Cikkünk frissül
Sokszor előfordult, hogy valami ellen kellett küzdenünk Budapest érdekében, sokszor az volt a siker, hogy valami nem lesz, például a Fudan beruházás. Most egy fokkal jobb a helyzet, hiszen a Fővárosi Önkormányzat ha tulajdonhoz jut, tudja majd diktálni a tempót Rákosrendező ügyében – erről beszélt Karácsony Gergely a főváros Rákosrendezővel kapcsolatos konferenciáján. Az eseményen Karácsony mellett felszólal mások mellett Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője és Erő Zoltán, Budapest főépítésze. Az eseménynek külön aktualitást ad, hogy a kormány csütörtökön jelentette be, hogy lemondanak a mini-Dubaj projektről, elfogadják a főváros elővásárlási jogát a területre.
Szerinte mindig a városért, a városnak kell fejleszteni, nem pártpolitikai célokat kell kiszolgálni. Abból kell levezetni, mit kell tenni a területen, hogy Budapestnek mik a legnagyobb kihívásai. Ilyen a klímaváltozás például, hogy egyre több az autó, hogy csökken a főváros népessége, miközben az agglomerációban nő, ami miatt sok az ingázó. Utóbbi trendet meg kéne fordítani. Tegyük naggyá Budapestet, érjük el, hogy ismét kétmillióan akarjanak itt élni. Sokat használjuk az aranytartalék szót a rozsdaövezetek kapcsán, de ezeket jó minőségű lakóövezetekké lehet fejleszteni, ezek közül Rákosrendező a legfontosabb, elképesztő nagy területeket lehet még belakni, bezöldíteni.
Egy ponton Karácsony több vaskos dokumentumot is bemutatott, amiket még a korábbi városvezetés készített Rákosrendező kapcsán. Ezeket a 2019-es terveket ők pedig 2023-ban aktualizálták. Sok nemzetközi példa van, amikből sokat lehet tanulni, nem kell feltalálni sem a meleg vizet, sem a kereket. Világosan látszik egy jó és egy rossz modell. Az, hogy versenyeztetés nélkül akartak egy területet értesíteni, az felkiáltójel volt. Ehelyett a városlakóknak kell építeni a területet, de ehhez világos mesterterv kell, ezután lehet magántőkét bevonni csak. Egy budapestieket megszólító folyamatban kell a mestertervet kialakítani, hogy a beruházókat megversenyeztessék. A telket nem egyben, hanem részletekben kell hasznosítani, hogy még nagyobb legyen a verseny. Mindent meg kell tenni azért is, hogy a terület köztulajdonban maradjon. A beruházók keressék a város jegyeit, ne fordítva. Csak az épület legyen a beruházóé, aki földhasználati díjat fizetne a városnak. Legalább 25 hektáros közparknak kell lenni a területen a Rákos-patak vizéből táplált tóval, és ehhez ki kell építeni a megfelelő közlekedési infrastruktúrát. Mi egy olyan városrészt képzelünk el, ami megengedi a magasabb, de 90 méter alatti épületeket is. Hogy legyen sok zöldterület, az azt feltételezi, hogy magas házak építésére is legyen lehetőség.
Hogy mi fog történni, arra azt mondta, hogy útelágazódáshoz érkeztünk, elindultunk egy jó úton. Aktív, pozitív kormányzati hozzáállás nélkül ebből nem lesz semmi ezekből az álmokból, hiszen itt egy vasúti terület van, hogy a vasúti infrastruktúra meginduljon, ahhoz állami fejlesztés kell. Először az állammal kell tehát megállapodni, például a MÁV-val, ezzel párhuzamosan kell a mestertervet készíteni. Értem, hogy holnap ki fog menni a teljes Megafon, hogy Karácsony már két napja tulajdonos, de még ott a több száz tonna szemét, de csak utána lehet megtisztítani a területet, hogy megvannak a pontos részletek, a megállapodás. Mint mondta, könnyű szívvel mondta, hogy a főváros vállalja azt, amit az arab beruházó is, hiszen nem vállalt semmit. Próbál élni azzal a lehetőséggel, amit Lázár miniszter megígért vagy ötször, hogy leül tárgyalni a fővárossal, hátha hatodjára él vele is tényleg leül. Az arab beruházó egyébként 2039-re vállalta, hogy kifizeti a telket, ezt a menetrendet a főváros is tudja tartani. Bízik benne, hogy nyolc év alatt már az első beköltözések megtörténjenek, de egy ilyen beruházás Bécsben is húsz év. Szerinte el vagyunk szokva attól, hogy a különféle szereplők együtt tudjanak működni egy célért, de ezen túl kell lépni. Akkor lesz a projektból valami, ha az állam, főváros és a befektetők összedolgoznak. Olyan tervek kellenek, amelyek kiállják a nyilvánosság próbáját is. Partnerséget kell létrehozni. A háborús logikát váltsa le az együttműködés logikája, akkor lesz rozsdából arany. Örül, hogy van tere annak, hogy ilyen dolgokról beszéljenek, örül, hogy a politika furcsa labirintusában kijöttünk a napfényre.
