– Ha valaki szeretné még látni, milyen gyönyörű és érintetlen volt Szigliget, akkor gyorsan jöjjön el utoljára, mert most már biztos, hogy elveszik tőlünk. Mint oly sok helyet a Balaton mentén, vagy éppen az Öreg-tavat a tataiaktól, miután megjelent a településeken a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) – mondja egy negyvenes férfi a község egyetlen strandjának bejáratánál lévő büfében, miközben hamburgert eszegetünk.
Ez az egyetlen strand fontos: Szigligeten olyan komolyan vették az elmúlt évtizedekben a helyi értékek megőrzését, hogy védték a nádast is, hiába kicsi a strand, nem dózeroltak le partszakaszokat, hogy növelhessék a látogatók számát, ezzel a bevételeket.
Közben a NER tempós alapossággal falja fel a Balatont, a turizmusfejlesztésre szánt állami támogatásokat osztó Kisfaludy-program nyerteseinek májusban közzétett listája szerint például 83 milliárd forintot osztottak ki szállodafejlesztésre, kikötőfelújításra. Az összeg egyik részét az EU állja, a másikat a magyar adófizetők. A pénz „véletlenül olyan udvari építészekhez” került, mint Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István.
Július végén a hirbalaton.hu közölte elsőként: lemondott tisztségéről Balassa Balázs, Szigliget független polgármestere, és felállt az önkormányzat négy független tagból álló képviselő-testülete is. A polgármester azt mondta: „Nagyon nehéz döntés volt, de úgy érzem, hogy ma már nem lehet aszerint az értékrend szerint végezni a munkámat, amiben hiszek, és amit képviseltem az elmúlt 22 évben”. Balassa Balázs előbb képviselő volt Szigligeten, 18 éve pedig polgármester. Azt is elmondta, nem a településen belüli, hanem egyértelműen külső konfliktusok vezettek a lemondásukhoz.
Hozzátette: „Egyre nehezebben élem meg az igazságtalan, rosszindulatú támadásokat. Rá kellett döbbennem arra, hogy nagyon megváltozott az a közeg, ami körülvesz bennünket, és amiért korábban időt, energiát nem kímélve szerettem dolgozni. Végső döntésem meghatározó okát még nem szeretném nyilvánosságra hozni.”
Felvettük a kapcsolatot Balassa Balázzsal, ám ő a mai napig nem hajlandó az ominózus „meghatározó okról” beszélni. Múlt hétvégére ígért további részleteket nekünk, végül ezeket is közlemény formájában jelentette meg:
„Úgy gondolom, jogos igény a lakosság részéről, hogy szeretnék megtudni lemondásunk okát-okait. Kérem fogadják el, hogy most még mindig nincs itt az ideje. (...) Bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben úgy érezzük, védtelenek vagyunk. Úgy látjuk, ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a lemondásával szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre. Mi nem a pozícióért lettünk településvezetők, nekünk küldetésünk a falu értékeinek megőrzése.
Szeretném kérni az ellenzéket, hogy ne próbáljanak bennünket eszközül felhasználni politikai csatározásokra. Ez nem politikai kérdés. (...) Kérek mindenkit, ne kezdeményezzenek demonstrációt, tüntetéseket, ahogy ezt többen jelezték. Csak egy kérésünk van, legyünk résen és vigyázzunk a jövő nemzedékének örökségére!”
Lemondott találkozók
Szigliget a történtek után összezárt. Ahogyan a polgármester, úgy a lemondott képviselők sem voltak hajlandók nyilatkozni. A községben valószínűleg egymást értesítették a közélet meghatározó szereplői érdeklődésünk hírére. Így esett meg, hogy sorra mondták le a korábban megígért nyilatkozatokat, akár az utolsó pillanatban is, amikor például közvetítőn keresztül telefonszámot kértünk a megbeszélt találkozó időpontja egyeztetésének reményében. Papp Tímea, az egyik helyi szálloda vezetője, egyben a Szigligeti Turisztikai Egyesület elnöke kérésére egy nappal elhalasztottuk szigligeti látogatásunkat. Előre megbeszéltük, hogy mely dolgokról kérdeznénk, az érkezés napján azonban nem vette fel a telefonját, csak annyit írt SMS-ben: „Elnézést. Nem szeretnék nyilatkozni.” És soha többé semmilyen kérdésre nem válaszolt.
Oda jutottunk, hogy senki nem volt hajlandó megszólalni, legfeljebb név nélkül. Mindezt csak azért érdemes megemlíteni, mert jól példázza, mit eredményez, ha megjelenik a NER egy ezernél kisebb lélekszámú községben. Mindenki ismer mindenkit, tehát mindenki fél. Helybéli kötődésű közvetítőnk útján az egyik lemondott önkormányzati képviselőtől azt az információt kaptuk, hogy a hallgatás egy taktika része. Rettegnek attól, hogy az ellenzék akcióba lendül (ahogyan például megjelentek Tatán, Gárdonyban, törvénymódosításokat terjesztettek elő, stb.), aminek az lehet a hozadéka, mint oly sokszor, hogy a kormánypárt juszt sem enged, miután az ellenzék odaáll egy ügy mellé. Ezért a szigligetiek inkább csendben meghúzzák magukat, arra számítva, hogy ez kellően erős jelzés a kormánynak, hogy esetleg visszavonja a Szigligetre tervezett beruházás(ok) terveit. Vannak szigligetiek, akik szerint ez butaság, mert a NER legkevésbé a meghunyászkodókra van tekintettel.
