A magyar labdarúgó válogatott csütörtök este drámai végjátékban fordítva Izland ellen kiharcolta a részvételt a jövő évre halasztott – de hivatalosan 2020-as – Európa-bajnokságon. Hosszú út vezetett a tornáig, amelynek két csoportmeccsét hazai pályán, a Puskás Arénában játszhatná a csapat Portugáliával és Franciaországgal – míg a tervezett menetrend szerint Németországgal az ellenfél otthonában, a müncheni Allianz Arénában mérkőzne meg. Persze csak akkor, ha a koronavírus-járvány nem szól közbe.
Magyarország csak a negyedik helyen végzett ugyan az Eb-selejtezős csoportjában Horvátország, Wales és Szlovákia mögött, a korábbi Nemzetek Ligája szereplésnek köszönhetően azonban mégis elérte a pótselejtezőt (ehhez a finnek legyőzésén túl kellett a görög válogatott váratlan veresége is az észtek ellen). Ezen előbb Bulgáriát győztük le idegenben 3-1-re, majd csütörtök este a korábban a román válogatottat kiejtő Izlandot itthon 2-1-re.
A magyar válogatott ezzel zsinórban másodszor szerepelhet Eb-n, erre pedig még nem volt példa a torna 1960 óta íródó történetében. Eddig összesen háromszor jutottunk ki: 1964-ben (amikor 3. helyen végeztünk), 1972-ben (ekkor a 4. hely jutott) és 2016-ban. Ezt akár a 2011-ben bevezetett tao-rendszer eredményeként is értékelhetjük, hiszen a kormány az elmúlt kilenc évben több mint 700 milliárd forintot öntött a látványsportokba, ebből a legtöbbet a labdarúgás kapta.
Nem véletlenül merült fel újra és újra a tao kapcsán, hogy vajon a közpénzt megfelelően osztják-e el ebben a támogatási rendszerben, a kormány azonban mindannyiszor azzal érvelt, hogy a tao nem minősül közpénznek. S bár 2017-ben a Kúria is kimondta, hogy mégis annak számít, a felhatalmazási törvény elfogadása után a kormány átírta a közpénz definícióját, rövidre zárva a sportra fordított pénzekről szóló vitát.
A klubcsapatok – a Ferencváros és a MOL Fehérvár – nemzetközi szereplése mellett immár a két Európa-bajnoki szereplést is kiteheti a vitrinbe díszként és bizonyítékként a kormány – az arányokon természetesen még így is sokan vitatkoznának. Kellett persze ehhez a megfelelői edzői stáb is. Négy éve a német Bernd Storck – Dárdai Páltól átvéve a stafétát – vezette ki az Eb-re Magyarországot, ezúttal pedig a korábban a Budapest Honvéddal magyar bajnokságot nyerő olasz Marco Rossi épített ismét ütőképes csapatot. Emlékezetes, Rossi előtt a belga Georges Leekens irányította a válogatottat, de a több szakember által már jó előre leírt edző igazolta a félelmeket, különösebb koncepció nélkül igyekezett eredményt elérni, ami annyiban sikerült neki, hogy gyorsan eltávolították a csapat éléről.
A futball hazatér! – üzeni címlapjáról a pénteki Nemzeti Sport. Ez arra is utal, hogy a magyar csapat Budapesten játszhatja a két csoportmeccsét. Az Európa-bajnokság hatvanadik évfordulójára ugyanis az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) egy összeurópai, vagyis 12 nagyvárosban megrendezett, ünnepi tornát talált ki. Ez természetesen komoly népvándorlást generálna, szurkolók milliói kelnének útra, és járnák be Európát, az azerbajdzsáni Bakutól a skóciai Glasgow-ig. A tavaszi járványhelyzetben ezért is tűnt magától értetődőnek a torna halasztása, a kép azonban mostanra sem tisztult, sőt.
A hírek szerint ezét is készül már a vészforgatókönyv arra az esetre, ha a fertőzés miatt nem lehetne az eredetileg tervezett 12 európai nagyvárosban megrendezni az Eb-t. A francia Le Parisien információi szerint az összeurópai rendezés helyett egyetlen ország, méghozzá a 2018-as foci-vb házigazdája, Oroszország kaphatná meg a tornát. Amint a vakcina elérhetővé válik széles körben, vissza lehet természetesen szorítani a járványt, de a vírus így sem tűnne el teljesen. Kicsi az esélye tehát, hogy 2021 júniusára olyan helyzet állna elő, amelyben sokmillió drukker utazását biztonságosnak lehet tekinteni.
Egyetlen helyszínen, nézők nélkül, vagy korlátozott számú közönség előtt lényegesen könnyebben lehetne „járványbiztos” tornát rendezni. Oroszország pedig ideális választás lenne az UEFA-nak, hiszen a két évvel ezelőtti vb-re épített infrastruktúra adott. Az oroszok nem véletlenül jelentkeztek már tavasszal is, hogy szükség esetén kisegítik a szövetséget a bajból.
Ezt a forgatókönyvet teszik valószínűvé a szintén jövő nyárra halasztott tokiói olimpiával kapcsolatos nyilatkozatok is. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke szerint nincs terítéken a 2021-re halasztott tokiói játékok lemondása. Hangsúlyozta, a legfontosabb a sportolók biztonsága, és ehhez remélhetőleg nem kell majd üres lelátók előtt rendezni az eseményeket. Bár a japán szervezők hangsúlyozták, hogy nem szeretnének zárt kapus olimpiát, egészségügyi szakemberek többször figyelmeztettek, hogy a hagyományos olimpiára nagyon kicsi az esély.
Ivata Kentaro, a Kobe Egyetem professzora tavasszal is szkeptikus volt, és véleménye nyárra sem változott: arról írt, hogy nem reális a 2021-es olimpia. Ronald Waldman, a George Washington Egyetem professzora is csatlakozott japán kollégájához, annyi kiegészítéssel, hogy a hagyományos értelemben vett játékokat lesz lehetetlen megrendezni, egy járványügyi szempontokat szem előtt tartó olimpia pedig már csak nevében emlékeztetne mindarra, amit a sportolók és a drukkerek megszoktak. – Ha a normális olimpia és a törlés között kell választani, akkor egyértelmű, hogy az esemény elmarad – fogalmazott Amir Attaran, az Ottawai Egyetem epidemiológusa.
