Az oktatás mindannyiunk ügye – senki sem hallgathat tovább címmel tett közzé a közösségi oldalán nyílt levelet Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.
Mint írja, 2010 tavaszán az akkor felálló Orbán-kormány még tudta, hogy „a gyerekek jövőjébe való befektetés érték a nemzet számára is”, ezért ígérték meg és vállalták el az oktatás megújítását. Ám ez nem történt meg, idén tavasszal az Európai Bizottság többek között azt állapította meg a magyar oktatási rendszerről, hogy annak eredményei nem érik el az unió átlagát. Nagyobb az iskolaelhagyók aránya, és az uniós trenddel ellentétben nálunk nőtt a korai kilépők száma.
– A felsőfokú végzettségűek aránya a legalacsonyabbak közt van az unióban, és csökken a felsőoktatásba belépők száma – folytatja a közgazdász-politikus. Mint hozzáteszi, az oktatási rendszer nem járul hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez, a hátrányos helyzetű tanulóknak nincs sok esélyük, hogy felsőbb oktatási lépcsőre kerüljenek.
Miközben az unióban a magyar tanároknak van a legnagyobb kötelező óraadási kötelezettségük, a diplomásokhoz viszonyított fizetésük az OECD országaiban a legalacsonyabbak közé tartozik – sorolja az anomáliákat. Példaként hozza fel Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot, ahol a tanári fizetések elérik a felsőfokú végzettséggel rendelkezők javadalmazásának 75 százalékát, míg nálunk ugyanez 58-66 százalék között mozog.
Szót ejt az egyre nagyobb problémát okozó tanárhiányról is, az állami iskolarendszer tarthatatlan állapotáról.
– Úgy ítéljük meg, hogy a 24. órában vagyunk azoknak a gyökeres változtatásoknak a meghozatalában, amelyek révén még reményünk lehet arra, hogy Magyarország valóban előre menjen – szögezi le. Majd a levelet aláíró közgazdászok nevében hozzáteszi: „az ország gazdasági hanyatlásának elkerülése érdekében a teljes oktatási rendszer mélyreható átalakítására és az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésére van szükség, s ezt – mint felelősen gondolkodó közgazdászok – követeljük is”.
A közgazdászok nem értenek egyet azzal, hogy a kormány a pedagógusok béremelését az uniós források megszerzésétől teszi függővé. Ezt a társadalom félrevezetésének tartják, hiszen a magyar költségvetésben mindenre van forrás, amire Orbán Viktor és adminisztrációja költeni akar.
Végül azt követelik a nemzet jövőjéért vállalt felelősségük teljes tudatában, hogy „ha idénre már nem, a következő évre vállalja fel a kormány – a 2023. évi költségvetés újratervezése során – az oktatási rendszerben dolgozók érdemi bérrendezését”.
A levél aláírói a következők: Berlinger Edina, Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Bojár Gábor, Chikán Attila, Csaba László, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Katona Tamás, Király Júlia, László Csaba, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Rosta Miklós, Scharle Ágota, Simonovits András, Vértes András.
Mint megírtuk, az utóbbi hetekben többször is tüntettek a tanárok és a diákok a magasabb pedagógusbérekért, a jobb munkakörülményekért valamint az oktatás reformjáért. Az október 27-i országos sztrájknapot november 18-án követi újabb megmozdulás. Eközben egyes pedagógusok nem a jogszabályoknak megfelelő sztrájk, hanem polgári engedetlenség útját választják, miután a kormány, illetve a parlament év elején rendeletben, a nyár folyamán pedig törvényben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke korábban arról beszélt: november 22-én, a magyar közoktatás napján demokrácia órákat tartanak a diákoknak, november 26-án pedig a Kossuth téren lesz „valódi nemzeti konzultáció” az oktatás helyzetéről.
