Karikagyűrű alapján azonosították a háborúban elesett magyar katonát Sülysápnál

Karikagyűrű alapján azonosították a háborúban elesett magyar katonát Sülysápnál

Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka átadja Nagy Endre 1944-ben, Sülysáp határában hősi halált halt ejtőernyős tizedes megtalált arany jegygyűrűjét lányának, Nagy Jolán Eszternek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében 2020. szeptember 30-án. MTI/Kovács Tamás

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Felkutatta a Sülysáp határában a második világháború idején elesett katona családját, és szerdán visszaadta nekik az ottani sírban talált arany gyűrűt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

Kovács Vilmos ezredes, az intézmény parancsnoka az átadás előtti budapesti sajtótájékoztatón elmondta: sülysápi helytörténeti kutatóktól kapták az információt, hogy a falu határában, a szántóföldön a második világháború alatt katonákat temettek el jelöletlen sírba. A sír nyári feltárásakor három holttestet találtak, egyiküknél egy arany karikagyűrű volt, amelybe az "Esztike 1942" feliratot vésték. Mivel a katonáknál nem volt semmilyen irat, amelynek alapján azonosítani lehetett volna őket, a múzeum a Facebookon kért segítséget az Eszter nevű nő megtalálásához.

Kovács Vilmos elmondta: a felhívást 15 ezren osztották meg és 1,5 millió ember látta. Jelentkezett az elesett katona családja is, így derült ki, hogy a gyűrű Nagy Endre Istváné volt, aki a második világháború idején ejtőernyősként teljesített szolgálatot, és társaival a védőállásban, a szovjetekkel vívott tűzharcban halt meg 1944 novemberében. Az ezredes kiemelte: a rengeteg megosztás is azt mutatja, hogy óriási a táradalom igénye „a múlt rendbetételére”, arra, hogy a második világháború hősi halottjai megkapják a kegyeletet, méltó sírhelyre kerüljenek. A családdal egyeztetve katonai tiszteletadással újratemetik majd Nagy Endre Istvánt.

A katona felkutatását irányító Maruzs Roland alezredes elmondta: 2020 nyarán fémdetektorral vizsgálták át a sülysápi repceföldet. A feltáráskor a szakemberek előtt egy állásrendszer képe bontakozott ki, amelyben megtalálták három magyar katona maradványát. Mellőlük a többi között ejtőernyős jelvény került elő, valamint a gyűrű.

Nagy Endre 1944-ben, Sülysáp határában hősi halált halt ejtőernyős tizedes megtalált arany jegygyűrűje, amelyet lánya, Nagy Jolán Eszter átvehetett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében 2020. szeptember 30-án. MTI/Kovács Tamás

A levéltárban átvizsgálták a térségben eltűnt, meghalt ejtőernyősök úgynevezett „veszteségkartonjait”, azt, hogy szerepel-e valamelyiken a feleségnél „Eszter” név, de nem találtak ilyet. Ekkor fordultak az internetezőkhöz és a felhívás közzététele után jelentkezett a család, azzal, hogy a gyűrű valószínűleg az ő hozzátartozójuké, az 1944. november 10-én hősi halált halt Nagy Endre István tizedesé, aki feleségével, Eszterrel 1942 áprilisában kötött házasságot.

Az alezredes hozzátette: Nagy Endre István kartonján az szerepelt, hogy az isaszegi temetőben temették el, de végül ezt egyetlen más irat sem támasztotta alá. A másik két, nem azonosítható katona maradványait Sülysápon helyezik örök nyugalomra. A gyűrűt a főigazgató adta át Nagy Endre István lányának. A Békés megyében élő, 77 éves Nagy Imréné Nagy Jolán elmondta: unokaöccse látta meg a felhívást a gyűrűről. Hozzátette: szeretné apját a felesége, Eszter mellé temettetni.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.