Bő egy hónappal az után, hogy – Európában az utolsók között – érdemi szigorításokat léptetett életbe Magyarország kormánya, a statisztikai adatok szintjén sikerült elérni a járványhelyzet stagnálását, vagyis a platót. Az operatív törzs pénteki jelentése szerint 4428 magyar állampolgárnál mutatták ki újonnan a koronavírus-fertőzést, 187-en hunytak el, a járvány eddigi magyar áldozatainak száma 7725 fő.
A fertőzések számában az elmúlt napok hoztak némi csökkenést: a múlt hét végéig huzamosabb időn keresztül hatezer felett volt a napi regisztrált fertőzések száma, azóta kétezer és négyezer közötti számokat közölnek. A halálozások számában azonban nem mutatkozik mérséklődés, hetek óta napi 150 és 180 között alakul az áldozatok száma – a pénteken közölt adat tehát még ennél is magasabb. Az egyetlen stabilnak tekinthető pozitív változás, hogy némileg csökken az intenzív osztályokra nehezedő nyomás: a gépi lélegeztetésre szoruló betegek száma néhány héttel ezelőtt még a hétszázat közelítette, ám az utóbbi időben stabilan ötszáz és hatszáz között van az ilyen ellátást igénylő – kritikus állapotú – koronavírusos betegek száma.
Gulyás Gergely és a valóság
Ám érdemes megvizsgálni, hogy 2020 őszén, a koronavírus-járvány második hullámában valóban annyira sikeres-e a védekezés, mint ahogy ezt nap mint nap sugározza a kormánypropaganda. Gulyás Gergely kormányinfóin – amelyeken a Magyar Hang kérdéseit cenzúrázzák – rendre elhangzik, hogy a járvány eddigi áldozatainak számát tekintve Magyarország az uniós átlagnál jobban teljesít, ami az időben meghozott óvintézkedéseknek, valamint az egészségügyi ellátórendszer sikeres felkészítésének köszönhető. A kancelláriaminiszter állítása – már ami az áldozatok számát illeti – önmagában is csak nagy ráhagyással állja meg a helyét.
A legfrissebb adatokat is figyelembe véve Magyarországon a járvány kitörése óta egymillió főre vetítve 796 az áldozatok száma. Ennél rosszabb eddigi összesített eredményt csak azoknál az országoknál látunk, ahonnan tavasszal katasztrófajelentések érkeztek: Olaszországban 1113-as, Spanyolországban 1039-es, Franciaországban pedig 889-es arányszámról beszélhetünk. Az immár unión kívüli Nagy-Britannia szintén több áldozattal számolhat, ott egymillió főre ezer halálesetet mutat a statisztika. Az érdekesség kedvéért szintén érdemes megemlíteni Svédországot: a járvány elleni védekezésben különutasnak számító skandináv ország uralkodója, XVI. Károly Gusztáv svéd király a 7800 halálos áldozat kapcsán a minap fogalmazott úgy, hogy a vírus elleni harcot elbukták. Azóta ott 93-mal emelkedett az elhunytak száma, ám az egymillió főre vetített 775-ös halálozási arányszám még így is kedvezőbb a magyarénál. A hanyatló nyugat legtöbb országában sokkal hatékonyabbra sikeredett a védekezés: egymillió főre Hollandiában 607, Németországban 301, Dániában 171, Finnországban 88 áldozat jut a járvány kitörése óta.
A lakosságarányos halálozási számot tekintve sajnos elsők között vagyunk a régiós mezőnyben: nálunk rosszabb eredményt csak Csehországnak sikerült elérnie, ott a járvány kitörése óta egymillió lakosra 977 koronavírus miatti haláleset jut, míg Ausztriában 579, Lengyelországban 641, Romániában 720. Szlovákiában – ahol követve az osztrák példát a ténylegesen rendelkezésre álló intenzív kapacitások (orvosok, nővérek száma) figyelembevételével már októberben szigorú intézkedéseket hoztak – jelenleg 252 az arányszám.
A felkészületlen Olaszország és a felkészült Magyarország
A statisztikák alapján az is elmondható, hogy Magyarországon azt követően nőtt meg drámaian a halálozások száma, hogy a járványra – ha igazak a kormány állításai – maximálisan felkészült az ország: az első hullám idején, március és július között összesen 596 áldozatot követelt a koronavírus, körülbelül annyit, mint mostanában négy nap alatt.
De nemcsak a hosszú távú adatokból szűrhető le, hogy a kormány által diktált járvány elleni védekezés a lélegeztetőgépek beszerzése és a kórházai ágyak felszabadítása ellenére sajnálatos módon messze nem annyira sikeres és eredményes, mint ahogy az a propagandában megjelenik. Az Our World in Data összesített statisztikáiból kiolvasható, hogy az elmúlt egy hét gördülőátlaga szerint a 9,7 millió lakost számláló Magyarországon naponta körülbelül 160-an halnak meg (a szám december első napjaiban volt 170 is), míg a legtragikusabb tavaszi héten a hatvanmilliós Olaszországban átlagosan 814, a 47 milliós Spanyolországban 865 áldozata volt a kórnak. Egymillió főre vetítve a napi átlagos halálozásszám akkor, a teljesen felkészületlen, az óvintézkedéseket nem időben meghozó két dél-európai országban 13,5, illetve 18,4 volt. Most, a maximálisan felkészült, gyorsan reagáló Magyarországon 16,4. Vagyis minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy jelenleg legalább annyira súlyos a járványügyi helyzet nálunk, mint tavasszal Dél-Európában.
A legsikeresebben a következetesen szigorú intézkedéseket alkalmazó Szlovákia védekezik. 5,5 millió lakost számláló északi szomszédunknál csak az utóbbi napokban közelítette meg a halálozások száma a heti gördülőátlagban a napi 40-et, november eleje és december között 15-25 körül alakultak a számok (7,2, illetve 2,7-4,5 halálozás/egymillió fő).
Tágabb értelemben vett régiónkban Szlovéniában és Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint nálunk. A 2 milliós Szlovéniában november elején ugrott meg a halálesetek száma, ami huzamosabb ideje 40-50 körül alakul. Azaz egymillió főre 20-25 haláleset jut. A 7 milliós Bulgáriában szintén november eleje óta száz fölötti halottal kell, hogy számoljanak, az utóbbi hetekben 120-130 körül alakul a napi halálozások száma. Egymillió emberre vetítve ez 18-19 haláleset jelent.
