A magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését – írja a Direkt36 egy kormányzati dokumentumra hivatkozva.
Eszerint az 540 milliárd forintra becsült építkezésből 100 milliárdot a magyar állam állna, viszont mintegy 450 milliárdot Kína hitelezne, „ez a konstrukció a Budapest-Belgrád vasúti beruházás mintáját veszi alapul” . A kormányzati dokumentumok arra is kitérnek „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.
Az oknyomozó portál írása szerint „a kínai egyetem hazai terjeszkedése érdekében ráadásul az Orbán-kormány feláldozta annak a budapesti kollégiumvárosnak a jelenlegi tervét is, ami nyolc-tízezer magyar egyetemi hallgatónak és tanárnak biztosított volna korszerű tanulási és lakhatási körülményeket”. Ugyanis szerintük a február 24-i kormányülésen készült emlékeztető alapján ugyanis a kormány arról is döntött, hogy „az előterjesztés szerinti beruházás a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”.
A Direkt36 arra is emlékeztetett: a Fudan nem csak egy elitegyetem, hanem a kínai politikai befolyásszerzés fontos eszköze is. Erre példaként azt hozzák fel, 2019-ben az egyetem chartájában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették.
A cikkben arról is lehet olvasni, hogy az építkezésre bejelentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot az elmúlt években a világ több pontján is korrupcióval és kémkedéssel gyanúsították. Kitérnek arra is, hogy az alapításhoz szükséges tőkét és a kampusz építéséhez az ingatlanokat a magyar állam biztosítja, például egy 800 milliós telket. Hozzátették: Kína egy egyelőre nem meghatározott összeggel száll be az alapítvány tőkéjébe, de később a kampusz éves működtetését is vállalná.
A Direkt36 megkereste a kínai vállalatot, és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) is, de a felek nem reagáltak a portálnak. Az ITM-nél rákérdeztek a kínai egyetem építése miatt felmerülő nemzetbiztonsági és korrupciós kockázatokra, de a minisztérium erre sem válaszolt.
