium – a rendelettervezetét, amelyek pontosan ugyanazokat a különféle kockázatoknak kitett munkaköröket jelölik meg.
Nagy Marcell igazságügyi foglalkozásorvostan-szakértő azt mondta, hogy mindezekl ellenére továbbra is köteles valamennyi munkáltatónak foglalkoztatás.egészségügyi szolgáltatást nyújtani, a változás annyi, hogy nem kötelező mindenkit évente elküldeni üzemorvosi vizsgálatra. Arról, hogy kit milyen gyakran kell elküldeni üzemorvoshoz az új rendeletek mellett, további 40-50 jogszabály vonatkozik. A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás viszont ezeket a rendelkezéseket nem változtatta meg, ami ellentmondásos helyzetet teremtett. Vagyis, mondta a szakértő a Népszavának. ha most a belügyminiszter kiad egy rendeletet arról, hogy hol kötelező, az nem hatálytalanítja azokat a rendeleteket, amelyek más munkakörben kötelezően előírják ezeket a vizsgálatokat.
Ha pedig az érvényes jogszabály előírja, akkor azt el is kell végezni. Tehát például a zajban dolgozóknak a korábbi gyakorisággal kell hallásvizsgálaton részt venniük. Ha ezeket az előírásokat most a tárca vezetők szűkítik, akkor lesz két jogszabály, amely ellentmond egymásnak.
A szakértő arról is beszélt, hogy az új szabályozásban van olyasmi is, ami szakmailag nonszensz. Ilyen például, hogy a tervezet akkor tekint melegnek egy kültéri környezetet, ha az országos tisztifőorvos elrendelte a hőségriadót. Vagyis, ha ez utóbbi nem történik meg, akkor hiába van 40 fokos meleg, az nem számít.
Nagy Marcell hangsúlyozta: a változtatásokat nem a szakma kezdeményezte, sőt első pillanattól tiltakoztak egy ilyen értelmetlen törvénymódosítás ellen.
