2020-ban még a távoktatás problémái és a járvány elleni védekezés jelentették a legnagyobb kihívásokat a közoktatásban, 2021-ben viszont már a pedagógushiány uralta a szektorról szóló közbeszédet. A pedagógus szervezetek és számos szakértő egyetért abban, hogy néhány éven belül a működésképtelenség szélére sodorhatja a közoktatást ez a probléma. A fizetések évről évre jobban elszakadnak a piacon elérhető bérektől, a munkaterhek pedig évek óta nőnek, ezért a két pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkköveteléseket fogalmazott meg az év végén. Munkabeszüntetést is tartanak – hogy hogyan, arról bíróság fog dönteni.
A pedagógusok bére elmarad a piaci fizetésektől még a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint is. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete 2021 első felében bruttó 428 100 forint volt – az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat nem számítva – a pedagógus bértábla egy jelentős része azonban ez alatt az összeg alatt van. Sok függ attól persze, hogy az érintett előre lépett-e a pedagógus a minősítési rendszerben, vagyis megszerezte-e a pályára lépés után a Pedagógus I., majd II., esetleg a Mesterpedagógus fokozatot is, ehhez azonban eleve meghatározott számú évet kell a pályán töltenie.
A fő probléma, hogy a pedagógus bértábla 2015-ig a minimálbérhez volt kötve, vagyis az akkori, úgynevezett vetítési alaphoz viszonyítva számították ki a béreket, most viszont már nem. Idén például a pályakezdő pedagógus bére elmarad a szakképzési bérminimumtól. Vagyis a szakmunkás végzettségűek bérminimuma elhagyja a pályakezdő, pedagógus gyakornok fokozatban lévő pedagógusok bruttó bérét. De a bérminimum alatt kereshet a Pedagógus I. kategóriában lévő, vagyis már évek óta tanító fiatal pedagógus is, ha nincs mesterdiplomája – vagyis a pályájuk elején járó, főiskolai végzettségű tanítók és óvodapedagógusok is.
Azzal, hogy nem a folyamatosan növekvő minimálbérhez igazítják a pedagógusok bérét, a Pedagógusok Szakszervezetének számításai szerint eddig összesen bruttó 5 millió 600 ezer forintot, vagyis az átlagkeresettel számolva 17 havi bért veszítettek a tanárok.
2021-ben már a kormány is elismerte, hogy a pályakezdő pedagógusok bérezése valóban probléma, erről Novák Katalin akkori családügyi miniszter – azóta már köztársaságielnök-jelölt – is beszélt augusztusban. A pedagógus érdekképviseleti szervezetek is a pályakezdők helyzetét tartják a pedagógushiány szempontjából az egyik legfenyegetőbb problémának. Az aktív pedagógusok átlagéletkora ugyanis 50 év felett van, minden második pedagógus elmúlt 50 éves.
– Nagyjából három év múlva évente átlagosan 6000 pedagógus fog nyugdíjba menni. Az öregségi nyugdíjba vonulók számát növelhetik azok a női kollégák, akiknek 40 év után lehetőségük lesz ugyanerre a juttatásra, illetve azok is, akik élnek azzal a lehetőséggel, hogy 60 éves koruk után részfoglalkoztatást kérhetnek. Azoknak a pályakezdőknek a száma, akik a diploma után elhelyezkednek, és legalább 2-3 évig a pályán is maradnak, évente 3 ezer fő. Három év múlva az eltérés már olyan jelentős lesz, hogy nem csak a minőségi feladatellátást nem lehet majd garantálni, hanem komoly létszámgondok is fel fognak lépni – figyelmeztetett korábban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Ugyanerre jutott a Filippov Gábor vezette Egyensúly Intézet is – a független elemző intézet egy átfogó kutatás után idén tett le szakpolitikai javaslatcsomagot a közoktatás átalakítására: szerintük radikális beavatkozás szükséges, 2030-ig az átlagbér kétszeresére emelnék a pályakezdő pedagógusok fizetését, hogy elkerülhető legyen az összeomlás.
A munkaterhek növekedése is állandó témája az oktatással foglalkozó szervezeteknek. 1995 óta 30 százalékkal emelkedett az óraszám, a hiányzó tanerőt pedig gyakran a tantestület többletmunkájával pótolják – többek között ezért is nehéz megítélni, mekkora pontosan a hiányzó pedagógusok száma.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint ez a helyzet okozza, hogy Magyarországon a korábbi kutatások szerint Európában a második legmagasabb, egy hamarosan megjelenő nemzetközi felmérés szerint pedig a legmagasabb a tanítással lekötött órák száma: ez heti 27 órát jelent, de intézménytől függően akár több is lehet. – Tudunk olyan iskoláról, ahol az intézmény éves beszámolója szerint is 31 órát tanítanak a pedagógusok hetente – mondta Totyik Tamás, aki szerint ez tarthatatlan, mert fizikai és szellemi képtelenség ennyi órát színvonalasan megtartani. Versenyképes bérezés nélkül szerinte csak a munkaterhek további növelésével és a kisebb vidéki iskolák bezárásával lenne tovább működtethető az oktatás. Jelenleg 22–26 óra a tanítással leköthető munkaórák száma a közoktatásban, de a helyettesítéseket ebbe nem számolják bele, így alakulhatnak ki ennél magasabb óraszámok.
