Kedden vitatták meg a parlamentben azt az alkotmánymódosítást, amely visszahozná a vármegyéket és az ispánokat, valamint ugyanarra a napra tolná az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, számolt be az MTI.
Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint a vármegye elnevezés visszahozása „egyszerű tisztelet az ezeréves magyar államiság előtt”, ez semmilyen hatáskörváltozással nem jár együtt. Személy szerint örül a névváltoztatásnak, és szerinte ezzel éppúgy megbékél majd a magyar politikai közélet és választópolgárok is, ahogyan a járással, a táblabírósággal és a Kúriával is megbékéltek korábban.
A képviselő a főispán elnevezés visszahozatalát is támogatta, és úgy vélte: ez még egyszerűsít is, mert jelenleg van kormányhivatalvezető, kormányhivatali megbízott és kormánymegbízott. Itt az elnevezésekben van némi zavar, a főispán, az legalább egy világos fogalom és egy igen régi magyar elnevezésre utal vissza.
Az EP-választások és az önkormányzati választások azonos időben való megtartásáról szólva jelezte: járulékos előny, hogy ez költségmegtakarítással is jár, de emellett kitűnően szolgálja nem csak a pártok közötti versenyt, hanem lehetőséget ad a pártokon belüli elitvitákra és a pártok önreflexiójára is.
Szerinte ennek a legélesebb bizonyítéka az lesz, hogyha az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje nem Karácsony Gergely lesz, hanem valaki más. Úgy vélte: ennek az új rendszerben megvan az esélye, a régiben viszont nincsen, így a módosítással lehetővé teszik új jelöltek előrelépését is.
A fideszes politikus zárszavában megjegyezte: a vármegye elnevezés inkább ízlésbeli, hagyományőrző dolog, s szerinte ezen nem vesznek össze, ez nem okoz akkora vihart.
Ami pedig a két választás egy napon való tartását illeti, ez átmeneti szabályozás lenne, egyszeri alkalomról van szó, és innentől szinkronban lenne voksolás a hivatali idővel is.
Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka az első téma kapcsán kiemelte: a vármegye elnevezés visszaállítása ügyében 2011 óta az álláspontjuk változatlan. Ha csak a vármegyékről kellene szavazni, támogatni tudnák. Lettek volna bátrak már akkor – vetette fel.
A főispáni elnevezést már aránytévesztésnek tartotta és a jelenlegi helyzet méltánytalan terelésének. Arra kellene reagálni, hogy egy gazdasági válság közepén tartunk, 400 forintot meghaladja az euró, kétszámjegyű az infláció – sorolta, és kitért azon javaslatukra, hogy legyen nulla százalékos az áfa, és vezessenek be szociális kártyát a legrászorultabbak számára.
Bedő Dávid (Momentum) arról beszélt, a kormányoldal politikai érdekei szerint módosítja az alaptörvényt, mindig fennkölt indok mögé bújva. Az ispán cím bevezetését „az elmúlt 12 év legnagyobb bohóckodásaként” említette a képviselő. Azt hangoztatta: a történelem leggonoszabb zsarnokai mindig sok lépésben, lassan „főzték meg a társadalmat”.
Keresztes László Lóránt (LMP) megjegyezte: mivel tiszteli a nemzeti hagyományokat, a vármegye kifejezést nem kritizálja, ugyanakkor felmerül benne a kérdés, hogy a válságok korában ez-e a legfontosabb lépés. Sokkal fontosabb célként kellene megjelennie egy magát nemzetinek mondó kormány politikájában az elvándorlás megállításának valamint az épített örökség, a természeti értékek védelmének – jelentette ki. Arról is beszélt: a kormánypártok nem támogatták az LMP által kezdeményezett, kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.
