Járványügyi szigorításokról döntött a kormány. November 20-tól, szombattól zárt térben kötelező lesz maszkot viselni – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délutáni kormányinfóján. Közölte azt is: az 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényeken kötelező lesz bemutatni a védettségi igazolványt a résztvevőknek. A kormány az egészségügyben kötelezővé teszi a harmadik oltást is. A miniszter azt mondta, az államigazgatásban is tervezik a harmadik oltás felvételének kötelezővé tételét. A járvány negyedik hulláma a matematikusok előrejelzései alapján november végén, december elején tetőzhet. Bejelentette azt is: a kisvállalkozások számíthatnak könnyítésre, ők is beléphetnek az egyetemes szolgáltatói körbe, vagyis csökkenhetnek a rezsiköltségeik.
A Kormányinfón a miniszter elmondta: a matematikusok előrejelzései alapján november végén, december elején tetőzhet a járvány. A kormány szerint érdemi védettséget a vírussal szemben csak és kizárólag az oltás jelent. Ott sikerült megfékezni a járványt, ahol a második oltást harmadik oltás is követte – magyarázta. Példaként a miniszter Izraelt említette. A negyedik hónaptól lehet felvenni a harmadik oltást, de a hetedik hónapig érdemes felvenni. Ha mindenki felveszi az oltást, a jelenlegi, negyedik hullám lehet az utolsó járványhullám – jelezte a miniszter.
A kormány ugyanakkor a járványhelyzet miatt úgy döntött, hogy zárt térben kötelező maszkot viselni. A rendelkezés november 20-tól, tehát szombattól lesz érvényben. Továbbá igazolvánnyal lehet 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényeken részt venni. Az egészségügyben kötelezővé teszik a harmadik oltást is. Azt mondta, az államigazgatásban is tervezik a harmadik oltás felvételének kötelezővé tételét.
101 kórházban lesz lehetőség felvenni az oltást a kormány hétfőn kezdődő oltási akcióhetében reggel 7 és este 7 óra között. Pfizer, AstraZeneca, Moderna, Jannsen és Sinopharm vakcinák lesznek elérhetőek, a Szputnyik vakcina elfogyott. Összesen 9,7 millió dózis van raktáron, de érkeznek még később is szállítmányok – mondta Gulyás Gergely a kormány által kezdeményezett oltási hétről. Ennek célja – jelezte a tárcavezető –, hogy mindenki felvehesse akár az első, akár a második, vagy éppen a harmadik oltását.
Örömmel látják – folytatta –, hogy az üzemanyagárak csökkenése végbement a kutakon. Nem találtak olyan töltőállomást, amely megszegte volna a szabályokat. A NAV ellenőrei nem bukkantak olyan kútra sem, amely rontotta volna az üzemanyag minőségét.
Bejelentette azt is, hogy a kisvállalkozások is beléphetnek az egyetemes szolgáltatói körbe, vagyis rezsicsökkentett árat fizethetnek. Feltétel, hogy a vállalkozás maximum 10 főt foglalkoztasson, és a vállalkozás mérlegfőösszege nem lépheti át a 4 milliárd forintot. Ettől a lépéstől is az infláció mérséklődését reméli a kormány.
Meghívót ezúttal sem kaptunk így lapunk munkatársa – az elmúlt hónapokhoz hasonlóan – ezúttal sem juthatott be a Kormányinfóra.
Az MTVA Jakab Péter, a Jobbik elnökének ügyéről is kérdezett, akiről azt írta meg a kormánysajtó, hogy a parlament által bérelt lakását kiadta. Azt vetették fel, hogy kell-e szigorítani a jogszabályokon. Gulyás szerint be kell tartani a jogszabályokat, ha a cikk feltételezései pontosak, és Jakab jogellenesen használta fel a lakástámogatást, akkor azt szankcionálni kell. Kapott kérdést a miniszter a fővárosi Városháza-ügyről. Az Origo nevű kormánylap kérdésére Gulyás Gergely elmesélte, azzal ugratta államtitkárát, hogy szóljon, ha eladná a Kossuth tér 2-4. épületét, de szerinte ilyen nem fordulhat elő.
Az egészségügyben dolgozók számára a harmadik oltást a második oltást követő hetedik hónap végéig kell felvenni. Akinek ez a határnap már letelt, kapnak időt a felvételére – mondta az ATV kérdésére.
A pedagógusok kötelező oltása kapcsán arról beszélt, azt szeretnék, ha a szakszervezetek nem politikai ellenzékként működnének. Azt szeretnék – folytatta –, ha a szakszervezetek azon dolgoznának, hogy minden pedagógus beoltassa magát, mert kockázatos, hogy egy-egy pedagógus úgy tanít, úgy találkozik akár 100-150 gyermekkel, hogy nincsenek beoltva. Jelezte, egy felmérés szerint a pedagógusok 85 százaléka már felvette a védőoltást. Szerinte már csak emiatt sem áll fenn annak a veszélye, hogy iskolákat kellene bezárni azért, mert a pedagógusok nem veszik fel a koronavírus elleni vakcinát.
– Más országok valamennyi járványügyi döntésére figyelünk, mi nem hoztunk hasonló intézkedést. – Ezt már arra a felvetésre felelte, hogy várhatók-e olyan kijárási korlátozások, mint Ausztriában, ahol az oltatlanok csak a munkahelyükre tartva, illetve létfenntartási szükségleteik miatt hagyhatják el otthonaikat. Gulyás azt mondta, nem ellenségként tekintenek az oltatlanokra. – Ha szükséges lesz, olyan döntést is tudnak hozni, hogy éttermekben, szállodákban megkövetelik a védettségi igazolványt – jelentette ki.
