Tömeges baromfipusztulásról értesült a Magyar Hang: információink szerint az eset még 2024 decemberében, karácsony táján történt, a Baromfi-Coop Kft. nyíregyházi telephelyén. Névtelenséget kérő forrásunk szerint az állattartó telepen mintegy 40 ezer tenyésztyúk halt el, miután leállt a központi szellőztetőrendszer, halálukat tehát fulladás okozhatta.
Lapunk írásban kereste a céget és a Baromfi-Coopot felölelő (a milliárdos Bárány-család tulajdonában álló) Master Good-cégcsoportot: szerettünk volna megerősítést, tájékoztatást kérni az állatállomány pusztulásával kapcsolatban, azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem kaptunk választ. Hiába próbálkoztunk a Baromfi-Cooppal szerződéses kapcsolatban álló Atev Zrt.-nél is, amely állattartó-telepek hulladékai – adott esetben dögök – elszállításával, ártalmatlanításával foglalkozik: a partnercég üzleti titokra hivatkozva utasította vissza a tyúkpusztulásra vonatkozó kérdéseket.
Elromlott a biztosíték, elfogyott a levegő
Hogy a baleset mégis megtörtént, azt azonban alátámasztotta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) válaszlevele. „2024. december 25-én éjjel a Baromfi-Coop Kft. Nyíregyházán lévő, mintegy 57 000 tenyésztyúkot tartó telepén leállt a szellőzés a központi biztosíték hibája miatt, ezért az ott lévő állomány nagy része elpusztult, a maradék állomány pedig felszámolásra került. Az illetékes, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei hatóság az esetet követően értesült a történtekről és jelezte azt a Nébih felé is. A kivizsgálás megtörtént, madárinfluenza és egyéb fertőző állatbetegség gyanúja nem merült fel” – írta lapunknak hivatal.
A madárinfluenza említése azért lehet figyelemre méltó, mert 2024 októberétől Magyarországon is újra terjed a járvány. Január 6-án egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nyírbátori kacsatelepen azonosították a fertőzést, és a Nébih adatbázisa szerint a vírus 19 másik nyírségi településen is felütötte fejét – Nyíregyháza cikkünk írásakor nem szerepel a listán.
Miért kellett a többit is leölni?
A tömeges állatpusztulással kapcsolatban azonban így is maradtak nyitott kérdések: ha a tyúkállomány egy része életben maradt a szerencsétlenség után, miért kellett a túlélőket is levágni, vagy – ahogy a Nébih fogalmaz – felszámolni? Hogyan történhet meg egy óriási, vélhetően tartalék áramforrással is ellátott tenyésztelepen, hogy egy biztosítékhiba miatt az állatok nagy része megfullad? Ezekről is kérdeztük az élelmiszer-biztonsági hivatalt, ám a cikk megjelenésig nem kaptunk újabb válaszokat.
A helyzetet Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő segített értelmezni a Magyar Hangnak – nyilatkozónk a Nébih közleményét logikusnak, életszerűnek tartja, és a végzetes műszaki hibára is talál elképzelhető magyarázatot. „Minden nagy létszámú baromfitelepnek vannak tartalékgenerátorai, de ezek jellemzően épületen kívül, még a telep főkapcsolója előtt vannak bekötve, hogy a külső áramforrás kimaradása esetén is fenntartsák a világítást, fűtést, szellőztetést. Ha azonban a főkapcsoló biztosítéka hibásodott meg, abban az esetben a generátorok sem tudnak utánpótlást adni, és rendszer leáll” – mondta Deim. Az oxigénszint csökkenésével a tyúkok pánikba esnek, egyre többet mozognak, a légzésük szaporábbá válik, amivel tovább fogy a levegő és emelkedik az istálló CO2- és páratartalma: ördögi kör kezdődik, és ez az állomány órákon belüli tömeges pusztulásához vezet.
Mi volt előbb: a tyúk vagy a ketrec?
A szűkre zárt tyúktartás ellen indul kampány Magyarországon. A kezdeményezők állítják: nem lenne érdemi drágulás.
Deim szerint az sem szokatlan, hogy a túlélő tyúkokat is leölték az eset után. A légszomjjal küszködő, fuldokló állatok testében ugyanis a bélcsatornákból toxinok szívódnak fel, és ez nagyban ronthatja a hús, közvetetten a várható tojások minőségét. Ez már élelmiszer-biztonsági és minőségi aggályokat is felvet, az állatok és tojásaik pedig közfogyasztásra is alkalmatlanokká válnak.
Boldog wellness-csirkék
A Master Good tavaly egyébként kisebb botrányt kavart azzal a reklámkampánnyal, melyben azt hirdették, farmjaikon a csirkék úgy élnek, mint egy Spa-ban: élvezik a napfényt, a GMO-mentes étrendet – és a friss levegőt. A hirdetés miatt több állatvédő egyesület is a reklámtörvény módosítását követelte ,mondván: nem szabad teret adni az olyan reklámoknak, amelyekben a nagyüzemi állattenyésztő telepeket wellness-központnak mutatják be, a vágásra ítélt állatok pedig boldognak, elégedettnek tűnnek.
Könnyen megállapítható lesz majd, hogy boldogok-e a csirkék
Még az is, aki soha nem látott közelről élő tyúkot, felismeri a felszabadult csirkecsivitelést és a csalódott nyögéseket – derül ki egy kutatásból.
