Sajnálkozásának adott hangot Kemenesi Gábor víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa a közösségi oldalán, miután a sajtóban az hangzott el, hogy a koronavírus-megbetegedésen átesett emberek biztonsággal látogathatják rokonaikat. Szerinte azonban ezt kijelenteni nem lehet, mert az újrafertőződés esélyeiről, a fertőzést újra elkapók fertőzésképességéről keveset tudni.
Kemenesi Gábor leszögezte, hogy a fertőzésen átesettek körében a tudomány eddigi ismeretei szerint valóban aktív és jól működő sejtes immunitás alakul ki legalább hat hónapig (eddig vizsgálták). Ám az immunitást a gyakorlatban leginkább egy skála szemlélteti. Ennek legkedvezőbb foka az úgynevezett sterilizáló immunitás – vagyis az ember ekkor el sem kaphatja többé a vírust, így tovább sem adhatja. Előfordulhat, hogy mégis elkaphatjuk újra, de a fertőzött enyhe vagy tünetmentes fertőzésként vészeli át, úgy, hogy tovább sem tudja adni. A skálán természetesen szerepelnek más fokozatok is, ám a jelenlegi tudományos ismeretek alapján és a rendkívül kevés újrafertőződési esemény alapos megfigyelése alapján a válasz egyelőre: nem tudjuk – írta. Hozzátette, hogy könnyen előfordulhat, hogy az immunitás kedvező lefolyású újrafertőződést eredményez, de megengedi a vírus továbbadását, azaz ismét fertőzhetünk.
„Ennél gyorsabban egy vírust nem lehet kiismerni”
Kemenesi Gábor virológus szerint ha sikerül megértetnünk az emberekkel, hogy a pandémia még mindig tart, akkor máris nem tűnik olyan nagy áldozatnak elnapolni a tengerparti nyaralást.
– Hogyan ismerjük fel az újrafertőzötteket? Könnyen lehet, hogy a betegséggel járó, így látható eseményeket ismerte csupán fel a tudomány és a legtöbb esemény tünetmentes maradhatott. Egyelőre nem tudjuk. Mennyire gyakori az újrafertőződés? Nem tudjuk. Van-e szerepük az újrafertőzötteknek a betegség továbbadásában? Nem tudjuk – adta meg a választ. Szerinte így mindenkinek – függetlenül attól, hogy volt-e korábban fertőzött – azonos elővigyázatossági lépéseket kell, hogy tennie.