A kiskunhalasi járványkórházat akkor nyitják meg, ha szükség lesz rá, ezt az Országos Kórházi Főigazgatóság dönti el – mondta a miniszter. Arra az újbóli kérdésre, hogy van-e elég orvos a kiskunhalasi járványkórház megnyitásához, azt felelte: mindenkit ellátnak, senki nem marad ellátatlanul. A kórház körül kialakult helyzetről ebben a cikkünkben írtunk.
Nem vetődött fel a digitális oktatásra való visszatérés – mondta a miniszter az Index egyik kérdésére.
Gulyás Gergely szerint a lakóhely fogalmának újradefiniálását hozó jogszabálymódosítás – amelyről salátatörvényben szavazott az Országgyűlés –, nem ad nagyobb lehetőséget a voksturizmusra. Felidézte, hogy mindössze 12 ellenzéki képviselő nem támogatta a salátatörvény elfogadását, akadt ellenzéki frakció, amely meg is szavazta. Úgy értékelt, hogy szerinte mivel Soros György „valamelyik szervezete” felvetette, hogy a módosítás a voksturizmusra ad nagyobb lehetőséget, az ellenzék ezt ismételgeti, és rossznak tartják a szabályozás változását. Emlékezetes, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet és a Political Capital fogalmazta meg, hogy a módosítás legalizálja a fiktív lakcím létesítését.
A miniszter elmondta azt is, hogy a járvány negyedik hulláma tetőzés előtt áll, ezért a december 31-én lejáró veszélyhelyzet meghosszabbítására lehet számítani – emelte ki ugyancsak az Index kérdésére.
A HVG az inflációról kérdezett. Elmondta, a Magyar Nemzeti Bank decemberben teszi közzé inflációs prognózisát, ezt várja a kormány. A miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a jövő évi infláció három százaléknál magasabb lesz, leghamarabb 2022 második felére térhet vissza normális zónába. Azt is közölte Gulyás Gergely, hogy 2022-ben biztosan nem megy három százalék alá az infláció.
A Hír TV is a fővárosi Városháza ügyében kérte Gulyás Gergely álláspontját. A miniszter szerint Városháza-ügyben maga a főpolgármester is összehívhatta volna a fővárosi közgyűlést. Emlékezetes, Láng Zsolt fideszes frakcióvezető kísérletet tett a rendkívüli közgyűlés összehívására e hét szerdára, de az erről szóló kezdeményezés benyújtásával kifutott az időből. Gulyás azt mondta, hogy furcsállja a Városházán az ügyben újságírókkal szemben kialakult stílust, holott ez nem volt jellemző korábban a főpolgármesterre.
Téma a lengyel-belarusz határon a migránsok körül kialakult helyzet is. A miniszter egy, a két ország közötti magyar közvetítés lehetőségére vonatkozó felvetésre elmondta: egyelőre a német kancellár közvetít a lengyel-belarusz vitában, szerinte jobb esélyekkel, mintha ezt a magyar kormány tenné. Ám – folytatta –, ha Magyarországot felkérnék a közvetítésre, a kormány vállalná a szerepet. Leszögezte: az EU külső határait meg kell védeni, a lengyeleknek minden segítséget meg kell adni.
A Népszava a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai közleményéről kérdezte a tárcavezetőt, amelyben a MOK szigorú intézkedéseket követel. Gulyás elmondta, nem ért egyet azzal, hogy az 500 személy részvételével tartott rendezvényeket egyáltalán ne tartsák meg. Egyben közölte: ha szükséges lesz, a kormány még hozhat olyan döntést, amely például az éttermek látogatását védettségi igazolványhoz köti. Egy ilyen döntésnek azonban komoly következményei lennének a vendéglátóiparra. Elmondta azt is, nem ért egyet a MOK-kal abban sem, hogy a kormány engedjen betekintést a kórházak működésébe. – Nem kellenek a kórházakba forgatócsoportok – jelentette ki.
– Más volt a helyzet akkor, amikor „egy ország csődbe ment”, és a kormányváltás után távozó tisztviselők sok tízmilliós végkielégítéssel hagyták hátra a hivatalukat – így kommentálta Gulyás Gergely azt, hogy Karas Mónika 41 millió forintos végkielégítéssel távozik a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságtól, miután lemondott tisztségéről. Emlékezetes, a 2010-es kormányváltás után pofátlan végkielégítésekről beszélt a Fidesz, és különadót vetett ki a végkielégítésekre. Más kérdés, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a jogszabályt.
A 444.hu-nak arra a felvetésére, miszerint októberben milyen járvány-forgatókönyvekkel kalkulált a kormány, Gulyás Gergely azt felelte: a jelenlegi helyzet a legpesszimistább forgatókönyvnél is rosszabb. Egyébként szerinte a jelenlegi magyar fertőzöttségi adatok elmaradnak a harmadik hullámban tapasztaltaktól. Ennek oka szerinte az, hogy az emberek többsége védőoltást kapott.
Tíz orvost küldött a kormány Szlovéniába az ott kialakult súlyos helyzet miatt – mondta Gulyás a Világgazdaság érdeklődésére. Az RTL kérdésére azt felelte, a halasztott műtétekről nem a kormány, hanem a kórházak döntenek. Egy újabb kérdésre Gulyás azt mondta, nem lát olyan veszélyt, ami miatt ne készülne el az atlétikai stadion a világbajnokságra.
