A járvány egész folyamatában helyes döntések voltak, helyes helyzetmegítélés történt, jól ítéltük meg a magyar egészségügy állapotát – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn a Hír TV-nek adott interjújában. – Nem tudok mondani visszatekintve az egy évre egyetlen egy olyan körülményt se, amit ne helyesen ítéltünk meg volna – tette hozzá.
A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzetjelentést, intézkedést és döntést az elmúlt szűk másfél évből, amelyek segíthetnek kontextusba helyezni a miniszter kijelentését.
A Kínában felbukkant kórokozó szélsebes terjedésére tavaly év elején alig néhány ország reagált a megfelelő sebességgel, Európa államai jellemzően késve zárták le határaikat.
Magyarország azonban az első hullám esetén hatékonyan védekezett, köszönhetően többek között a lakosság fegyelmezettségének. Ez utóbbi különösen azért tűnt meglepőnek, mert a hatóságok a vírussal kapcsolatos kommunikációjukban, feltehetően a pánik elkerülése érdekében eleinte – ma már egészen érthetetlen módon – igyekeztek elbagatellizálni a járványhelyzetet. A kormány, és a kormány által megszólalni engedett szakértők tavaly februári értékelései ma már akkor is egészen rémisztőnek hatnak, ha tudjuk, milyen kevés információ állt rendelkezésre abban az időben.
A kormány a határok lezárásához, az óvodák, iskolák nyitva tartásához például hosszú ideig ragaszkodott. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2020. március 11-i Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet rendelt el a koronavírus-járvány miatt, az iskolák bezárását ugyanakkor nem látják szükségesnek, mert a gyermekeknél nem jellemző a megbetegedés. A régióban hazánkon kívül szinte mindenhol intézkedtek az ügyben, a kormány hite a gyermekek érintettségét illetően azonban olyan erős volt, hogy külön megtiltották az igazgatóknak, hogy rendkívüli szünetet rendeljenek el.
Másfél napig tartotta magát a kormány, majd március 13-án, pénteken Gulyás Gergely már azt mondta, hogy az összes parlamenti frakció támogatja, hogy a következő hétfőtől digitális munkarendre álljanak az oktatási intézmények. A döntést alig pár órával azt követően hozták meg, hogy szankciókat helyeztek kilátásba a diákok biztonsága érdekében a távoktatáshoz ragaszkodó iskolaigazgatók számára. Péntek reggel még Orbán Viktor is arról beszélt, hogy nem zárnak be az iskolák, mert akkor a tanárokat fizetés nélküli szabadságra kellene küldeni, és véget érne a tanév. Majd késő este bejelentette, hogy hétfőtől digitális oktatás indul.
A járvány első hullámában a vírus elsősorban a szociális és egészségügyi intézményekben terjedt. Országszerte számos helyen bukkant fel a kórokozó, a hírek azonban szinte egyetlen intézményre, a Pesti úti idősek otthonára koncentráltak. Müller Cecília a kormánymédiával karöltve tavasszal előszeretettel elemezte az intézmény helyzetét, a kormány pedig a jelentéseket elsősorban arra használta fel, hogy Karácsony Gergely főpolgármester felelősségére hívják fel az emberek figyelmét. Egy évvel később kiderült, hogy az országban 176 szociális intézményben is magasabb volt a halandóság, mint a Pesti útiban, ami legalábbis zárójelbe teszi a tiszti főorvos és a kormány 2020-as kommunikációs hadjáratát.
Az első hullám nyár elejére lecsengett, és a lazításoknak is köszönhetően két-három hónapra visszatérhettünk a normálishoz közeli állapotba. Szeptemberben azonban újra gyülekezni kezdtek a járvány sötét fellegei. – Az egészségügy felkészült a koronavírus-járvány következő hullámának kezelésére – biztosított róla mindenkit Orbán Viktor miniszterelnök. – Nem béníthat meg bennünket újra a vírus – tette hozzá szeptember 12-i videójában, majd kedvelt háborús szimbolikáját felidézve úgy fogalmazott: állig felfegyverkezve várjuk a második hullámot.
A második hullám nagyon gyorsan túlnőtt az elsőn, a szakemberek már októberben tragikus állapotokat jövendöltek, és szigorú intézkedéseket tanácsoltak a kormánynak. Hiába kongatták azonban a vészharangot, a valódi korlátozó intézkedések bevezetésére november 11-ig kellett várni. Addig telt házas meccseken akár 20 ezres tömeg is tombolhatott, maszk, és a távolságtartási szabályok betartása nélkül. Orbán Viktor azonban még november végén is rendkívül pozitívan nyilatkozott, mint mondta, az ország működik, és teljes fegyverzetben védekezünk a vírus ellen. Ekkor már átlagosan több mint 100 ember hunyt el naponta a fertőzés miatt.
