Minden reggel fohásszal kezdi a napot tótkomlósi Róbert, de nem azért, hogy időben beérjen a munkahelyére, hanem azért, hogy az autója kibírja az utat Hódmezővásárhelyig. A forgalmas, Békés és Csongrád-Csanád megyét összekötő 4421-es mellékút olyan rossz állapotban van, hogy legtöbbször a sebességkorlátozó 60-as tábla is túlzás.
Olyan, mintha egy hullámvasúton ülnék, pedig nem szórakozni megyek – mondja egy nő Tótkomlóson, aki gyakran jár a Békés és Csongrád-Csanád megyét összekötő egyik mellékúton, a 4421-esen. Hódmezővásárhely és a kisváros között ez a legrövidebb lehetőség. Feleslegesen van kint szinte végig a 60-as sebességkorlátozó tábla a 29 kilométer hosszú szakaszon, a gyakorlatban ugyanis sok helyen 20-30-ra kell lelassítani ahhoz, hogy az ember ne érezze úgy: az autója azonnal darabokra esik.
Mi is kipróbáltuk az ingyen hullámvasutat, egy-egy nagyobb kátyúnál azzal próbálkoztunk, hogy átkacsáztunk az út közepére, ekkor azonban az előre nem látható bukkanók dobáltak fel ültő helyünkből.
– Ezen ne lepődjenek meg, lehetetlen anélkül végigmenni, hogy ne érezzük meg az úthibákat. Sokszor látom, ahogy az autósok lavíroznak, próbálnak egy kevésbé rossz nyomvonalat találni, de igazából mindenhonnan rázkódás és csattanás a válasz – mondja egy Róbert nevű helyi férfi, aki heti ötször teszi meg oda-vissza ezt a szakaszt, Vásárhelynek arra a felére jár dolgozni, ahova nem éri meg kerülni. Pedig lenne másik megoldás: az egyik, hogy nem közvetlenül a város felé indul, hanem átvezet a szomszédos Kardoskútra, onnan pedig a 4418-as számú mellékúton közelíti meg Vásárhelyet. Itt nincs kint a 60-as tábla, sokkal gyorsabban mégsem érdemes menni, mert hiába újították fel néhány éve, bőven akad úthiba ott is. A másik megoldás az M43-as autópálya lenne, de az meg több tíz kilométeres kerülő. Mint mondja, ha a sztrádabérlet esetleg olcsóbb lenne, vagy lenne valami kedvezmény a rendszeres ingázóknak, biztos többen választanák az autópályát.
– Lehet persze, hogy érdemes lenne mégis meggondolni a drágább megoldást, mert így a lengéscsillapítóra és az egyéb műszaki problémákra költök egy rakás pénzt – mondja Róbert. A helyzetet az is nehezíti, hogy a kátyúk napról napra mélyülnek. A tél mély nyomokat hagyott az aszfaltban, a tavaszi esők tovább rontanak a helyzeten. Bár időről időre előkerülnek a kátyúzógépek, úgy tűnik, ez nem nyújt hosszú távú megoldást a 4421-esen.
– A nagy napi hőingással és az erős éjszakai fagyokkal járó időjárás hatására csak január végén és február elején kátyúk százezrei jelentek meg a hazai közutakon a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint. A következő hónapokban ez fokozott veszélyt jelent az autósok számára. A kátyúkárok nagy része defekt, az ilyen esetek egy részében a felnit is javítani kell. Emellett gyakran előfordul, hogy a futómű is sérül, sőt, szélsőséges esetben személyi sérülés is bekövetkezhet, ennek pedig már milliós nagyságrendű költségvonzata lehet. További probléma, hogy ha megtörténik a baj, az úthibák okozta káresemények miatti kártérítési igényeknek csupán mintegy felét fogadják el az útkezelők. A szövetség azt írta, kátyúbiztosítás híján az autósoknak az illetékes útkezelőnél kell bejelenteniük a kárt. Lakott területen kívül ez a Magyar Közút Nonprofit Zrt., míg belül ilyen ügyekben az adott önkormányzat megfelelő szerve jár el. Az útkezelők azonban legtöbbször a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket elutasítják, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint várhatóan idén is csak minden második pórul járt sofőr fogja tudni érvényesíteni kárigényeit. Róbert és a másik megkérdezett autós szerint nem meglepő módon az igazi megoldás nem a biztosítás vagy az autópálya, hanem a normális és teljes útfelújítás lenne. Addig marad a hullámvasút és az évenkénti látogatás az autószerelőnél. Ahogy Róbert fogalmaz: – Minden reggel egy kis imával indulok el. Nem azért, hogy odaérjek időben, hanem azért, hogy az autóm kibírja. Kerestük a Miniszterelnökséget a hozzájuk tartozó Magyar falu program kapcsán, mert mint honlapjukon írták, ennek keretén belül a kormány soha nem látott mértékű forrást biztosít a hazai közúthálózat minőségének javítására, melynek köszönhetően a falusi útalap keretében 2019 óta hozzávetőleg 4000 kilométernyi mellékút újult meg.
„A kistelepülésen élő munkavállalók nagy hányada napi szinten ingázik. Nem mindegy azonban, hogy milyen közlekedési viszonyok közt szükséges megtenni a munkahelyre vezető utat. Az utak állapota a biztonságos közlekedés és időmegtakarítás szempontjából is fontos” – teszik még hozzá. Szerettük volna megtudni tőlük, mi lesz a 4421-es sorsa, de nem érkezett válasz.
Melyik az ország legrosszabb útja?
Mindannyian ismerünk olyan útszakaszokat, ahol a kátyúk nagyobbak, mint egy fürdőkád, a repedések szlalomversenyre késztetnek, az autósok minden trükkjüket bevetik, hogy épségben átjussanak rajta. Az olvasók segítségét kérjük: küldjenek nekünk fotókat, videókat a legrosszabb utakról e-mail-címünkre (), döntsük el együtt, melyik a az ország legrosszabb útja!
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/11. számában jelent meg március 14-én.
