A jövő évi költségvetésnek a gyermeket nevelő családok örülhetnek a legjobban. Most jön a béke költségvetése – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hosszan sorolta azokat az ígéreteket, amelyeket (nyilván a választási évre készülve) beterveznek a büdzsébe. Eszerint megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményeket, fenntartják a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, a minimálbér pedig 13 százalékkal nő jövőre. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert korábban a munkaadók és a munkavállalók megállapodása alapján döntött erről végül a kormány, most viszont a jelek szerint átugorják ezt a lépést. Kérdés, hogy a cégek miként fogják tudni kifizetni az így megemelt béreket, miközben a dolgozóknak jól el lehet adni a jóval az infláció fölé tervezett minimálbér-emelést).
Választási ígéretek
Gulyás Gergely azzal folytatta a felsorolást: az egyenruhásoknak hat havi fegyverpénzt fizetnek (erre mintegy 450 milliárdot különítettek el), csökken majd jövőre a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció is, illetve folytatják a béremeléseket. Arról is beszélt: bíznak benne, hogy a világgazdaság és világpolitika változása, a béke létrejötte a gazdasági növekedésben is jól látható lesz.
Nagy Márton miniszter további számokat is mondott: a kormány úgy számol, hogy az infláció idén 4,5 százalék, jövőre pedig 3,6 százalék lesz. Csökken a költségvetés hiánya, idén 4 százalék körül, jövőre pedig a tervek szerint 3,7 százalék lesz. A gazdasági növekedést jövőre 4,1 százalékra várják. Az államadósság idén 73,1 százalék, jövőre pedig 72,3 százalék lesz a GDP arányában. A teljes rezsivédelem 1000 milliárd forint lesz, a nyugdíjak kifizetésére 7700 milliárd forint megy, és 1900 milliárd forintot költenek a hadsereg fejlesztésére. A gazdaság fejlesztésére 4400 milliárd forint, az agráriumra 1300 milliárd forint jut.
Nagy Márton elmondta, hogy a tervezettnél magasabb éves infláció miatt novemberben kiegészítő nyugdíjemelés jöhet, amely várhatóan két részletben, összesen mintegy 40 ezer forinttal kompenzálja az inflációs különbséget. Nagy Márton szerint ez 91 milliárd forintos kiadást jelent majd a költségvetésnek. A pontos mértékről a novemberi inflációs adatok ismeretében születik döntés, a nyugdíjasokat viszont biztosan teljes körű kompenzáció illeti meg.
Az árrésstop működik
Harminc élelmiszer után más termékekre is kiterjeszthetik az árréssapkát – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Mint kifejtette, az élelmiszerek után a háztartási cikkek és a szépségápolási termékek, piperecikkek esetében vizsgálják, kell-e árréssapka. „Nem azt mondom, hogy nem lesz még élelmiszertermék-bevonás az árrésszabályozás alá”, és most ugyan „átkalandozunk nem élelmiszertermékekre, de nem azt mondom, hogy nem fogunk visszakalandozni” – tette hozzá. A szabályok bevezetése óta 18,8 százalékkal csökkent átlagosan az intézkedéssel érintett 872 termék átlagos ára, csak azoknál volt növekedés, ahol a bevezetés előtti napokban épp akció volt, és az kifutott. Az NGM-nél úgy számolnak, hogy 4 százalékos lehet az áprilisi infláció, az élelmiszereké pedig 5 százalékos. Május végén fogják eldönteni, hogy hogyan tovább, az árnövelőkkel szemben továbbra is fel fognak lépni.
Bloomberg a bankadó esetleges eltörléséről kérdezett. Nagy Márton azt mondta, 2-3 százalékos alapkamatszint esetén lehetne erről szó, ez viszont elég messze van. Az extraprofitadóval kapcsolatban azt mondta, a piacba történő kormányzati beavatkozás nem jó dolog. Azért jelentkezik extraprofit a bankoknál, mert ülnek a 0 százalékos lakossági betéteken, miközben 6,5 százalékos a jegybanki alapkamat.
Nagy Mártont idegesíti az MNB-ügy
– Már szavazott is Ukrajna uniós csatlakozásáról, természetesen nemmel – mondta a kormány által indított „véleménynyilvánító szavazásról” már Gulyás Gergely, aki szerint az Európai Unióban meg akarják akadályozni, hogy a nép kinyilvánítsa a véleményét Ukrajna EU-csatlakozásáról. (Az ország integrációját három éve még támogató magyar kormány most már elutasítja az ukrán csatlakozást). Arról is beszélt, hogy a héten elkezdték postázni a véleményszavazás szavazólapjait.
Sok kérdés hangzott el a kormányinfón az MNB-s alapítványok kapcsán, hiszen Nagy Márton Matolcsy György volt jegybankelnök idején volt egy ideig alelnök. „Nem tudok arról, hogy én asszisztáltam volna ehhez” – válaszolta a 444 kérdésére, hogy miért asszisztált az MNB alelnökeként a Matolcsy család tevékenységéhez. Sőt, azt is állította, hogy ő nem is 2015-ben lett alelnök, hanem később, de ez nem igaz, 2015 szeptemberében kapta meg a pozíciót. Később kiderült, hogy a miniszter még mindig nem olvasta az ÁSZ jelentését az MNB-ről, majd hozzátette: ő jól érzi magát a jelenlegi pozíciójában, és nem szeretné, ha visszarángatnák ebbe a közegbe. Majd ha lesznek tények, foglalkozik az üggyel, a jelentésben leírtak szerinte mindenkit felidegesítenek. Az alapítványok oktatási célra jöttek létre, így a cél nemes volt. Az MNB vezetése nem tudhatott róla, hogy az alapítványok luxusétterembe fektetnek.
Gulyás Gergely szerdán beszélt telefonon az új jegybankelnökkel, Varga Mihállyal, és találkozni is fog vele. A kormány nyitott Varga ötletére, hogy törvényi szinten is szűkítsék a jegybank hatáskörét, a jövőben ne hozhasson létre vagyonkezelő alapítványt, és megszüntesse a jelenlegieket.
