Közbeszerzési visszaélés-ügy: a polgármester sem tudja, ki döntött a meghívandó vállalkozókról
A mintegy 10 hektáros ipari terület Hajdúnánáson (Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László)

Noha a százmilliókról szóló közbeszerzési eljárásoknak se szeri, se száma, nagyon ritkán kerülnek bíróság elé ilyen visszaélésekről szóló ügyek. A Debreceni Járásbíróságon éppen egy ilyet tárgyalnak. Az ügyészség szerint Hajdúnánás volt jegyzője és egy helyi vállalkozó – több másik cégvezető segítségével – lemutyizták, hogy ki nyerje meg a tendert: az a vállalkozó, akit a tavaly leköszönt fideszes polgármester a barátjának mondott a legutóbbi tárgyaláson.

Az ügy szálai még 2020-ra nyúlnak vissza, amikor a hajdúnánási önkormányzat kivitelezőt keresett egy új iparterületen a csapadékvíz-elvezető csatorna és közvilágítás kiépítésére. A vádirat szerint azonban nagyon is tudták, hogy kivel kell megnyeretni a tendert: egy olyan helyi céggel – MÉN-ÉP 2003 Kft. –, amelynek tulajdonos-ügyvezetőjével az akkori polgármester baráti viszont ápol (barátiként ő maga jellemezte a viszonyukat a keddi tárgyaláson). A „bunda” az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy a szóban forgó hajdúnánási cég vezetője, M. Zoltán „vitte” a versenytársakat a pályázatra. Megegyezett néhány környékbeli építőipari vállalat vezetőjével, hogy aztán ezeket a cégeket hívják meg az önkormányzat által kiírt pályázatra, de valójában csak statisztáltak a MÉN-ÉP győzelméhez. Így hívta meg a jegyző a tenderre a tiszanagyfalui Medop-General Kft.-t, a nyíregyházi Námor-ÉP Kft.-t és a fehérgyarmati Motocorp Bt.-t. Az indulók egyikének-másikának M. Zoltán felesége – aki kisebbségi tulajdonos a MÉN-ÉP-ben – még segített is elkészíteni a pályázatokat. Majd sorra hullottak el a kiszemelt cég riválisai: az esztergomi vállalat és a tiszanagyfalui cég nem adott be pályázatot (utóbbiról az ügyészség úgy fogalmazott: azért nem, hogy a MÉN-ÉP nyerjen). Aztán az egyik „rivális” pályázatát formai okok miatt a bírálóbizottság érvénytelenítette – eleve hibásan nyújtották be –, a másik cég pedig visszavonta ajánlatát (a bírálóbizottságnak a jegyző is tagja volt). Az ügyészség szerint így maradt egyetlenként versenyben a MÉN-ÉP, amely aztán 222 millió forintért elnyerte a megrendelést. A vádlottak mindent tagadnak.

Közbeszerzési visszaélés: Az agrárkamara lemondott alelnökére mutogatnak a bíróságon
Szabó Zsolt László

Közbeszerzési visszaélés: Az agrárkamara lemondott alelnökére mutogatnak a bíróságon

Egymásnak megy Hajdúnánás jegyzője és fideszes polgármestere a Hadházy Ákos által hosszú időn át korrupciógyanúként lebegtetett ügyben?

A keddi tárgyaláson azt igyekezett a bíróság tisztázni: ki döntött arról, hogy a fenti cégeket kell meghívni a tenderre. Erre azonban sem a tanúként meghallgatott közbeszerzési tanácsadó, sem Szólláth Tibor (Fidesz-KDNP) volt polgármester nem adott választ. Előbbi szakember szerint az önkormányzat szabályzata rögzíti a döntéshozókat, és azt is, hogy kik választják ki a meghívott vállalkozókat. Egy másik, az önkormányzat pályázatokért felelős munkatársa – még egy korábbi tárgyaláson – ugyanerre a kérdésre azt felelte: csapatmunkában döntöttek a meghívandókról: amelyik cég korábban jól dolgozott, azokat hívták meg.

Lényegében ezekkel csengtek egybe Szólláth Tibor volt polgármester – a Nemzeti Agrárkamara nyáron lemondott alelnökének – szavai is. Arról beszélt, hogy az önkormányzati szabályzat alapján elsősorban helyi vállalkozókat kellett a megrendelésekre meghívni, de a meghívás előkészítésében sem a testület, sem ő maga nem vett részt. Kijelentette továbbá: nincs arról tudomása, ki döntött a meghívottak kiválasztásáról. Válaszai annak fényében figyelemre méltók, hogy a másodrendű vádlott volt jegyző – K. Imre – korábban arról beszélt: a potenciális kivitelezők feltérképezésében a polgármester is részt vett. Ügyvédje pedig úgy fogalmazott: „Szólláth Tibor érthetetlen módon nem szerepel a vádiratban, holott neki volt döntési szerepe”. Ehhez képest Szólláthot nem izzasztotta meg a védelem. Így úgy fejeződtek be az eljárásban a tanúmeghallgatások, hogy nem derült fény arra, a jegyző döntött-e a pályázatra felkért vállalkozókról, vagy más. Ez azért fontos, mert az ügyészség szerint a másodrendű vádlott jegyző intézkedett a vállalkozók meghívásáról.

Szólláth Tibor egyébként a bíróság előtt arról is beszélt, hogy a MÉN-ÉP ügyvezetőjével, M. Zoltán elsőrendű vádlottal – jól ismerik egymást, a viszonyukat barátinak nevezte (korábban a volt jegyző azt mondta: M. Zoltánt eleve a polgármester mutatta be neki). Ugyanakkor Szólláth a szavai szerint a közbeszerzések végrehajtásában maga napi szinten nem vett részt, bár a vállalkozási szerződéseket többnyire ő írta alá polgármesterként. A gazdálkodóként is ismert Szólláth Tibor neve tavalyelőtt még a Nemzeti Agrárkamara (NAK) lehetséges elnökeként is forgott, ám váratlanul bejelentette hátralépését a közélet frontvonalából. Nem indult újra polgármesterként Hajdúnánáson, és lemondott a NAK-nál betöltött alelnöki tisztségéről. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványban betöltött kuratóriumi tagságát azonban megtartotta.

Azt, hogy a vállalkozók miként játszhattak össze, a tanúk vallomásai nem tették világossá. Lehetnek azonban még erős lapjai az ügyészségnek: azok a hangfelvételek, amelyeket titkos megfigyelés révén rögzítettek. Ezek meghallgatására a keddi tárgyaláson nem került sor, mert a tárgyalóterem technikája nem tette lehetővé a lejátszásukat. A következő tárgyaláson viszont már ezek következnek.