Lázár János építési és közlekedési miniszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgálták, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogják újrarendszerezni. Március 1-jén meg is jelent illetve március 9-ig társadalmi egyeztetés alatt áll az építészeti törvény koncepciója, amely a „nemzeti tüzépek” (Nemzeti Építőanyag Kereskedések) mellett nemzeti faiskolákat is létrehozna.
Mint megírtuk, néhány napja a Hvg.hu birtokába jutott előzetesen az építészeti törvény koncepciója, amelyből kiderült, hogy bizonyos építőanyagokra állami elővásárlási jogot írnának elő, vagyis, a gyártók csak akkor adhatnák a terméküket külföldre, ha a magyar állam nem veszi meg, ráadásul az általa megszabott áron. Az így felvásárolt építőanyagokat pedig az állami tulajdonú Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben értékesítenék.
Most kiderült, hogy „Nemzeti Faiskolai Hálózat” kialakítását is célul tűzték ki: „az állam által megvásárolt termékek állami tulajdonú, elsősorban a magyarországi építőanyag-ellátás biztosítása érdekében felállított „Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben” és „Nemzeti Faiskolákban” lennének megvásárolhatók.”
A lap által megkérdezett, de neve elhallgatását kérő szakmai szereplő szerint a kormány az állami beruházások, valamint közterületek fásítása során fellépő alapanyag ellátására hozná létre a faiskola-hálózatot, tehát – a tüzépekkel ellentétben – elvileg magánszemélyek itt nem vásárolhatnának. (A tervezet szerint a magánszemélyek, egy másik verzió szerint a babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek juthatnak áfa-mentesen az építőanyagokhoz.)
A nemzeti faiskola mögött az az elképzelés állhat, hogy az állami beruházások során a növényi alapanyagokat az utolsó pillanatban kiírt közbeszerzéseken szerezték be, a szűkös határidő miatt pedig általában külföldi árut vásároltak. Ezen változtatna tehát az építészeti törvény.
Szakértők már korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy az állami elővásárlási joggal és exportkorlátozással kapcsolatos rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütköznek.
Az kétségtelen, hogy az építőipar amúgy nehéz évre számíthat 2023-ben, hiszen a kormány tavaly mintegy 2100 milliárd forint értékű megrendelést halasztott 2024 utánra, és az állami megrendelések mellett a magánerős lakásépítések is csökkennek az árak elszállása miatt. Nemrég az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) lapunknak eljuttatott háttéranyagában ezzel kapcsolatban azt írta: „Indokolt az építési kereslet és kínálat egyidejű élénkítése. Ehhez vállalkozási beruházásokra, a beruházásokra irányuló kormányzati ösztönzőkre is szükség van. Fontos, hogy az építésgazdaság import kitettsége csökkenjen.” Mint hozzáteszik, ehhez el kell érni, hogy a jelenlegi 48 százalékos import építésitermék-arány néhány éven belül érdemben csökkenjen. Szerintük ehhez „a hazai gyártású termékkör bővítése kell, ami a hazai építőanyag-gyártó vállalkozások beruházásainak és külföldi tulajdonú érdekeltségek megvásárlásának támogatását is indokolttá teszi”.
”