Karácsony Gergely: Ma felhívom Lázár Jánost
A kormány és az arab beruházó között kötött szerződésben az van, hogy a következő fél évben meg kell állapodni a fejlesztésekről. Szerinte ez ugyanúgy igaz a Fővárosi Önkormányzatra is.
Utána Vitézy Dávid szólalt fel. Szerinte is sokféle partnerség kell majd, de az, hogy itt vagyunk is ennek az eredménye, a fővárosi közgyűlés, ami vitákkal terhelt, kétharmaddal szavazta meg Rákosrendez megvételét. Az arab befektető megjelenése előtt a területtel kapcsolatos terveket még a BFK-nál tervezték. A vasúti területet persze most a főváros tulajdonba veszi, de vágányokat átvenni, biztosítóberendezéseket elbontani a MÁV-on és az államon kívül senki sem tud. Közlekedési szempontból viszont ez ma átjárhatatlan, nincs belső infrastruktúra és van talajszennyezés is. Ma Budapestnek két válsága van: lakhatási és klíma. Ezen kell változtatni, ehhez először az elavult vasúti infrastruktúrát át kell építeni. Olyan állapotok vannak ott a magyar állam jóvoltából, mint ami a Balkánon sincsen. Viszont az itt lévő vasúttörténeti park megtartásának felelősségét érzi a főváros. Ha a kormány szeretné bizonyítani, hogy ki tudja jobban fejleszteni a rozsdaövezetek, akkor például ezt Kőbányán megtehetik, kezdjék el építeni a közlekedési múzeumot, hát hajrá. Gyakran halljuk azt is, hogy Rákosrendezőn csak szemét és rothadás van, de árnyalná a képet azzal, hogy sok növény is van, ebből nem minden értékes, de a spontán erdősödés, zöldülés legnagyobb felülete itt van Budapesten. Ők a BFK-nál vizsgálták a talaj szennyezettségét, de a helyzet nem olyan rossz, mint például az óbudai gázgyár esetén, tehát a 176 ezer köbméter hulladék elszállítása komoly feladat lesz, és kell majd kármentesíteni, de ne dramatizáljuk túl a problémát, nem egy vegyi kombinát területét szerezte meg a főváros. Ő is felhívta a figyelmet, hogy 2039-ig még a vételár megfizetését sem vállalta a befektető, ahogy a terület kitakarítását sem, csak arról volt szó, hogy majd külön megállapodik a kormány erről a vevővel.
Szerinte itt az lesz a cél, hogy 15 perces város jöjjön létre, minden elérhető legyen ennyi időn belül, ne kelljen autóba ülni. Legalább 20 százaléknyi megfizethető lakhatás legyen, az autóforgalom a peremre szoruljon. Rengeteg jó példánk van – mondta Béset megemlítve, ahol szintén egy korábbi volt rendezőpályaudvar területét fejezik be. A tervezést ott még 2004-ben kezdték meg, és most zárulnak az utolsó munkálatok, itt is Bécs közösen dolgozott az állammal a beruházáson. Hasonló jó példák vannak Prágában vagy Berlinben is, utóbbinál is spontán erdősülés történt, amit értéknek tekintettek. Párizsban az olimpiai falu ma már lakónegyed, hat év alatt csinálták meg a projektet rozsdaövezetből. Rákosrendezőn 1,6 millió négyzetméternyi terület lenne beépíthető, ami 15 ezer családnak lehetne otthon. Abban bízik, hogy egy nemzeti kormány ha azt vállalta az arab befektetőnek, hogy épít köztéri infrastruktúrát, akkor ezt Budapest felé is vállalja. Az első lépés a fejlesztéshez, amit mindig mindenki így gondolt, az, hogy a vasút átépítését vállalja az állam, ezt egyébként törvényileg is csak ők tehetik meg itt. A kisföldalatti kérdése is fontos, az állam az araboknak azt vállalta, hogy meghosszabbítja a meglévő vonalt Rákosrendezőre, ezt a főváros szerint ki kell egészíteni a járművek cseréjével. Nekünk azzal kell számolni, hogy a kormány mindent vállaljon Budapest felé, amit az Emírségek felé vállalt. A mostani helyzetben ha a kormány lélekben is elengedte az arab befektetőt, könnyen belátható, hogy nemzetgazdasági érdek is a terület fejlesztése. A miniszterelnök maga is lakhatási válságról beszélt az elmúlt hónapokra, ezen lehet a rákosrendezői beruházással enyhíteni. Ő is hangsúlyozta, közérdek mentén kell bevonni a magántőkét.
A konferencia kezdete előtt egyébként a sajtó figyelmét az kötötte le, hogy a tavaly még rivális Karácsony és Vitézy kedélyesen beszélgettek egymással.
A konferencia közben rövid interjút készítettünk Karácsony Gergellyel, amelyet itt olvashat.
