„Hihetetlen nagy katyvaszt vettünk át, amelynek a végét még most sem látjuk” – közölte beszámolójában Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) – előző nevén: Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) – elnöke a testület pénteki közgyűlésén a Népszava beszámolója szerint. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy miután lezajlott az átadás-átvétel, az MROÖ már a szervezet Dohány utcai székházában tartja testületi üléseit. Az épület sokáig zárva volt, a költségvetési támogatások elvonása miatt ugyanis sem az alkalmazottak bérére, sem közüzemi számlákra nem volt pénz, ami most mintha mégis csak akadna, miután a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) nyerte a választást. Aba-Horváth István a „közös együttműködés” sikereként értékelve bejelentette, hogy az államkincstár átutalta az MROÖ számlájára a 2024-re járó teljes támogatást, 680 millió forintot. Ebből fogják kifizetni a képviselők és a munkatársak elmaradt járandóságait. A közgyűlés döntött arról, hogy komplex módon átvilágítják az országos önkormányzat gazdálkodását: ennek költsége összességében meghaladja a 20 millió forintot.
A Népszava több forrásból úgy értesült, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt az országos önkormányzat tucatnyi volt vagy jelenlegi tagja ellen eljárást folytat az adóhatóság. Pontos számot nem lehet tudni, a laphoz eljutott információk jellemzően 15-20 roma politikusról szólnak. Az érintetteket rabosították, fényképet készítettek róluk és ujjlenyomatot vettek tőlük.
Az ügy 2015-2016-ig nyúlik vissza, ahhoz az időszakhoz, amikor az ORÖ megyei irodahálózatot hozott létre. A kormányhivatal akkori állásfoglalása több kifogást is emelt: „Nem állapítható meg az irodák jogi státusza, nincs rögzítve, hogy ezen irodákban kik, milyen jogviszonyban végeznek munkát, az irodák milyen formában gazdálkodnak a rendelkezésre bocsátott pénzügyi források felett. Emellett nem tisztázott az ORÖ hivatalához való viszony sem”. A Népszava birtokában lévő lista alapján harminckét vidéki iroda működött, ezek nagy része nem megyeszékhelyeken, hanem más városokban és kisebb településeken. Az irodák működtetéséért egy-egy azzal megbízott képviselő felelt. 2016 decemberében, amikor a kormányhivatal fellépésére az ORÖ az irodák megszüntetéséről döntött, a közgyűlés egyik tagja örömét fejezte ki, hogy ily módon a képviselők ebből származó 450 ezer forintos javadalmazása is megszűnik. Mások azt bizonygatták, hogy a valóságban ennél jóval kevesebb pénzhez jutottak ebből a forrásból.
Feljelentés is történt, az adóhatóság bűnügyi főigazgatósága annak idején házkutatásokat rendelt el. A NAV most újra elővette az ügyet, de úgy tűnik, nem az összes képviselő került célkeresztbe, aki iroda működtetésére kapott megbízást.
A gyanúsítottak között van Aba-Horváth István, az országos testület jelenlegi elnöke is, de – ahogy azt a cikk szerzője, Czene Gábor írja – a vádak szerinte gyenge lábakon állnak. Róla azt feltételezik, hogy indokolatlanul nagy összeget számolt el irodabérleti díjként. Utólag egy szakértő azt állította ugyanis, hogy 2016-ban ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant bérelni Debrecenben, ami – fogalmazott – „teljesen nevetséges”. Egyébként is: közgyűlési határozat volt a havi bérleti díj összegéről.
Aba-Horváth István visszautasította a gyanúsítást, panaszt tett ellene, a vallomást is megtagadta. „Volt már olyan az életemben, hogy meggyanúsítottak, aztán felmentettek” – tette hozzá. Az eljárás – hangsúlyozta – „óriási veszélyt rejt magában, lejáratja a képviselőket, megingatja a közbizalmat és minden eddigi törekvésünket semmibe veszi”.
