A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) videókonferencián mutatta be elképzeléseit, hogyan is kellene elkölteni azt a hatezermilliárd forintot, amelynek több mint feléről egyelőre lemondott Orbán Viktor miniszterelnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével április 23-án folytatott tárgyalást követően.
Magyarország Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéről van szó, amelyet április 30-ig kellett volna benyújtani az Európai Bizottságnak, de ez egyelőre nem történt meg. Ennek kapcsán a tervet ismertető Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, több ország van, amely szintén nem nyújtotta be a tervet, de mindegyikük azért, mert hihetetlenül intenzív társadalmi egyeztetés folyik, mire is költsék az országnak járó összeget.
– Ehhez képest nálunk először egy 13 oldalas semmitmondó terv egyeztetését kezdték el, majd egy bővített, helyesírási hibáktól hemzsegő változatot. Az utóbbiból mindössze annyi szűrhető le, hogy elsősorban építőipari elképzelésekről van szó, hogy a kormányközeli vállalkozások jól járjanak, és csak azokat, az uniós elvárásokat kielégítő elemeket rakták be, amelyeket semmilyen körülmények között nem lehetett kihagyni – fogalmazott a főpolgármester.
Karácsony Gergely szavai szerint a MÖSZ azt szeretné, hogy amint Lengyelországban – ahol első körben szintén elfelejtették a társadalmi egyeztetést, később azonban változott a kormány hozzáállása – úgy nálunk is valódi társadalmi egyeztetésre kerüljön sor. Vonják be az önkormányzatokat, szakszervezeteket és egyéb szervezeteket, hogy olyan program jöhessen létre, amely minden magyar érdekét képviseli. Lengyelországra hivatkozva azt is elmondta Karácsony, hogy ott az alapból az ország rendelkezésére álló uniós forrásnak a harminc százalékát az önkormányzatok kapják, illetve önkormányzati döntés alapján költik majd el.
A MÖSZ által összeállított 6000 milliárd forintos elképzelés első pillérében a társadalmi igazságosság megerősítését célozták meg, amelyre 2750 milliárd forintot szánnának. Itt 695 milliárd forintot költenének az anyasági és családtámogatási célokra a szegénység csökkentése érdekében. Az álláskeresési támogatás meghosszabbítására és kiterjesztésére 135 milliárd forint jutna. Az egészségügyre 500 milliárd forintot költenének, 300 milliárd forintból két centrumkórházat hoznának létre, 100 milliárd jutna egyéb fejlesztésekre, 25 milliárd digitalizációra és 75 milliárd helyi egészségügyi és szociális szolgáltatásokra. 365 milliárdot fordítanának az oktatásra, és mintegy ezer milliárd forinttal a lakhatási problémák megoldását támogatnák.
A gazdaság talpra állítására 500 milliárdot szánnának, amelyből 100-100 milliárd forint jutna a magukra hagyott kisvállalkozások újraindítására és a helyi gazdasági fejlesztési programokra, de a tartós termékeket gyártó ipar kialakítására is jutna 160 milliárd forint. Ennek jelentősége abban van, hogy ne szennyezzük a környezetet eldobható csomagoló és egyéb anyagokkal, helyette újrahasznosítható termékek gyártását ösztönözzük.
Ez át is vezet harmadik pillérhez, az éghajlatváltozás elleni fellépéshez. Erre a célra 2070 milliárd forint jutna. Alapjaiban reformálnák meg az energiapiacokat, csökkentenék a közlekedési kibocsátást, egyben javítanák a közösségi közlekedés infrastruktúráját, körforgásos hulladékgazdálkodási rendszert alakítanának ki, továbbá jelentősen átalakítanák a víz- és erdőgazdálkodást.
Végül a modern digitális Magyarország kialakítására 725 milliárd forint jutna. Itt a legfontosabb a digitális infrastruktúra javítása lenne, átláthatóvá tennék a döntési, kiemelten a közbeszerzési rendszert. Külön hangsúlyt helyeznének a korrupcióellenes programok fejlesztésére, kiemelten fejlesztenék a bírói önigazgatási szerveket, a közigazgatás digitalizációját felgyorsítanák és tökéletesítenék.
