A sebességhatárok súlyos átlépése esetén a tulajdonos autójának elkobzását javasolná a Fővárosi Önkormányzat az államnak – többek közt erről beszélt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy szerdai háttérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is jelen volt. A politikus az eseményt annak apropóján tartotta, hogy jövő héten ismét ülésezik a Fővárosi Közgyűlés.
Kiss Ambrus elmondta: közel 53 ezer gyorshajtót mértek be az új budapesti traffipaxok egy hónap alatt. Például volt olyan, aki a Szentendrei úton 50-es táblánál 147-tel ment, az Árpád hídnál a megengedett 70 helyett 149-cel, míg például az Üllői úton az 50-es táblánál 158-cal. Az ilyen brutális túllépések kapcsán osztrák tapasztalatok alapján a közgyűléssel azt akarják elfogadtatni: javasolják az államnak azt, hogy aki lakott területen belül a megengedett sebességet legalább 50-nel túllépi vagy aki lakott területen kívül azt 75-tel, annak első alkalommal hat hónapra, második alkalommal viszont már végleg vegyék el az autóját, hiszen aki ilyet csinál, az „emberéletekkel játszik”.
Természetesen a legfontosabb napirend a főváros jövő évi költségvetése lesz. Kiss Ambrus ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy bár ma sikeresen megállapodtak a szakszervezetekkel a 2025-2029-ig tartó béremelésekről, ez csak akkor léphet életbe már januártól, ha még decemberben elfogadják az új költségvetést. Hangsúlyozta: a béremelés nem megspórolható, hiszen, ha az nincs, akkor a munkavállalók elmehetnek. Ehhez hasonlóan a fővárosi rezsitámogatásokat is csak akkor tudják emelni és kikényszeríteni, ha elfogadják az új költségvetést. Ugyanis, ha ez nem történne meg, akkor a jövő évre vonatkozóan a 2024-es költségvetés maradna érvényben, és minden hónapban annak csak a tizenkettedét használhatná fel a főváros.
Ugyancsak napirenden lesz a főváros jövő évi folyószámlahitel-keretének elfogadása, ez minden évben része a decemberi döntési csomagnak. A teljes összegén nem akarnak változtatni, ez 60 milliárd forint, a főváros likviditási helyzete miatt szükséges ez. Bár nem szeretik használni ezt az eszközt, hiszen kamatkiadási oldala van, de miután csak „sporadikusan érkezik” az iparűzési adó a fővároshoz, szükség van erre a finanszírozásra is. Ha ez a javaslat nem megy át, az problémát okozna, mert január 2-án nem lenne pénz a főváros számláján, nem lenne miből működni.
Kiderült az is, hogy Karácsony Gergely a jövő heti közgyűlésre nem tervez előterjesztést a főpolgármester-helyettesek személyéről, ahogy a szervezeti és a működési szabályzatról sem.
A Magyar Hang kérdésére, mekkora tétekben fogadna arra, hogy megszavazzák a költségvetést jövő héten, Kiss Ambrus azt válaszolta: komoly dolgokkal kapcsolatban nem fogad, a költségvetés pedig komoly dolog. A költségvetés kapcsán Karácsony Gergely azt nyilatkozta a Magyar Hang kérdésére, szintén még szerdán, hogy azt kell a fővárosi közgyűlési tagoknak mérlegelniük, hogy „egy alkotmányellenes és a városi közszolgáltatásokat romba döntő költségvetést szeretnének vagy pedig egy alkotmányosat, amely megvédi a város pénzügyi autonómiáját”.
Lapunk arról is érdeklődött Kiss Ambrusnál, hogy a kormánysajtóban a napokban bírálták a főváros által fenntartott Gyáli úti menekültszállón található körülményeket. Kiss leszögezte: az ott dolgozó kollégák nevében a méltatlan támadást visszautasítja és felháborítónak tartja. Kifejtette, a szálló a háború kitörésének másnapja óta nyitva van, vannak olyanok, akik több mint ezer napja élnek ott. Méghozzá azért élnek ott, mert nem adnak nekik máshol lakást, a menekültek nagy része kárpátaljai, több generációs, sokgyerekes roma magyar család. Szerinte az ott dolgozó kollégákat „nagyon megviselte a nemtelen támadás”, hiszen még azzal is vádolták őket, hogy adományokat loptak, illetve hogy gettóban tartják az embereket. Ráadásul az érintett kormánypárti lap mindezt úgy írta meg, hogy a cikk megjelenése előtt ki sem ment a helyszínre.
