Cikkünket frissítjük!
Kétnapos ülésbe kezdett kedd délután a parlament. Napirend előtt felszólal az ukrán nemzetiségi szószóló. A 13 órakor kezdődő ülés elején napirend előtti felszólalások hangzanak el; ötperces időkeretben szót kap Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló is. A napirend elfogadása után az interpellációk következnek, majd az azonnali kérdések és válaszok, valamint a kérdések hangzanak el.
A parlament tárgyalja azt a nemzetközi szerződést, amelynek révén az uniós taggá vált Horvátország csatlakozik az EU és Közép-Amerika közötti társuláshoz. Az Országgyűlésnek az erről szóló jegyzőkönyvet ki kell hirdetnie.
A napirenden szerepel egy 1988-as, Magyarország és Ausztria közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetése is. Ennek indoka az uniós jognak történő megfelelés, mivel az unió bírósága szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban szereplő választottbírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert.
Az ülés Kanász-Nagy Máté (LMP) felszólalásával kezdődött. A politikus a tanárok anyagi megbecsülésének hiányára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: az állam ahelyett, hogy a profitmaximalizáló vállalatok kizsákmányoló magatartása ellen lépne fel, épp így viselkedik a pedagógusokkal és az egész közszférával. Ahhoz, hogy a pedagógusok 2030-ra elérjék osztrák kollégáik szintjét, évente százezer forinttal kellene emelni.
Az LMP-s politikus felszólalására a kormány nevében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált, gondolatait egy kiadós sorosozással kezdve. Kifejtette, hogy a profitmaximalizálás Soros György szemléletének felel meg, aki meggyőződése szerint fizeti az ellenzéki képviselőket is. Emellett azt is mondta, hogy a kormánynak nagyon fontos a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése, a fizetést pedig a gazdasági helyzetnek megfelelően emelni fogják. Ennek kapcsán azt javasolta Kanász-Nagynak, hogy a pedagógusok anyagi megbecsülésének hiányát kérje számon választási szövetségesein.
Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint a kormány bejelentett egy megszorítócsomagot, amelynek nagy részét az állampolgárok fizetik majd meg, és a következő évre is megszorítások várhatók, amelyek összességében meghaladják majd a Bokros-csomag volumenét. Úgy látja, ennek nem a válság és a háború oka, hanem az, hogy gazdaságélénkítő programot hajtott végre a kormány az elmúlt években, és volt egy választási költségvetés, amikor csaknem „helikopterrel szórta a pénzt” a kormány; most pedig nem tud többletforrásokat bevonni. Sok múlik azon, mit szólnak mindehhez az emberek, de ha bele is egyeznek mindebbe, az majd sodródásnak lesz nevezhető fejlődés helyett, és biztosan nem lesz magyar felzárkózás az EU-ban, hanem sereghajtó marad Magyarország.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány éveken át gazdaságfejlesztő lépéseket tett, támogatva a beruházásokat, megvédve a munkahelyeket és növelve a foglalkoztatottságot. Kijelentette: a 2023-as költségvetés tervezete a béke és biztonság tervezete, a rezsicsökkentés megvédését és a honvédelem megerősítését célozza. Magyarország a legnehezebb időben is egyensúlyi költségvetést tud biztosítani, megvédi a családokat a mérhetetlen rezsiár-növekedéstől, ami Európában egyedülálló teljesítmény.
Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette: az Orbán-csomag egy történelmi léptékű megszorító csomag. Felidézte, hogy Orbán Viktor a kampányban azt mondta, „ha a a baloldal nyer, akkor lesz megszorítás, ha a jobboldal, akkor nem”. Ehhez képest kétezer milliárdos megszorítást jelentettek be, amelynek árát végső soron az emberek fogják megfizetni, a cégek ugyanis rájuk fogják terhelni plusz költségeiket. Kifogásolta azt is, hogy az állampolgárok nem tudhatják, mire költi az állam a plusz pénzt.
Fürjes Balázs államtitkár reagálásában érdemben nem érintette a Fekete-Győr által elmondottakat. Ehelyett egyebek között kifejtette, hogy a Momentum úgy lett parlamenti párt, hogy „saját jogon” nem jutott be az Országgyűlésbe. (Fürjes Balázs választókerületében épp a momentumos Hajnal Miklóssal szemben maradt alul, azért ülhet a parlamentben, mert a Miniszterelnökség államtitkára lett.) Elmondta, hogy a Momentum az elmúlás jegyeit mutatja, hiszen rövid idő alatt már a negyedik elnökét koptatja a párt. Javasolta Fekete-Győrnek, hogy a Momentumot vezessék ki Gyurcsány Ferenc árnyéka alól, mondjanak nemet a „nácikra”, „kisnyilasokra”, tehát a Jobbikra, és változtassanak a háborút támogató politikájukon. Fürjes emellett emlékeztette Fekete-Győrt, hogy az ellenzéki előválasztás során a Momentum elnökére az ellenzéki szavazók mindössze 3,7 százaléka szavazott. – Önt a saját szavazói nyugdíjba küldték 30 évesen – tette hozzá.
A DK-s Varju László felszólalásában a megszorítócsomagról beszélt, törvénytelennek nevezve az Orbán-kormányt, amire Kövér László házelnök megvonta tőle a szót. A képviselő ezek után kiabálva fejezte be a mondandóját, mire Kövér azt mondta, felszólalása második fele nem hangzott el. A házelnök közölte Varjuval, hogy nem minősítheti törvénytelennek Magyarország kormányát, hiszen akkor saját mandátuma is törvénytelen.
Németh Szilárd (Fidesz) rezsibiztos azt mondta, Orbán Viktor történelmi győzelmet aratott Brüsszelben, megvédte a magyarokat az égbe szökő rezsiáraktól, az energiaválságtól, miközben „itthon sem könnyű a helyzet”, mert a brüsszeli érdekeket akarja kiszolgálni a hazai baloldal.
Szijjártó Péter külügyminiszter reagálásában kifejtette: az van versenyelőnyben, aki saját maga tudja előállítani a szükséges energiát, vagy aki hosszú távú szerződésekkel garantálja az ellátást. Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése a legfontosabb, ennek vannak energiaellátási aspektusai is. Az első öt szankciós csomagot megszavazták, de „nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg”. Közölte még, hogy nem fognak olyan szaknciót támogatni, ami a földgáz-szállításokat akadályozhatja.
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló beszédében megköszönte a civilek, magánemberek, a segélyszervezetek és a kormány menekülteknek és Ukrajnának nyújtott segítségét. Több ismert ukrán zenészt, vloggert és sportolót is felsorolt, akik önként álltak be a területvédelmi erőkhöz. Néhány másodperces csenddel emlékezett meg a háború áldozatairól, amelyhez néma felállással csatlakoztak az ülésteremben tartózkodó képviselők is.
A kormány nevében Szijjártó Péter reagált. Mint kifejtette, már a háború kirobbanását követően világossá tették, hogy elítélik az orosz katonai agressziót. – Kiállunk Ukrajna mellett, és felajánlunk minden támogatást azoknak, akik menekülnek Magyarországra, vagy Magyarországon keresztül – fogalmazott a külügyminiszter. Szavai szerint eddig 740 ezer menekültet engedtek be az országba és láttak el. Emlékeztetett: a legutóbbi, varsói donor konferencián egy 37 millió eurós támogatást ajánlott fel Magyarország, ebben szerepel egy iskola felépítése is. Jelezte, hogy Magyarország gondoskodik ukrán gyermekek speciális orvosi ellátásáról és a magyar kórházak várják az ukrán háború sebesültjeit is.
Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk.
