„Ez nagyon könnyű lesz. Csakis az elnökön múlik, hogy valakit sújtsanak-e a Magnyitszkij-törvény alapján, a pénzügyminisztérium pedig végrehajtja az elnök döntését. Az új kormányzat úgy is dönthet, hogy helybenhagyja a szankciót, de megenged Rogán úrnak bizonyos, különben tiltott tevékenységeket, például amerikai vagyonának használatát” – a többi között erről beszélt a Népszavának Anton Moiseienko, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tanára, a Magnyitszkij-törvény nemzetközileg ismert szakértője, amikor arról kérdezte a lap, mennyire lesz könnyű az érkező Trump-adminisztrációnak levennie valakit a szankciós listáról.
Mint arról beszámoltunk, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter neve kedden került fel az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának szankciós listájára, a hivatalos indoklás szerint a magyarországi korrupcióban való érintettsége miatt. David Pressman, az Egyesült Államok távozó nagykövete úgy indokolta a döntést, hogy a „magyarországi kormányzati tényezők túl régóta használják a saját és családjuk gazdagodására a hatalmukat”. – Rogán Antal a kitalálója, megvalósítója és haszonélvezője a korrupciónak Magyarországon – tette hozzá. A kormány a döntés után pitiáner bosszút emlegetett és arra hívta fel a figyelmet, hogy január 20-án hivatalba lépő Donald Trump és az új adminisztráció majd intézkedik ez ügyben.
Anton Moiseienko most azt mondta, nagyon szokatlan, de nem precedens nélküli, hogy az amerikaiak az említett törvényt egy NATO-tag vagy más szoros szövetséges magas beosztású politikusával szemben alkalmazzák. „Vannak példák rá, hogy a szankciókat szövetségesek, többek között Magyarország hivatalos személyiségei ellen alkalmazták. 2014-ben arról szóltak a hírek, hogy a magyar adóhivatal hat vezetőjét vették fel a beutazási tilalommal sújtottak listájára. Ugyanakkor abban az esetben sem az érintettek nevét nem hozták nyilvánosságra, sem a javaikat nem zárolták. Ezzel ellentétben a globális Magnyitszkij-szankciók érintettjeinek nevét nyilvánosságra hozzák, és befagyasztják amerikai vagyonukat. Tavaly az Egyesült Államok szankcionált több mostani és volt bolgár hivatalos személyt, de amennyire értem, egyikük sem volt olyan fontos, a kormány működése szempontjából központi figura, mint Rogán úr Magyarországon. Úgyhogy a legközelebbi analógia a török igazságügyi és a belügyminiszter elleni 2018-as szankciók, amelyeket egy amerikai állampolgár őrizetbe vétele miatt rendeltek el”. A szakértő azt is mondta, hogy most az amerikai pénzügyi intézményeken, elsősorban a bankokon a sor, hogy megkeressék és befagyasszák Rogán Antal esetleges számláit. Ezeknek továbbra is ő marad a tulajdonosa, de nem használhatja őket a pénzügyminisztérium különleges engedélye nélkül. Nem vehet igénybe amerikai területen lévő tulajdont, például ingatlant, és nem is utazhat be az Egyesült Államokba.
Rogán Antal – folytatta a szakértő – kérheti a döntés adminisztratív felülvizsgálatát az amerikai pénzügyminisztériumtól – még pontosabban az azon belül működő Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivataltól –, és ha itt kudarcot vall, bírósághoz fordulhat. Ez esetben a minisztérium kénytelen lesz további részleteket ismertetni a döntés indokairól. Az amerikai szankciók elleni bírósági fellépés azonban nagyon bonyolult – tette hozzá.
