Kásler bejelentette: megkezdődik a Székesfehérváron őrzött királyi maradványok vizsgálata
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Székesfehérvári Osszáriumban (csontkamrában) õrzött királyi maradványok vizsgálatának megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Székesfehérváron (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Megkezdődik a Székesfehérváron őrzött királyi maradványok vizsgálata – jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn az egykori koronázó bazilika helyén lévő Nemzeti emlékhelyen, ahol megnyitották az osszáriumot (csontkamra) és felszínre hozták az első, csontokat tartalmazó fémládákat.

Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 1848 decemberében indult meg az egykori bazilika feltárása, ami mindig a kor színvonalán történt. Ugyanakkor az archeogenetika létrejötte lehetőséget teremtett arra, hogy most már nagy pontossággal vizsgálhassák meg a királyi maradványokat és olyan összefüggéseket derítsenek fel, amelyekre addig nem volt lehetőség – tette hozzá.

A Kásler Miklós vezette kutatócsoport 2013-ban kezdte meg a vizsgálatokat, majd sikeresen meghatározta az Árpád-ház genetikai markerét III. Béla és Anna királyné, illetve II. (Vak) Béla csontjainak azonosítása után. Az azonosításokhoz szükséges DNS-profilok száma nemrég bővült a Hunyadiak genomjával Corvin János és Kristóf mintáinak köszönhetően, akiknek földi maradványai egy horvátországi pálos kolostorban nyugszanak. A Magyarságkutató Intézet az archeogenetikai kutatás során több mint 600 koponya és majdnem ugyanennyi vázmaradványt vizsgál, amelyek összesen több mint 900 egyén maradványait jelenthetik.

A miniszter elmondta, hogy az Árpád-ház férfivonala jellegzetességeinek meghatározása a Mátyás templomban őrzött, Székesfehérvárról odaszállított, feltételezett királyi maradványok vizsgálatával indult el. Az Árpád-házi genom meghatározása után lehetőség nyílt a kutatások kiterjesztésére a székesfehérvári osszáriumra is, ahol további Árpád-házi királyok csontjai nyugszanak azonosítatlan módon. Mivel a legkorszerűbb genetikai módszertan rendelkezésre áll, lehetséges lesz meghatározni a Fehérváron nyugvó többi magyar király csontvázát is.

Kutakodhat Mátyás király után a Magyarságkutató
Magyar Hang

Kutakodhat Mátyás király után a Magyarságkutató

Székesfehérvár engedélyezte a magyar királyok maradványait rejtő Romkertben tárolt csontok genetikai elemzését.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök jelezte, hogy hogy az egyház készségesen állt a kutatás mellé a teljes igazság megismerése érdekében a magyarság egyik legszentebb helyén is, de várják vissza az ereklyéket a tudományos kutatás végeztével.

Cser-Palkovics András polgármester az osszárium megnyitását történelmi pillanatnak nevezte. Mint mondta, sajnálatos, hogy nem lehet bejárni ezt a szent építményt, ahogy más nemzetek hasonló helyeit a világban és Európában, de ez nem ment fel senkit a felelősség alól, hogy igenis a lelkekben és fizikailag is építeni kell ennek a helynek a jelentőségét. A városvezető felidézte, hogy 2013-ban elindult az Árpád-ház program, amelynek azóta több eleme is elkezdett megvalósulni Székesfehérváron, s ennek egy újabb lépcsőfoka az itt őrzött királyi csontok tudományos vizsgálata.

(MTI)