Karácsony–Orbán csúcs: csak a főváros novemberi közgyűlése után döntenek az atlétikai vébéről

Karácsony Gergely főpolgármester Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt jött ki a szerdai kormányülésről, és közösen tartottak sajtótájékoztatót. A főpolgármester azt mondta, cél, hogy továbbfejlődjön a város. Szerinte a tárgyalással elindították azt a munkafolyamatot, amivel a későbbi együttműködést megalapozzák. Ennek fóruma a Fővárosi Közfejlesztési Tanács (FKT), amely még az év végén vagy a jövő év elején összeülhet.

A főpolgármester felvetette a tanácskozáson, hogy a kétszintű igazgatást Budapest-törvényben foglalják össze. Bár kiderült, hogy a kormánynak nincs ilyen szándéka, Karácsony ezzel együtt is szeretné, ha a főváros és a kormány közötti kapcsolatok intézményesültek lennének. Karácsony megjegyezte: sok munkájuk van még és sok vitája lesz a kormánnyal, de azt szűrte le a mostani beszélgetésből, hogy szakmai kérdésekben könnyebb lesz együttműködésre jutni, mint nagypolitikai kérdésekben. Szeretné, ha a programja mellé állna a kormány, ami megítélése szerint szakmai kérdésekben nem lehetetlen.

A főpolgármester a Csepelre tervezett atlétikai stadion és a világbajnokság kapcsán azt kérte a kormánytól, tegyék lehetővé, hogy a fővárosi önkormányzat tájékozódhasson az ügyben, és várják meg a Fővárosi Közgyűlés november végi ülését. Később újságírói kérdésre arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette: ha nem támogatja a közgyűlés a 2023-as rendezést, akkor másik városban tartják meg. A Városliget-projektről pedig azt mondta, hogy nagy egyetértés volt a Szeged úti felüljáró megépítése kérdésében, hogy kiszorítsák az autóforgalmat a Ligetből.

Gulyás Gergely kijelentette, hogy a kormány partnernek tekinti a megválasztott főpolgármestert. Az eddig használt kommunikációs csatornákat továbbra is fenntartják, a korábban kötött megállapodások továbbra is érvényben vannak. Azt kérték Karácsonytól, hogy tisztázza, melyek azok a folyamatban lévő beruházások, amelyeket támogat, és melyeket nem.

A fővárosi szuperkórház kapcsán Gulyás úgy fogalmazott, hogy a kerületekkel való egyeztetés eddig is zajlott, de szeretnék, ha világossá tennék, hogy igénylik-e, vagy sem az egészségügyi fejlesztéseket. A főpolgármester és illetékes kerületvezetés szerint a helyszín problémás, mert tömegközlekedéssel nehéz volna elérni. Karácsony a kérdés kapcsán arról beszélt, hogy számára a kerületek járóbetegellátási rendszerének fejlesztése a fontosabb.

A budapesti közösségi közlekedés finanszírozása kapcsán viszont egyelőre távoli Karácsony és a kormány álláspontja. A főpolgármester szerint ugyanis a működését – nyugat-európai szokásokhoz igazodva – egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban kellene finanszíroznia a fővárosnak, a kormánynak és az utazóknak. Erre elmondása szerint felhúzott szemöldökkel reagáltak a kormánytagok. Gulyás Gergely azt tette hozzá, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán született döntéseket, korábbi kötelezettségeket a kormány továbbra is vállalni fogja. Az egységes fővárosi parkolás kérdése nem volt terítéken.

Újságírók az öt főpolgármester-helyettes kinevezéséről is kérdezték Karácsonyt. Erre azt felelte, nem gondolja, hogy ezeken a kinevezéseken múlna Budapest költségvetése, szerinte a fővárosi önkormányzat sokkal takarékosabban fog működni, mint a korábbi évtizedekben. A BKV-dolgozók bérköveteléséről a főpolgármester azt hangoztatta, hogy zajlik Budapest jövő évi költségvetésének előkészítése, a dolgozók 15 százalékos bérkövetelését viszont valószínűleg nem fogják tudni megadni, de bízik a kompromisszumban.

A tárgyalások hangulatáról is beszélt mindkét politikus. Karácsony szerint fagyosnak és kedélyesnek sem mondható volt a hangulat, inkább a kettő között volt. Új helyzet állt elő, a kormány nincs ahhoz hozzászokva, hogy nem mindenki narancssárga. Szerinte kétségtelenül volt olyan éle a tárgyalásnak, hogy a kormány által javasolt fejlesztési tervekről csak lehúzni tudnak. Oda felírni bármit nehezebbnek tűnik. De meg kell becsülni, hogy egy ilyen kampány után tudtak fővárosi fejlesztésekről beszélni – fogalmazott. Hozzátette, azzal, hogy esetleg valamely stadionra nemet mond a főváros, azzal valószínűleg nem lehet plusz forrást hozni Budapestre. A tárgyalásokat Gulyás Gergely konstruktívnak nevezte.

Régi emberek újra pozícióban
Több ismert, a 2010 előtti világban már különféle tisztséget betöltő liberális és baloldali politikus jutott pozícióhoz a fővárosi cégekben, miután megalakult az új Fővárosi Közgyűlés. A Népszava számolt be róla, hogy Draskovics Tibor, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok egykori minisztere lett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új elnöke.
Más visszatérő is akad az MSZP-SZDSZ érából, a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) elnökségi tagja lett például Lakos Imre, aki Molnár Gyula mellett volt Újbudán alpolgármester.
A Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottsági tagja lett Szabó Zoltán a volt közoktatási minisztériumi egykori politikai államtitkára. Tordai Csaba, Karácsony Gergely újdonsült tanácsadója lesz a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke, ő a Gyurcsány- és Bajnai-kormány egykori jogi és közigazgatási államtitkára is volt. A Fővárosi Csatornázási Művek igazgatósági tagja lett mások mellett Atkári János, aki Demszky Gábor főpolgármester helyettese volt, de Tarlós Istvánnál is dolgozott főtanácsadóként 2012-ig.
A főpolgármester most azt mondta, hogy Atkári Jánost személyesen ő javasolta, a többieket ugyanakkor a pártok. Karácsony Gergely arra utalt, hogy annak a politikának a végrehajtása érdekében, amelyre a választóktól felhatalmazást kaptak, egy többpárti koalíciót kell fenntartani. Őt sokkal jobban bántja – mint mondta – hogy nem sikerült a cégek vezetésében tartani a nemek arányával kapcsolatban tett korábbi vállalását.