Bár a hűtés és levegőcsere nélküli műtők ügye nagyon komoly betegbiztonsági, járványügyi és munkavédelmi kérdéseket vet fel, a Semmelweis Egyetem (SE) szakmai és gazdasági vezetése is elzárkózik attól, hogy érdemi tájékoztatást adjon. Így, bár kérdeztük, egyelőre nem tudhatjuk meg, mikor és mennyit áldozott, illetve áldoz az intézmény a szellőztető rendszerek karbantartására, cseréjére, korszerűsítésére, illetve milyen beszerzések zajlanak most és mi várható. Pedig mindez nemcsak azért érdekes, mert az egyik legfontosabb közfeladat ellátásának alapfeltételeiről van szó az ország egyik legfontosabb egészségügyi intézményében, hanem azért is, mert – ahogy az egyetem dolgozóitól megtudtuk – van olyan műtő, ahol a probléma hosszú évek óta ismert, ám érdemi lépés nem történt.
Ahogy arról tegnap megjelent cikkünkben beszámoltunk, az egyetem rektora, Merkely Béla titkárságán keresztül üzente, nem kíván nyilatkozni megkeresésünkre, helyette keressük az intézmény gazdálkodását felügyelő Kancellári Hivatalt, amelyet Szász Károly vezet. Azon észrevételünk ugyanakkor kiverte a biztosítékot a Merkelyt lapunk felé képviselő titkárnál, miszerint – lévén a kancellária kizárólag az intézmény gazdálkodásáért felel – a rektor nem betegbiztonsági, munkavédelmi, járványügyi aggályként tekint a műtők levegőellátásával kapcsolatos anomáliákra, hanem gazdasági kérdésként. (Merkely Bélától egyébként személyes interjút is kértünk. Erre azt a visszajelzést kaptuk, ha a rektor külföldi útját követően szeretne élni a lehetőséggel, majd jelzik.)
Beszédes hallgatás
Annak, hogy az egyetem rektora az egyetem kancellárjához irányította lapunkat, személyes okai is lehetnek: Merkely és Szász Károly viszonya ugyanis forrásaink szerint finoman szólva sem felhőtlen. Mindenesetre, megfogadva a rektor üzenetét, Szász Károlynak is elküldtük kérdéseinket csütörtök délután. Konkrétan a következőket:
- Mióta tud a kancellária arról, hogy bizonyos műtők, őrzők levegőztetésével, hűtésével és fűtésével kapcsolatban gondok merültek fel a karbantartások elmaradása miatt?
- Jelenleg hány a rendszerek karbantartását, cseréjét, fejlesztését célzó közbeszerzés zajlik?
- Hány beszerzés vár kiírásra?
- Ezekre tételesen mennyit áldoz az intézmény?
- Éves szinten mennyit költ az egyetem a klímaberendezések és szellőztető rendszerek üzembiztonságára?
- Milyen igényekkel fordult az egyetem kancelláriájához a Rektori Hivatal, vagy más arra jogosult szervezeti egység a műtők, őrzők klimatizálásával, levegőztetésével kapcsolatban a kancellári rendszer (2014-es) bevezetésének kezdete óta?
- Az elmúlt 10 évben mekkora összeget fordított az egyetem azon mobilklímák beszerzésére, amelyeket műtőkben üzemeltek be?
Köszönjük a megkeresést. A Semmelweis Egyetem nem kíván élni a nyilatkozat lehetőségével
– érkezett közel egy nappal később, péntek délután a válasz.
Még kedden juttattuk el kérdéseinket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) is. Válaszra egyelőre ők sem méltatták lapunkat.
Tovább izzadnak a műtőkben
Eközben lapunk információi szerint semmit nem változott a helyzet az elmúlt napokban: az SE Üllői úti tömbjében több műtőben ma délután is bőven 30 fok feletti a hőmérséklet. Nem jobb a helyzet a Kútvölgyi Klinikai Tömbben sem, ahol – ahogy arról lapunk beszámolt – nem rég a hőség miatt lett rosszul egy alkalmazott. Úgy tudjuk, hogy az intézmény vezetése tűzoltás gyanánt további mobilklímák beszerzését tervezi. Ezekkel azonban amellett, hogy a jelek szerint nem hatékonyak, az a baj, hogy nem gondoskodnak a műtők levegőcseréjéről sem, azaz a steril körülmények nem biztosítottak és ezért növekszik a fertőzésveszély. Ráadásul nemcsak a műtőkben, de a frissen operált páciensek őrzőjében is fennáll ugyanez a probléma.