Emlékezetes az is, Orbán Viktor szeptemberben még azt hangsúlyozta, hogy hazánk emberéletekben méri a járvány elleni védekezés sikerét, két hónappal később azonban már alig győzték elbagatellizálni a tragikus halálozási adatokat. A kormányfő még attól sem riadt vissza, hogy egyértelműen téves adatokat közöljön, Gulyás Gergely pedig az első hullámmal egybeszámolva bizonygatta, hogy a magyar járványkezelés felettébb sikeres. A második hullám leszálló ágában elértük a 10 ezer halálos áldozatot, amellyel világviszonylatban is a legrosszabbul teljesítő országok között szerepeltünk.
Majd jött a harmadik hullám. Müller Cecília idén január 13-án jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent a vírus fertőzőbb és halálosabb brit mutációja. Hiába kísérhettük figyelemmel, mit tett több országban is ez a variáns, a kormány nem vezetett be újabb intézkedéseket a feltartóztatása érdekében. Január végén már a szennyvízadatok és az eleinte enyhén, de mégiscsak emelkedő esetszámok is jelezték a bajt, de a kormány még akkor sem lépett. Valódi intézkedések helyett nemzeti konzultációt hirdettek – a nyitásról. Február közepén már legalább egy hónapja keringett az országban a brit variáns, a legfontosabbnak mégis az újraindítás tűnt.
Müller Cecília a konzultáció kérdéseinek nyilvánosságra kerülését követő napon utalt rá először, hogy akár még baj is lehet a brit variánsból. És ha már rossz híre volt, megragadta az alkalmat, hogy meghirdesse a járvány legnehezebb két hetét. Ezt a retorikai fordulatot később Orbán Viktor járatta csúcsra, elemzéseiben minden következő két hét a járvány legnehezebb időszakaként jelent meg. Márciusra már elérte a kétszázat a napi halálos áldozatok száma, és átlépte a 10 ezret az új megbetegedéseké.
A rendkívül magas halálozást több szakember is a megfelelő számú egészségügyi dolgozó hiányával magyarázta. Bár a kormányfő ősszel azt ígérte, kellő számú ágy áll rendelkezésre, hamar kiderült, hogy szakképzett ápolókra és orvosokra is szükség van a betegek ellátáshoz. És amíg az első hullám idején máig valódi magyarázat nélkül maradt a kórházi ágykiürítés, addig a második és harmadik hullám idején az intenzív ápolásra szorult betegek körében dokumentált rendkívül magas halálozási arány kérdőjelezte meg a Kásler Miklós által említett hibátlan védekezést. Maga a miniszter ismerte el nemrég, hogy egyes intézményekben az intenzíven lévők 80 százaléka meghalt.
Valószínűleg nem segített a helyzeten, hogy a kormány éppen a járványhelyzetben erőltette rá az egészségügyi dolgozókra a jogviszonyról szóló új szerződést. A kényszer eredményeként több ezren hagyták ott az egészségügyet. Hiányuk minden bizonnyal meglátszott a járványügyi statisztikákon is.
Ugyancsak különös fénytörésbe állítja a kormány járvány elleni védekezését a lélegeztetőgépek ügye. A nagyon drágán, NER-közeli cégeken keresztül megvásárolt 16 ezer berendezés egy része használhatatlannak bizonyult, másik része pedig használatlanul pihent raktárakban, amíg el nem kezdték csendben elajándékozni külföldre. A kormány szívének kedves vállalkozók egyébként hatalmasat kaszáltak a járvány alatt, márciusig több mint 100 milliárd forint jutott el egy viszonylag szűk lobbikörhöz.
Nem volt ez másként a védőoltások esetében sem. A rendkívül drágán és hatalmas tételben megvásárolt kínai Sinopharm-vakcinát – amelyből a legoptimistább becslés szerint is több millió marad a nyakunkon – az állam rejtélyes okokból egy közvetítőcégen keresztül szerezte be Kínából. És ahogy az márciusban kiderült, a két, egyaránt botrányos beszerzés összeér, a lélegeztetőgépeken és a kínai védőoltásokon is nagyon meggazdagodtak néhányan, a szálak pedig olykor össze is érnek.
Az ellentmondásos kommunikáció, a szakértők jelzése dacára halogatott kormánydöntések, az ígéretek ellenére magára hagyott egészségügy, a gyanús eszközbeszerzések, és a csaknem 30 ezer áldozat talán árnyalja némiképp Kásler Miklós magabiztos értékelését.