A kormány kezdettől azt hangsúlyozta: az iskolabezárást, ha csak lehet, el kell kerülni, hiszen az iskolák működése kulcsszerepet tölt be az ország működésében – nemzetgazdasági szempontból is, mert a szülők munkába járását teszi lehetővé.
A kormányzat akkor is stratégiai ágazatként gondol a közoktatásra, ha sztrájkról van szó. Munkáltatóként azon az állásponton van, hogy a közoktatás „a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez”, mint amilyen a sztrájktörvény szerint a tömegközlekedés, a távközlés, az energiaszolgáltatás. Vagyis úgy véli, hogy a közoktatásban sztrájk csak az úgynevezett „még elégséges szolgáltatás” teljesítése mellett lehetséges, vagyis gyakorlatilag sztrájk idején is biztosítani kell az oktatás alapvető működését – a kormány szerint ez az órák 75 százalékának megtartását jelenti, vagyis a pedagógusok úgy sztrájkolhatnának, hogy közben fizetés nélkül dolgoznak.
Az oltási rend kezdetben mégsem ezt a szemléletet tükrözte. Miközben néhány stratégiai ágazat dolgozói, például a rendvédelmi szervek tagjai vagy a kritikus infrastruktúrát üzemeltetők kezdettől az oltási sorrend elejére kerültek, az oktatásban dolgozókra ez nem volt igaz. Az 2021-es év kezdetén még központi kérdés volt, hogy az akadozva érkező vakcinaszállítmányok elosztása során kit részesít előnyben az oltási rend, természetesen a veszélyeztetett időseken és krónikus betegeken kívül. A pedagógus szervezetek nyilvánvalóvá tették: szerintük a legtöbb európai országhoz hasonlóan Magyarországon is előre kellene venni a pedagógusokat az oltási sorban. A kormányzat ezt hosszú időn át visszautasította. Az akkori indoklás szerint ezzel az erővel bármelyik, személyes jelenlétet igénylő ágazatot, például az élelmiszerkereskedelmet is előnyben lehetett volna részesíteni, hiszen a kereskedelmi dolgozóknak is végezniük kell a munkájukat. Vagyis ekkor még nem tekintették kiemelten fontos ágazatnak a közoktatást. Végül ennek ellenére elrendelték a pedagógusok soron kívüli, tömeges oltását, közben azért odaszúrva, hogy a pedagógusok „mások elől veszik el az oltóanyagot”.
Tavasszal tehát úgy tűnt, hogy a kormányzat nem tekinti stratégiai jelentőségűnek a pedagógusok oltottságát. Késő őszre mégis az a döntés született: kötelező az oltás a közoktatásban dolgozók számára. Ezt az oktatásban részt vevő gyermekek biztonságával indokolták, ennek ellenére egyházi és alapítványi iskolákban a fenntartó megítélésére bízták, hogy a tanítás feltételévé teszik-e a védőoltást. Az általános iskolás és a középiskolás diákoknak is 15-16 százaléka jár egyházi intézményekbe.
A választási évet megelőző béremelési hullámban a pedagógusoknak 10 százalékos bérpótlék jutott, amely a Pedagógusok Szakszervezete számítása szerint 9,1 százalékos béremelkedést jelent, ráadásul bérpótlék formájában, ami az érdekképviseletek érvelés szerint bármikor visszavonható. Ez kevesebb a szociális és kulturális dolgozóknak adott béremelésnél, és a rendvédelmi szervek dolgozóinak adott juttatásnál is, itt a tíz százalékos illetmény-emelés mellé hat havi illetménynek megfelelő fegyerpénzt is kiosztanak 2022 elején.
A pedagógus szakszervezetek nem csak a tíz százalékos bérpótlékot tartották kevésnek, hanem azt is nehezményezték, hogy egyéb sztájkköveteléseikre nem kaptak olyan ajánlatot, amit megfelelőnek tartottak volna. A sztrájkkövetelések között van a túlmunka mérséklése is.
Az oltási kötelezettség kapcsán is arról számoltak be az ágazatban dolgozók, illetve a pedagógus szervezetek: nincs tartalék a rendszerben, nem tudnak újabb pedagógusokat állítani a távozók helyére, csak további túlmunkával tudják pótolni azokat a tanárokat, akik nem vették fel az oltást.
