Áttekintette a kormány szerdai ülésén a költségvetést, és foglalkozott az Erasmus ösztöndíjakkal kapcsolatos vitával – mondta el a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ha nem sikerül megegyezésre jutni az Európai Unióval, a jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét Magyarország meg fogja előlegezni. Ez 5 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek, de a miniszter reméli, hogy sikerül tisztázni az ügyet.
Az év első kormányinfóját tartotta meg csütörtökön tíz órától Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a szerdai kormányülésen született döntésekről számoltak be.
– Ami az Erasmus-üggyel kapcsolatban történik az elfogadhatatlan és tűrhetetlen. – mondta Gulyás Gergely. A miniszter szerint, amikor az Európai Unióval megállapodtak, módosították az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemeket fenntartó kuratóriumok tagjai kapcsán, és szigorúbb szabályozásra is hajlandó lett volna, de a Bizottság elfogadta a felajánlott megoldást, ezt maga a Bizottság is elismerte.
Elmondása szerint a kormány pontosan úgy járt el, ahogy a Bizottság kérte, de elfogadták volna azt a feltételt is, hogy akik politikai tisztséget viselnek, ne legyenek a kuratórium tagjai, és a kormány most is hajlandó lenne megfelelni ennek a feltételnek, de ezt a Bizottság nem kérte, csak azt, hogy ne vegyenek részt az uniós forrásokkal kapcsolatos döntéshozatalban. Az RTL szembesítette a minisztert azzal, hogy a Bizottság november 30-án mégis utalt ilyen jellegű elvárásra, de a miniszter szerint a Bizottság ennek ellenére rábólintott a jogszabályra.
Gulyás Gergely szerint a Bizottság nem indokolta, hogy milyen további elvárása van az egyetemekkel szemben. – Nem tudjuk, mint akarnak – fogalmazott.
Navracsics Tibor jövő héten egyeztetni fog az ügyben, és a kormány reméli, hogy félreértésről van szó – mondta Gulyás. A jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét Magyarország meg fogja előlegezni – elmondása ez 5 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek. Hozzátette: az idei évben a probléma nem áll fenn, mert az ösztöndíjszerződéseket már megkötötték, csak a következő évre vonatkozhat a kormány felajánlása. Ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, elmondása szerint Magyarország pert fog indítani az Európai Unió Bírósága előtt.
Hétfőn derült ki, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, a december 15-ét követően elbírált Erasmus+, valamint a Horizont Európa keretprogram pályázataiból nem kaphatnak támogatásokat. Az indoklás szerint az intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem.
Februárban benyújtják az Országgyűlésnek a költségvetés módosításának javaslatát, amelyet márciusban elfogadhat a Parlament – mondta Gulyás Gergely.
A 2022-es évről elmondta: a gazdasági növekedés 4,5 százalék körül lesz, az egyik legmagasabb az Európai Unióban, és sikerült csökkenteni a költségvetés hiányát. – A jobboldali kormány nem választási költségvetéseket fogad el – mondta. Az infláció ellenére 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek a miniszter elmondása szerint. 2022 harmadik negyedévében egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek az Európai Unióban, és foglalkoztatottsági rekordot ért el Magyarország az elmúlt évben. Szerinte a forint árfolyamát sikerült stabilizálni, erősödése december óta egyértelmű.
2023-ban sok gazdasági veszéllyel szembesül az ország, a kormány ennek ellenére fenntartaná a rezsicsökkentést, növelné a reálbéreket és a nyugdíjakat. – A legfontosabb, hogy el tudjuk kerülni a recessziót – mondtam Gulyás Gergely. Elmondása szerint ha lesz gazdasági növekedés, akkor fenntartható a mostani, átlagfogyasztásig érvényes rezsicsökkentés. A költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel számol, jó eséllyel elkerülhető a recesszió a miniszter elmondása szerint.
A költségvetés a miniszter elmondása szerint biztosítja a nyugdíjak és a családtámogatások fedezetét. Egy esetleges évközi nyugdíjkorrekció kapcsán azt mondta: ha már augusztus előtt látszik, hogy 15 százalék felett lesz az infláció, akkor már korábban kerül sor nyugdíjkorrekcióra, de a kormány abban bízik, hogy az éves infláció nem haladja meg a 15 százalékot. Az elemzők egyetértenek abban, hogy nagyon magas inflációval kezdődik az év, de ez később csökkenni fog, év végére egy számjegyű lesz a kormány reményei szerint.
Kormánypárti és ellenzéki települések is kaptak rezsitámogatást a kormánytól, de nem várható, hogy olyan települések és kerületek költségvetéséhez járuljanak hozzá, akik nem vesznek részt az erről szóló informális egyeztetéseken. Az eredményt többségében az ellenézki polgármesterek is korrektnek találták – mondta az ezzel kapcsolatos kritikákról a miniszter. Elmondása szerint szeretnék, ha lenne második támogatási kör is, ez az energiaárak alakulásától függ, amelyek most alacsonyabbak, mint bármikor az elmúlt nyolc hónapban, de a miniszter ezen a téren "mindenkit óvna az optimizmustól" A távfűtés támogatása rendelkezésre áll a költségvetésben, így ezt mindenképpen megkapják az önkormányzatok. A fürdőkkel is tárgyal majd a kormány a megnövekedett energiaárakat ellensúlyozó támogatásokról. A fővárost egyelőre nem hívták egyeztetni, de Gulyás Gergely szerint fogják.
Január végéig 1,2 milliárd forintot fizetnének ki napelemes pályázatokra, amelyek elintézése lassabb volt, mint tervezték, amiért a miniszter elnézést kért. Hozzátette: ez még mindig csak az összes igény egyhatoda, de igyekeznek hónapról hónapra ledolgozni a lemaradást.
– Egy kérésünk volt csak a tanári érdekképviseletekhez, hogy jogszerű módjait válasszák a tiltakozásnak, mint a sztrájk vagy a tüntetés – mondta a tervezett egy hetes sztrájkról a miniszter. Reméli, hogy minél hamarabb visszamenőlegesen ki tudják fizetni az uniós forrásokból finanszírozott fizetésemelést a tanároknak. Mint elmondta: keresik a megoldást arra, hogy kevesebb feszültség legyen a területen.
Abban a formában, ahogy korábban tervezte a kormány, nem kötelezi a magánorvosokat a havi 20 órás munkavégzésre állami intézményekben, más döntés ebben a témában egyelőre nem született.
A budapesti Biodóm sorsával "nem tud mit kezdeni" a kormány, a főváros felelőssége szerinte, hogy fejezze be a beruházást, amely a Fővárosi Állatkert része – bár még Tarlós István főpolgármestersége alatt kezdődött, és a megduplázott költségvetés ellenére sem sikerült befejezni.
A Kínából beutazóknak egyelőre nem kell Covid-korlátozásokkal számolniuk.
Támogatja a kormány a debreceni akkumulátorgyár létesítését és ezt javasolják a lakosságnak is. Szerinte nem megalapozottak a beruházással kapcsolatos félelmek – mondta a miniszter.
