Aki pusztán azzal érvel, hogy Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata, az tudatosan akarja becsapni a magyarokat. Mert ez úgy igaz, hogy Budapest az ország legnagyobb, és mesze a legtöbb feladatot ellátó, mégis a legjobban sarcolt önkormányzata – üzente a nemzetgazdasági miniszternek Karácsony Gergely csütörtökön.
– Mindenekelőtt felhívnám a figyelmét arra, hogy a főváros nem a hazug nevű szolidaritási hozzájárulásról magáról, hanem annak mértékéről folytat vitát évek óta. Tudja, ez az a sarc, ami Tarlós István utolsó évében még 5 milliárd forint volt, idén pedig már 89 milliárdot akarnak elvenni a várostól – indítja posztját a főpolgármester, aki szerint a 18-szoros emelés is mutatja a Budapest-ellenes politikai hozzáállást. Felemlegette azt is, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint „ez a sarc konfiskáló jellegű”, a Fővárosi Ítélőtábla pedig kimondta, hogy a 2023-as sarcból 28 milliárd forint visszajár a fővárosnak.
A polémia előzménye, hogy Nagy Márton korábban azt állította: jogosan vetettek ki 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást Budapestre, mert indoklása szerint Budapest az EU-s fejlettségi szint 168 százalékán áll, és főváros és egyes vármegyék között a fejlettségbeli különbség akár háromszoros is lehet. Karácsony szerint ez hibás érvelés: „Látom, megint próbálkoznak a magyar politika egyik legnagyobb hazugságával, a Budapest-vidék szembeállítással. Nincs olyan, hogy Budapest vagy vidék. Csak olyan van, hogy Budapest és vidék. Ebből pedig világosan következik, hogy a Budapest-ellenes politika országrontó politika. (…) Budapest termeli meg az ország GDP-jének több mint egyharmadát. Ez a város az ország gazdaságának motorja, kulturális és szellemi életének szíve. Márpedig, ha a motor leáll, akkor a haladás is leáll ugyebár.”
A főpolgámester úgy látja, hogy az elhibázott gazdaságpolitika árát a Fidesz a kisebb települések terhére is akarja kezelni, és felkérte a kormányt, hogy mutassa meg azt a folyamatot, amely alapján a Budapesttől beszedett pénz eljut a kistelepülések támogatására. Idézte még az Európai Tanács szakpolitikai jelentését is, amely szerint „a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi formájában nem kapcsolódik közvetlenül azokhoz az újraelosztási/kiegyenlítési intézkedésekhez, amelyekre a pénzügyileg gyengébb önkormányzatok jogosultak”.