Vérrel, verejtékkel - Nem működik a klíma több budapesti műtőben, emiatt is nő a fertőzésveszély | Magyar Hang
Közel negyven fok, a steril levegő hiánya, a nyílt műtéti sebbe csöpögő verejték, a hőség miatt operáció közben kidőlő műtős személyzet - lapunk több forrásból származó információi szerint 2019 nyarán ilyen viszonyok között folynak műtétek a Semmelweis Egyetem több klinikáján.
Az egyetemi intézmények számos műtőjében tapasztalható állapotokról szerdán adtunk hírt első ízben. Az intézmény erre a cikkünkre, illetve korábban elküldött kérdéseinkre reagálva azt állította, hogy valótlanok értesüléseink, majd elismerte, hogy vannak gondok, amelyek megoldásán dolgoznak. A Nőgyógyászati Klinika két telephelyén cserélni kell a régi, elavult berendezéseket, a Kútvölgyiben javításra van szükség. „Az egyetem klíma berendezéseinek karbantartása folyamatos; az elmúlt időszakban a meglévő egységek korszerűsítése mellett új légkondicionáló berendezések beszerzése történt meg az egyetem több klinikáján is. (...) A Semmelweis Egyetem rendelkezik minden szakhatósági engedéllyel, az intézmény betartja a legszigorúbb munkahelyi előírásokat” – írta az intézmény.
Az SE hivatalos válaszában foglaltakat maguk a dolgozó cáfolták egy lapunknak küldött névtelen levélben. Mint írták, nevüket azért nem vállalják, mert félnek a retorzióktól. Egyébiránt pedig közölték: karbantartásról legfeljebb ígéret szintjén volt szó, a probléma mindenhol több éve – van, ahol 8–10 éve – keletkezett. „A 28–35 fok közötti műtői hőmérséklet, az izzadó kollégák, a folyamatos rosszullétek, a néhány helyen alkalmazott ócska és semmiféle munkahelyi előírásnak nem megfelelő mobilklímák nemcsak a betegek gyógyulását, a műtétek sikerességét veszélyeztetik, hanem a kollégák testi épségét is” – írták az SE alkalmazottjai.
Súlyosan jogszabálysértőnek néz ki a helyzet
A Semmelweis Egyetem műtőiben kialakult helyzet valószínűleg súlyosan sérti a szakmai és a jogszabályokban rögzített előírásokat. Az ügy kapcsán a Munkaegészségügy.hu szakportál a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló (3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM) együttes rendeletet idézte, ami szerint a munkáltatónak biztosítani kell a klímák állandó, hatékony működőképességét, az érintettek felé jelezni kell a meghibásodást, ha az az egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet, továbbá gondoskodni kell a készülékek tisztán tartásáról. A rendelet értelmében a műtőben, amelyben jellemzően könnyű fizikai munkát végeznek, nyáron körülbelül 21 fokos hőmérsékletet kellene tartani.
Magyarán az ország legpatinásabb egészségügyi intézményének műtőiben nem hogy a sterilitással kapcsolatos követelményeknek, de még a bárhol máshol kötelező minimumfeltételeknek sem sikerül megfelelni.
Fontos adalék az ÁNTSZ honlapján elérhető „Az országos tiszti főorvos módszertani levele a műtéti sebfertőzések megelőzésére” című 2019-es dokumentum is. Eszerint a műtéti sebek szennyeződésének (kontamináció) egyik legfontosabb terjesztő közege a levegő, ezért operáció mesterséges levegőellátó rendszerrel rendelkező műtőben végezhető. A levegőt steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami képes óránkénti 20-szoros légcserét biztosítani. A műtőben nyáron sem lehet 25 foknál magasabb hőmérséklet. A dokumentum külön pontban hangsúlyozza: a split klíma és a mobil klíma alkalmazása nem biztosítja a műtőben előírt fenti paramétereket, alkalmazásuk növeli a sebfertőzés kockázatát, így nem alkalmazhatóak.