A kívánatos Szigliget
Mindezek tetejébe egymással szemben játszódó folyamatok erősítik egymást. Szigliget vezetése a térség legszigorúbb rendezési tervét tartja érvényben, nem engednek például újabb zöldterületeket beépíteni. Ha valaki lerobbant nádtetős házat vesz, akkor nádtetővel együtt kell felújítania, a telkek beépíthetőségi százalékai is szigorúan kötöttek, ahogyan az is, milyen fákat lehet ültetni a kertekben.
A világörökség várományos helyszínnek számító Szigliget kilenc kilométeres partszakaszából csak 180 méternyi a strand területe, van még a szerény méretű kikötő, a part többi része viszont nádas. Ennek köszönhetően Szigliget az egyre inkább túlzsúfolt, agyonépített partmenti településekhez képest üde színfolt, nem véletlenül emlegetik a Balaton gyöngyszemeként. Mivel viszont páratlanul megmaradtak az értékek, annál inkább szemet vetett rá a NER – vázolták lapunk kérdésére a helyiek. A túlépített Siófok példának okáért már nem annyira vonzó a felső tízezernek, annál kívánatosabb viszont Szigliget. Ezek lennének az egymással szemben végbemenő folyamatok: minél inkább megőrzi a község az érintetlenségét, annál inkább kell a befektetőknek.
Ez persze tévút, ami csak a rövid távú haszonról szól: beépítenék a partot szállodákkal, ez eleinte az újdonsága miatt vonzó volna, de a közönség hamar rájönne, hogy a település elvesztette a báját, így a hirtelen fellendülést gyors visszaesés követné, ami persze az építtetőket zavarná a legkevésbé. Ők ugyanis nem a Szigligetre álmodott szállodák működtetéséből, hanem azok felépítéséből szereznének hatalmas hasznot, ami nagy különbség. A többi meg nem számít – mondta egyik informátorunk.
Balassa Balázs tavaly ősszel azt nyilatkozta a welovebalaton.hu-nak, hogy a szigligeti önkormányzat évente két-három megkeresést kap olyan befektetőtől, akik nagyberuházást vinnének a községbe. És, hogy a nagy befogadóképességű szálláshely minden évben téma.
A szigligetiek között nem kérdés, hogy a NER szemet vetett a községre. Az viszont igen, hogy vajon pontosan mire, mikre. Az egyik legvalószínűbb válasz a félsziget nyugati partjánál lévő érintetlen, vízparti park, ahová igazán könnyű szállodát, szállodasort álmodni. A másik a vár lehet, amit úgy tíz éve folyamatosan újítgatnak fel, viszont az önkormányzat – eddig – nem engedte, hogy bármit is hozzáépítsenek. Pedig erre is volna igény.
Megszólalt a polgármester
Hosszas kérlelés után Balassa Balázs polgármester hajlandó volt nyilatkozni a Magyar Hangnak, kikötve, hogy a lemondásukról nem beszél. Mint mondta, „mindig szükség van a turizmus tekintetében minőségi fejlesztésekre. Ez nem azt jelenti, hogy koncepció nélkül minden szolgáltatói, befektetői igényt ki kell elégíteni. Mi egy 2002-ben megalkotott és ciklusonként kiegészített koncepció alapján működtetjük a településünket. Amely fejlesztés ebbe illeszkedik, azt támogatjuk” – fűzte hozzá.
Balassa szerint minden természeti és épített örökséget meg kell őrizni. Szigliget egyediségét ezek az értékek adják. Mert a községben még a természet az úr: a település 70 százaléka zöldfelület.
– Aki ellátogat Szigligetre, végigsétál a falun és magába szívja tiszta levegőjét, leül valamelyik hegytetőre és megcsodálja a település természeti adottságait, az megérti, miről is beszélek akkor, amikor azt mondom, hogy ez egy olyan érték, melyért foggal-körömmel küzdeni kell – tette hozzá.
Balassa Balázs: A közéletből kivonulok
A polgármester úgy gondolja, Szigliget jelenlegi turistaszáma még kezelhető, bár a kiemelt rendezvények idején zsúfoltság tapasztalható a községben. Mint mondta, az természetes folyamat, hogy azokon a településeken, ahol növekszik, javul a szolgáltatások száma, megemelkedik a turistaszám. Ennek kezelésére alkották meg koncepciójukat a gépkocsiszám csökkentésére. A lényege: a településre érkező turisták (nem az ott nyaralók és nem a helyiek) a Szigliget tábláig mehetnének autóval, onnan pedig elektromos buszok vinnék őket tovább. A szigligeti események gyorsaságára jellemző, hogy a tervet a polgármester egy nappal a lemondása előtt tette közzé.
A választási törvény alapján az új testület megválasztásáig a jelenlegi vezeti tovább a települést. Az időközi választás október 18-án lesz Szigligeten.
– Több megkeresésem is van – válaszolta Balassa Balázs arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozik majd a jövőben. – Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de még nem volt időm ezzel foglalkozni. Az biztos, hogy a közéletből kivonulok.
