12 százalékponttal esett a rendszeresen olvasó magyarok aránya 2005-höz képest - derül ki abból a kutatásból, amelyet a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt készített a Petőfi Irodalmi Ügynökség megrendelésére, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szakmai támogatásával. A hatvan év felettiek és a nyugdíjasok körében viszont nőtt az olvasási hajlandóság. 2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) mondja azt, hogy soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet, és még a kifejezetten könyvkedvelők 55 százaléka is inkább elhalasztja a vásárlást arra az időszakra, amikor akciós áron juthat a könyvekhez. A nem olvasók majdnem fele azért nem olvas, mert nem szeret olvasni.
A TÁRKI 2002-ben és 2005-ben is készített kutatást az olvasási szokásokról, így össze tudták vetni a korábbi eredményeket a mostanival: eszerint 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen. 2020-ban a felnőtt magyar lakosság egyharmada (34%) alkalomszerűen, míg több mint fele (53%) saját bevallása szerint egyáltalán nem szokott olvasni.
Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők. A 60 évnél idősebbek és nyugdíjasok az átlagnál nagyobb arányban olvasnak legalább heti
rendszerességgel (18%): ez változást jelent, miután 2005-ben az idős népesség volt az egyik a legkevésbé olvasó társadalmi csoport.
A csökkenés eltérő mértékben érintette a többi csoportot: a férfiak közt 17 százalékponttal, a nők körében 6 százalékponttal csökkent az
olvasók aránya. A középgeneráción (40–59 évesek) belül 18 százalékpontos csökkenés figyelhető meg. Az alacsony iskolázottságúak között 22 százalékpontos, az érettségizettek körében 19 százalékpontos csökkenést tapasztaltak a kutatók az olvasók arányában.
A tejes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%). A szerzők szerint említésre méltó, hogy 2002- ben és 2005-ben a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22%, illetve 17%); a korábbi felmérések alkalmával inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 39%, 2005-ben pedig 46%), míg most jóval többen vallották be nyíltan, hogy nem kedvelik ezt a tevékenységet. 2005 óta 12%-ról 21%-ra emelkedett azoknak az aránya, akik az olvasás helyett inkább filmeket vagy sorozatokat néznek, valamint 2%-ról 16%-ra nőtt azoknak az aránya, akik más szabadidős tevékenységgel (például sportolással vagy internetezéssel) szívesebben töltik idejüket.
A kutatásban a TÁRKI országos, reprezentatív, személyes kérdőíves kutatással és egy online kérdőívvel is vizsgálta az olvasási szokásokat 2020 nyarán - az online kérdőívet olyan közegekben végezték, ahol kifejezetten a könyvszerető olvasókat találták meg.
Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar. A könyvolvasást hobbiként űzőklegfeljebb 10 könyvet olvanak évente (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet olvasnak el egy év alatt. A kitöltők között kissé nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak (46%).
A teljes felnőtt magyar népességet célzó kutatás megerősíti azt a korábbi eredményt, hogy a könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok. 2005-ben összességében a könyvolvasók háromnegyede, 76%-a
olvasott szépirodalmat (38%-uk gyakran, és további 38%-uk pedig alkalmanként), és 2020-ban is hasonló ezeknek a könyvtípusoknak, műfajoknak a népszerűsége: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat, ugyanakkor körükben napjainkban többségben vannak az „alkalmanként” olvasók.
Az online kitöltők között is a szépirodalmi művek a legnépszerűbbek, 69%-uk rendszeresen olvas szépirodalmat vagy szórakoztató irodalmat. Az országos reprezentatív kutatásban megkérdezett könyvolvasók közel fele (47%-a) választ valamilyen gyakorisággal interjút, memoárt, életrajzot vagy tényirodalmi művet olvasmányként, míg a kifejezetten könyvkedvelőket célzó online kutatásban résztvevők közel háromnegyede (73%-a) szokta ezt a műfajt választani. Csökkent viszont a történelem, politika, gazdaság vagy tudományos ismeretterjesztő téműjú olvasottsága: a teljes felnőtt népességen belüli könyvolvasóknak 2005-ben még 69%-a olvasta ezeket a könyveket, 2020-ban már csak 54%-uk.
Érdekesség, hogy míg 2005-ben a felnőtt olvasók egyharmada említette a gyermek-és ifjúsági könyveket olvasmányaként, addig most a két kategóriát külön bontva nagyobb arány jött ki: 2020-ban az országos kutatás eredményei szerint az ifjúsági könyveket
19%-uk, a gyerekkönyveket pedig 25%-uk választja. Ugyanakkor az online kérdőív kitöltői közül ennél legalább kétszer annyian jelezték, hogy
olvasnak ifjúsági könyveket (51%) illetve gyermekek számára írt könyveket (46%).
2020-ban a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele, 46%-a évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas. Messze az angol nyelvű könyvek a legkedveltebbek: az idegennyelven olvasók 90%-a angolul olvas.
A könyvvásárlásra vonatkozó adatokból kiderül, hogy 2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha
nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.
Ugyanakkor a könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, vagyis némi csökkenést figyelhetünk meg az évezred eleje óta, mivel ekkor 74-76% között mozgott ez az arány.
A költési szokásokra az online kérdőívben kérdeztek rá, mivel a könyvipac elsődleges fogyasztói a könyvkedvelők. A mintában szereplő vásárlók – és háztartásaik – átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban. Legkevesebbet a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben.
A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan, miközben bő felükre (55%) jellemző a vásárlás elhalasztása az időszakos akciók
idejére. Az online kitöltők közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket, miközben egyhatoduknak (18%) a könyvtári kölcsönzés az elsődleges könyvszerzési stratégiája.
A hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat, a többség nyomtatott könyvet vásárolt. Erről az országos reprezentatív kutatsában is van adat: nyomtatott könyvet a teljes népesség 34%-a (a könyvvásárlók 94%-a), e-könyvet 2% (a könyvvásárlók 6%-a), hangoskönyvet pedig 1% (a könyvvásárlók 3%-a) vásárolt az elmúlt évben.
