Garancsi és Habony is ott van a Mini-Dubaj-bizniszben
Kiss Ambrus (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Ha szerdán megszavazza a közgyűlés, hogy a főváros éljen a rákosrendezői területtel kapcsolatos elővásárlási jogával, a Fővárosi Önkormányzat utána rögtön jelezni is fogja a vásárlási szándékát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV). Akár már jövő szerdán is, ha ehhez elég korán ér véget a közgyűlés – erről beszélt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy szerdai háttérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is jelen volt. Kiss arról is beszélt, „ha nem engednek minket az elővásárlási jogunkkal élni, perre megyünk”.

Kiss kitért az MNV azzal kapcsolatos közleményére is, mely szerint „tárgyi adásvétel esetében ilyen speciális feltétel többek között, hogy Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2024. évi XXI. törvény szerint az ingatlan kizárólag olyan jogalany számára értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek – a Kormány határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – vevőként kijelölt”. Mint a főigazgató mondta, a nemzetközi szerződés nem írhatja felül az adásvételit, hiszen, ha felülírhatná, eleve az adásvételi szerződésbe bele se kellett volna írni a főváros elővásárlási jogát. Hozzátette: az, hogy az MNV mit ír a közleményében, az nem jogi dokumentum, de az adásvételi szerződés viszont az. 

A Magyar Hang arról is kérdezte Kiss Ambrust, mi történhet azután, hogy a főváros bejelenti elővásárlási jogát az MNV-nél. Szerinte ilyenkor meg kell várni, hogy a másik elővásárlási joggal rendelkező vállalkozás is kíván-e élni ezzel a jogával.

Az érthetőség kedvéért, az események  sora így alakult: kiderült, hogy január 16-án a magyar állami vagyonkezelő, az MNV Zrt. aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emiratusi üzletember Eagle Hills nevű cégével. Ennek értelmében 85 hektár vasútövezeti fejlesztési területet rendkívül alacsony áron, mindössze 50,9 milliárdért adták át az arab fejlesztőnek úgy, hogy amellé lényegében semmilyen érdemi feltételt nem szabtak. A magyar állam ezzel szemben kötelezettséget vállalt, hogy az építési előírásokat az Eagle Hills igényei szerint átírja, megengedve akár 500 méter magas felhőkarcoló építését is, és saját költségén végrehajt nagyjából 300-400 milliárd forint értékűre becsült infrastruktúra-fejlesztést. A szerződés nyilvánosságra kerülése után vált nyilvánvalóvá, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van. Az MNV Zrt. ennek hallatán azt közölte, hogy a terület kizárólag az emirátusi fejlesztő számára eladó. Ezután Jámbor András képviselő közléséből nyilvánvaló lett, hogy  egy magáncég is résztulajdonos az egyik érintett ingatlanban, így a fővároshoz hasonlóan elővásárlási joggal rendelkezne. Ez a Stockton Zrt. amely, ahogy azt a válaszonline.hu megírta, annak a Zelles Sándornak volt a cége, aki még a Gyurcsány-érában vezette az MNV elődjének számító Kincstári Vagyoni Igazgatóságot. Később azonban Habony Árpád gazdasági köreihez kötődött. A Stocktonnál azonban tulajdonosváltás történt pár nappal a Mini-Dubaj szerződés aláírása előtt, és egy bizonyos Halkó Gabriella által tulajdonolt cég szerezte meg a részvénytársaságot. Halkó képviseli Habony Árpád érdekeit és pénzét a TV2-ben és a kaszinóbizniszben. Jelenleg is ő Habony cégeinek ügyvezetője. A Válasz Online dokumentummal igazolt értesülése szerint azonban ennél is többről van szó. Az egyrészt igaz, hogy 2025. január 6-án a Halkó Gabriella-féle ECEquity Befektetési Vagyonkezelő Zrt. lett a Stockton Zrt. 100 százalékos tulajdonosa. Csakhogy néhány nappal később, január 14-én már az ECEquity is új tulajdonosi szerkezetet jelentett be a cégbíróságon: Halkó Gabriellának mindössze 5 százaléka maradt, a többi rész felesben a kormányfőhöz ezer szállal mkötődő Garancsi Istváné és egy Habony-közeli társaságé lett. Ez a Novacitas Kft., amelyet közvetve a Progressus Magántőkealap birtokol; ezt a „pénzeszsákot” pedig a kormányfő tanácsadója köreihez sorolt (korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf mai honvédelmi miniszternél lévő) TripleHill Capital Zrt. kezeli. A Novacitast egyébként, a Magyar Hang úgy tudja, január hatodikán, vagyis épp azon a napon alapították, amikor az ECEquity megszerezte a Stockton részvényeit.  

Nos, ha ez a vállalkozás is kíván élni az elővsáárlási jogával, akkor Kiss Ambrfus szerint verseny lesz. Egyébként konkrétan elővásárlási joga a fővároshoz tartozó Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt.-nek van, őket még hivatalosan nem keresték meg az állam azzal kapcsolatban, ezzel kíván-e élni. A főváros ugyanakkor nem szeretné, ha kijátszanák őket azzal, hogy nem kapnak hivatalos értesítést, ezért is fognak maguktól jelentkezni az MNV-nél.

Kiss Ambrust arról is kérdezték, a főváros miért nem akarta korábban megszerezni a telekrészt, ha egyszer ilyen értékes. Ő erre azt mondta, hogy az elővásárlási jog akkor nyílik meg, ha a tulajdonos el akarja adni a telket. Az eladás részleteit pedig nem lehetett előre kitalálni, hiszen a fővárossal nem egyeztetett előzetesen a kormány, ahogy a főváros és a befektető között sem volt egyeztetés, ezért Budapest a mai napig nem tudja, hoyg pontosan mit szeretnének a területen csinálni.

A Magyar Hang kérdésére, mi szerint a főváros miből fedezné a terület megvásárlásához szükséges első részletet, ami közel 13 milliárd forint, a főigazgató azt mondta, hogy a BKM tartalékából átmenetileg meg tudják oldani. 

Kiss Ambrus a főváros által kedden megnyert szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perről is beszélt. Elmondta, jogerős bírósági ítélet arról született, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) anélkül küldött a szolidaritási hozzájárulás befizetésével kapcsolatos leveleket, hogy azt megelőzően megkereste volna a fővárost. Ezzel nem biztosította azt, hogy a főváros érvényesíthesse a jogait az ügyben, így a bíróság döntése szerint a MÁK 2023 júniusától küldött tájékoztató leveleit semmisnek kell tekinteni. Ha összeadják a tájékoztató levelekben szereplő összegeket, akkor 28 milliárd forint jön ki Kiss Ambrus szerint, a főváros ezt követeli vissza, illetve annak kamatait, amely 6,5 milliárd forintra rúg. A helyzetet Kiss ahhoz hasonlította, mikor valaki kap egy levelet egy behajtással foglalkozó cégtől, hogy fizessen, a behajtó cég ezt inkasszálja, utólag viszont kiderül, hogy a behajtó leveleit semmisnek kell tekinteni. Kiss hangsúlyozta, hogy a per a 2023-as évre vonatkozott, és ők perelnek a 2024-es évre vonatkozóan is, de az a per még nem kezdődött el. A Magyar Hang kérdésére, mi szerint ha mégsem fogja visszakapni a főváros a 28 milliárdot, miből fizetik ki majd a rákosrendezői beruházást, azt mondta, akkor majd a 2024-es évre vonatkozó perből fogják.