Szó sincs arról, hogy a fővárosnak a működésbe beforgatható 120 milliárd forintos pénzügyi tartaléka lenne, ahogy a kormány ezt állítja. Az év elején is csak 80 milliárd forint volt ez az összeg, ami a közszolgáltatások finanszírozásába beforgatható. Miután azonban az év első két hónapjában nincs iparűzési adó-bevétel, ez az összeg február végéig havi 18 milliárd forinttal csökkent, amennyibe a közszolgáltatások működtetése kerül. Márciusban érkezett ugyan iparűzési adó a kasszába, de áprilisban ismét nem, így most az év eleji 80 milliárdból már csak 55 milliárd forint áll rendelkezésre. Eközben az iparűzési adó megfelezése idén 17 milliárd forintos veszteséget jelent a fővárosnak, tehát a működési költségeknek csaknem egy teljes havi összege hiányzik – nyilatkozta a Magyar Hangnak Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes.
Azt követően kerestük meg a politikust, hogy tegnap a kormány bejelentette, 23 milliárd forintot oszt szét a 25 ezer főnél nagyobb települések között az iparűzési adó felezése miatti hiány ellensúlyozására. Ebből az összegből azonban a főváros egyetlen fillért sem kap.
Kérdésünkre elmondta, tárgyalásokra ugyan két alkalommal is sor került a pénzügyi és a belügyi tárca, valamint a Miniszterelnökség államtitkáraival, ahol vázolta ezt a nehéz helyzetet, de a végeredmény mégis csak az lett, hogy Budapest egyetlen fillér kompenzációt sem kap.
– A megbeszéléseken hangsúlyoztam, miután a kormány intézkedéseinek hatására alakult ki a jelenlegi helyzet, és mert a mi dolgunk a város közszolgáltatásainak működtetése, kettős felelősségről van szó. Tételesen bemutattam a likviditási tervet, illetve hogy egyéb intézkedés híján mikor fogy el a közszolgáltatások működtetésére szolgáló összeg. Miután a rendelkezésre álló egyéb források pántlikázott összegek, azok nem használhatók fel a működés finanszírozására. Végül kértem, hogy mindennek tudatában döntsön a kormány az iparűzési adó részleges elvonása miatti támogatásról – mondta Kiss Ambrus.
A főpolgármester-helyettes aláhúzta, az összeg, amiről beszélünk, az országban megtermelt bruttó hazai termék (GDP) 36-37 százalékát adó főváros közszolgáltatásainak működtetését hivatott fedezni. Enélkül a jövedelemtermelő képesség is sérül, hiszen ha nincs vagy korlátozott a tömegközlekedés, és más közszolgáltatások is hiányt szenvednek, az a vállalkozásoknak is komoly problémát jelent. Sokkal nagyobb gondot, mint az a kis nyereség, ami az adó felezésével nálunk maradt.
– Ezért nem játék, és nem vicces, ha politikai okból ellehetetlenítik bármelyik, így a fővárosi önkormányzat működését.
A döntés ellen Karácsony Gergely is kikelt tegnapi Facebook-bejegyzésében, amelyben a következőket írta:
„Amikor tavaly decemberben a miniszterelnök egyetlen tollvonással kivégezte az önkormányzatiságot azzal, hogy elvette a települések legfontosabb saját bevételének, a helyi iparűzési adónak a felét, akkor még érdemi kompenzációról és érdemi egyeztetésekről volt szó. Egyik sem lett.”
Budapest első emberének bejegyzése arra a kormányrendeletre utal, amely szerint 27 településnek 23 milliárd forintot ígér a kormány, hogy ellensúlyozza az iparűzési adó tavaly decemberi megfelezését.
Karácsony arra hívja fel a figyelmet, hogy az elvonások ellensúlyozása továbbra is csak ígéret marad, illetve hogy a mostani 23 milliárdos csomag aprópénz, hiszen csak Budapestet 31 milliárdos veszteség érte tavaly december óta. A főpolgármester azt is felemlegeti, hogy alig valamivel az elvonás bejelentését követően 15 milliárd forintot utaltak már a fideszes városoknak, az ellenzéki vezetésű települések már akkor is kimaradtak a pénzesőből.
A rendelet szövegéből az is kiderül, vajon miért nem jut támogatás a fővárosnak. Eszerint a magyar főváros túlságosan fejlett ahhoz, hogy kormányzati segítségre szoruljon, ugyanis a puszta adatok azt mutatják, gazdasági teljesítménye kétszerese az átlagnak, az uniós átlagot pedig 51 százalékkal haladja meg, ráadásul 120 milliárd forintnyi pénzügyi tartalékkal rendelkezik.
Karácsony azt is a kormány szemére veti, hogy a mostani döntésről is „előbb értesítették a helyi Fidesz-szervezeteket, mint a megválasztott ellenzéki polgármestereket. Mintha a közpénz az ő magánpénzük lenne. Hát, nem az.”
Majd így folytatja: „A kormány, miközben kifosztja az önkormányzatokat válság idején, a lakosságtól is többet szed be a központi költségvetésbe. 2020 első negyedévében a lakossági befizetések 689 milliárd forintot tettek ki, ez az elvonás 2021 első negyedévére 750 milliárd forint fölé nőtt. Többet fizet be tehát a lakosság válság idején, miközben a gazdaságvédelemre szánt pénzek mintegy háromnegyedét a kormány nem a gazdaság talpraállítására, nem szociális támogatásokra, hanem saját hatalmi céljaira és klienseinek gazdagodására költötte. Közben az Európai Uniótól a magyaroknak járó több mint 3000 milliárd forintról is lemondani készül a kormány, csak azért, hogy ne kelljen elszámolnia, miközben 4000 milliárd forinttal adósítja el a gyerekeinket Oroszországnak és Kínának.
Lesz mit jóvátenni…”
Utóbbiakkal Karácsony Gergely a Paks 2, a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a Fudan Egyetem budapesti campusának megépítésére felvett, illetve felvenni szándékozott, az uniós hitelnél magasabb kamattal felvett ezermilliárdos hitelekre utalt.
