„A megkeresésben érintett témában nem áll módunkban nyilatkozni” – ezt válaszolta a Magyar Hang kérdésére a honvédelmi tárca, miután az újdörögdi kézigránát-baleset ügyében elrendelt belső vizsgálatról, illetve annak eredményéről érdeklődtünk. Ruszin-Szendi Romulusz ugyanakkor szerdán az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottságában néhány részletet elárult. Arról beszélt, hogy a baleset előtt a katonák jelezték, nem javasolják azt, hogy a kiképzés résztvevőivel éles kézigránátot dobassanak, a feladatot viszont ennek ellenére is teljesítették. „A feltárt információk alapján a szakmai fenntartások ellenére azért kellett végrehajtani a feladatot, mert politikai elvárás volt a program kibővítése és ezen keresztül az önkéntes tartalékos katonai létszám növelése” – fogalmazott a miniszter.
Mint arról lapunk is beszámolt, egy 29 éves kormánytisztviselő tavaly márciusban az „Adaptív Védelem” nevű program keretében részt vett egy önkéntes harcászati felkészítő képzésen, de a kézigránát túl hamar működésbe lépett a kezében. A nő a feladat előtt gyakorlógránátokkal készült, és a korábbi hírek szerint összesen körülbelül húsz dobást hajtott végre, de egyszer sem érte el az előírt minimum 30 méteres dobótávolságot. Ennek ellenére megfelelt minősítést kapott, így részt vehetett az éles gránátdobáson is. A nő rendkívül súlyos és maradandó sérüléseket szenvedett, egyik kezét csuklóból, a másikat alkarból veszítette el, és megsérült az arca is. A robbanásban súlyos sérüléseket szerzett a mellette álló kiképző is.
Az ügyben eredetileg maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indult eljárás a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségen. A vádhatóság több szakértőt is bevont, és a vizsgálat kizárta, hogy hibás gránát okozta a balesetet. Bár a nyomozás alatt több szabálytalanságot feltártak, ezek indoklásuk szerint nem álltak közvetlen összefüggésben a robbanással, ezért büntetőjogi felelősséget nem lehetett megállapítani, ezért megszüntették a nyomozást. Ez ellen június 15-én a volt kormánytisztviselő panaszt nyújtott be, de ezt júliusban a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította. A KNYF akkori közleménye jelezte, hogy a nyomozás során feltárt hiányosságokat és szabályszegéseket jelezték a honvédségnek. (A KNYF megemlítette például, hogy nem készült olyan oktatási tematika, ami a módszereket a nem katona kiképzendőkhöz alakította volna, vagy hogy az előírások szerint éles kézigránátdobás esetén dobógyakorlat-vezető csak tiszt vagy altiszt lehetett volna, ez itt nem teljesült). A tragikus eset ellenére Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter nem mondott le, az Orbán-kormány pedig külön kormányrendelettel és a „kormányzati igazgatási hősi juttatás” jogcím bevezetésével igyekezett kárpótolni a kormánytisztviselőt.
Ruszin-Szendi Romulusz a szerdai bizottsági meghallgatáson azt mondta: az ügyben megállapítható a politikai felelősség, és bár az elévülési idő miatt az érintettekkel szembeni új eljárásra, vagyis büntetőjogi felelősségre vonásra már nincs lehetőség, ez nem jelenti azt, hogy szakmai, vezetői és politikai felelősségre vonásra se kerüljön sor. Az ugyanakkor a bizottsági meghallgatáson nem derült ki (legalábbis a nyilvános részén nem), hogy pontosan milyen megállapításokkal zárult a belső vizsgálat. A tárcától már korábban több körben vártunk választ egyebek mellett arra, hogy megállapították-e, ki hibázott, történt-e bármilyen javaslat a felelősségre vonására, foglalkoztak-e az ügyészség által jelzett hiányosságokkal, ezekre készült-e bármilyen javaslat, intézkedés, illetve változtattak-e bármit az előírásokon. Arról is érdeklődtünk, hogy tervezik-e a jövőben civilek bevonását hasonló kiképzési gyakorlatokba. De kérdés például az is, hogy kit tartanak politikailag felelősnek, vagy érvényben van-e a honvédségnél az újdörögdi eset után elrendelt kézigránát-tilalom vagy bármilyen más korlátozás. Ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk válaszokat.
