Sorra módosítja a koronavírus-járvány miatt a jövő évre halasztott dubaji világkiállítás magyar pavilonjára vonatkozó szerződéseit a megvalósításért felelős Expo 2020 Nonprofit Kft. Ezek többsége a határidők meghosszabbításáról szól 2022-ig, ugyanis az expó a szervezők szándékai szerint 2021. október 1-jétől 2022. március végéig tart majd az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városában.
A magyar pavilon megépítését elnyerő WHB-Épkar Építőipari Kft. – amely a West Hungária Bau Hungária Kft. és az Építő- és épületkarbantartó Zrt. leányvállalata – 10,6 milliárd forintért vállalta a kivitelezést. A Magyarország termál- és gyógyvízkincseit, valamint a fenntarthatóságot tematizáló létesítmény megtervezésére – szemben a 2015-ös milánói világkiállítás később komoly botrányt kavaró magyar pavilonjával – nem írtak ki versenypályázatot, a tervezés is része volt a vállalkozói szerződésnek. A több mint 1800 négyzetméteres, országimázs-építést szolgáló pavilon terveit Makovecz Imre tanítványa, Csernyus Lőrinc készítette, a látványterv alapján egy kupolás csarnok köré szerveződnek a terei. A közbeszerzések nyilvános irataiból többek között kiderül: a pénz nagy részét, közel 9,5 milliárd forintot maga a kivitelezés teszi ki. A tervezés durván 400 millió forintba került. Ezen kívül 235 millióért végzik a létesítmény karbantartását, a bontás pedig közel félmilliárd (488 millió) forintot emészt majd fel.
Érdekes körülmény, hogy a vállalkozói szerződést 2019 májusában megrendelőként még a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője, Guller Zoltán írta alá. Az idén júliusi szerződésmódosítást azonban már az állami tulajdonú, kifejezetten a világkiállítás lebonyolítására alapított Expo 2020 Nonprofit Kft. ügyvezetője, Tóth Andrea szignálta a vállalkozókkal.
Figyelemre méltó, hogy az eredeti vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói tételeket összeadva nem jön ki a 10,6 milliárd forintos összköltség. Számításaink szerint ennél az 38,02 millió forinttal kevesebb. A kíváncsiságunk csak fokozódott, amikor az eredeti szerződés és annak módosításában szereplő egyes tételeket összehasonlítottuk. A tervezés díja ugyanis időközben 39 millió forinttal drágult, a kivitelezés viszont 1,5 millióval olcsóbb lett. Így már éppen kijön az eredeti szerződésben szereplő, 10,6 milliárd forintos vállalkozói díj. E változások, továbbá az eredeti szerződés ellentmondásának okaira is rákérdeztünk mind az állami projektcégnél, mind a kivitelező WHB-Épkar Kft.-nél, lapzártánkig azonban nem válaszoltak.
Ezek hiányában azt sem tudjuk, hogy időközben végeztek-e a pavilon felállításával, amelyet Takács Szabolcs, a világkiállítás magyar megjelenítéséért felelős miniszteri biztos februári dubaji sajtótájékoztatóján kis Magyarországként mutatott be. (Takácsot közben washingtoni nagykövetnek jelölték ki.) Az MTI azt írta a Tóth Andrea ügyvezető és Csernyus Lőrinc főépítész részvételével tartott bokrétaavató ünnepségről, hogy akkor már szerkezetkész állapotban volt a pavilon. Mivel az expó eredetileg október 20-án nyílt volna meg, feltételezhető, hogy azóta el is készült. Mindenesetre az egyik irat szerint a pavilon próbaüzeme az év végéig tart, ekkor kell majd birtokba adni a létesítményt. A pavilon bontása a világkiállítás 2022 március végi bezárása után egy hónappal kezdődhet, amellyel aztán szeptemberére kell végezni. A hónap közepére pedig vissza kell adni a területet.
Egyébként a kivitelezőnek lehetősége van előleg kérésére. Arról is kérdeztük a projektcéget, hogy eddig összesen mennyi előleget fizettek ki a vállalkozónak, de hiába. A cégadatbázis alapján egyébként a WHB-Épkar Építőipari Kft. áprilisban egy csupán postafiókkal szereplő dubaji fióktelepet is bejegyzett a cégbíróságon.
Magyarország szereplése a dubaji világkiállításon nem olcsó mulatság. Egy tavaly márciusi kormányrendelet szerint a kormány 21 milliárd forintot különített el a költségvetésből a célra. Ehhez jött még 8 milliárd forintos illeték 2019-ben, továbbá idén és jövőre 8,5 milliárd, illetve 4,5 milliárd forint. A világkiállításra külön törvény is született. Ennek alapján a pavilonnak, az expó programjainak lebonyolításáért és irányításáért a Guller Zoltán vezetése alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség felel, az állami tulajdonú Expo 2020 Kft. ennek részleges feladatait vette át. A cég megalapítására 150 millió forintot különítettek el. A cég a tavalyi évet 7,5 millió forintos bevétel mellett 300 ezer forintos veszteséggel zárta (adózás előtt).
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/38. számában jelent meg szeptember 18-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/38. számban? Itt megnézheti.
