Valamelyest rezignáltan figyeli a magyar társadalom a 2022 februárja óta tartó orosz-ukrán háború fejleményeit, és nem tart igazán további eszkalációtól, atomháborútól pedig különösen nem. Donald Trumptól sem vár csodákat, a háborús realitásoknak megfelelően inkább Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében látja a béke zálogát, mint az amerikai elnökében. Orbán Viktornak pedig a kormánypárti szavazók véleménye szerint sincs köze a béketeremtéshez, miközben Magyarország NATO-tagságát kevesen kérdőjelezik meg – derül ki a Magyar Hang által megrendelt országosan reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet az Europion (korábban Opinio) végzett el december 13. és 16. között a 16 év feletti magyar lakosság körében.
Hiába az oroszok fenyegetőzése, a magyar társadalomnak alig 15 százaléka tart az atomháború kitörésétől, míg az abszolút többség, 53 százalék szerint ez inkább, vagy egyáltalán nem reális forgatókönyv. Az atomháború nevesítése nélkül a háború általánosabban értelmezett kiszélesedésétől már többen félnek, de itt is azok vannak relatív többségben, mintegy 40 százaléknyian, akik inkább, vagy egyáltalán nem gondolják reális veszélynek a további eszkalációt. A 60 év fölötti korosztálynak, valamint a megyei jogú városokban élőknek valamivel több, mint harmada, továbbá a júniusi EP-választáson a kormánypártokra szavazók 36 százaléka körében relatíve magas a háború tovaterjedésétől tartók aránya, de ez utóbbi az egyetlen olyan választói szegmens, amelyben ez az arány meghaladja az ettől nem tartó 26 százalékot. A háború kiterjedésétől legkevésbé a Tisza szavazói tartanak, körükben 58 százalék inkább, vagy egyáltalán nem tart eszkalációtól.
Donald Trump nemrégiben újraválasztott amerikai elnök többek között azzal kampányolt, hogy a hivatalba lépését követő 24 órán belül békét teremt a harcoló Oroszország és Ukrajna között. Ebben nagyon kevesen bíznak, a megkérdezetteknek alig 18 százaléka véli úgy, hogy be tudja tartani ígéretét a frissen megválasztott amerikai elnök. Ugyanakkor a négyéves ciklust tekintve már 47 százalék tartja reálisnak a béketeremtést. Ezzel együtt elgondolkodtató, hogy a kérdésre válaszolók 35 százaléka úgy véli, Trump januártól kezdődő elnöki ciklusa alatt sem sikerül megteremteni a békét. Ez a fajta pesszimizmus leginkább az alacsonyan iskolázott középkorúakra jellemző: a 40-49-es korcsoportban és a 8 általánost végzettek körében egyaránt 44 százalék számít elhúzódó háborúra. Meglepő ugyanakkor, hogy a fővárosiak is pesszimistábbak a békekötés esélyét illetően (42 százalék), mint a kisebb településeken élők. A kormánypártiak körében ugyanakkor látszik a kormányzati kommunikácikó hatása, hiszen közülük viszonylag sokan hisznek Trump békekötő erejében: 37 százalékuk bízik a 24 órás békekötésben, és további 52 százalék a ciklus hátralevő részétől várja a békét.
Ha már békekötés, akkor a kutatás fontos tanulsága, hogy némileg nagyobb egyetértés mutatkozik meg annak tekintetében, hogy Putyin orosz elnök kezében van a békekötés kulcsa: a megkérdezettek 53 százaléka ért egyet a kérdésben. Ugyanakkor a kormánypárti szavazótábor véleménye ettől jelentősen eltér, hiszen 30 százalékuk szerint Volodimir Zelinszkij ukrán elnök, 41 százalékuk szerint pedig Donald Trump tehetne a legtöbbet a béke megteremtése érdekében, miközben Vlagyimir Putyin felelősségét csak a kormánypárti szavazók negyede tartja valósnak ebben a kérdésben. A nyár óta békemisszióval a világot bejáró Orbán Viktor erőlködése ellenére is kevesen hisznek abban, hogy a magyar miniszterelnöknek bármi köze lehet a béke megteremtéséhez. A válaszadóknak mindössze 3 százaléka vélekedik úgy, hogy a magyar miniszterelnökön múlna a béke. Érdekesség, hogy a folyamatos kormányzati kommunikáció ellenére a fideszes szavazótáborban sem magasabb ez az arány.
Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a válaszadók relatív többsége, 32 százaléka szerint Magyarország biztonságát elsősorban Oroszország fenyegeti. A válaszadók 17 százaléka a veszélyt az Európai Unióban, 12 százaléka pedig Ukrajnában látja. Ugyanakkor az Egyesült Államoktól alig a megkérdezettek 6 százaléka tart, amit még a Kínától tartók 7 százalékos tábora is megelőz. Amíg Oroszországtól elsősorban a fővárosiak és a diplomások 42-42 százaléka fél, addig az EU-ban elsődleges veszélyforrást látók aránya az idősebb korcsoportokban, a kistelepüléseken élők között és természetesen a kormánypártiak körében haladja meg a 20 százalékot. Ez utóbbi tábornak amúgy mindössze 9 százaléka tekint Oroszországra elsődleges veszélyforrásként, szemben az Európai Unióval és Ukrajnával. Az előbbit a fideszes beállítottságúak 35, az utóbbit 24 százaléka véli veszélyforrásnak.
A korábbi kutatásoknak megfelelően továbbra is erős, kétharmados támogatásnak örvend NATO-tagságunk, a válaszadók 47 százaléka szerint mindenképpen, további ötöde szerint Magyarországnak inkább a NATO tagjának kell maradnia. Ehhez képest a kifejezetten ellenzők aránya alig nyolc százalék, és ebben a tekintetben még a politikai oldalak között sincsenek éles különbségek: a kormánypártiak 12 százaléka ellenzi és 62 százaléka támogatja az ország NATO-tagságát. Míg tehát a háború megítélésében éles különbségek feszülnek a politikai oldalak között, a NATO nyújtotta biztonsági védőernyő, ha teljes konszenzust nem is, de elsöprő többséget élvez a közvéleményben.
Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat december 13. és 16. között vette fel az Europion (korábban Opinio Institute) mobilapplikációs és kiegészítő webes adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és a lakosság demográfiai szegmensei közötti kisebb különbségeket súlyozással korrigálták a kutatók, a súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es Európai Parlamenti választásokra vonatkozó pártválasztását is figyelembe vették. A mérések hibahatára 3,2 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.
Az Europion (korábban Opinio Institute) Magyarország első számú és leggyorsabb piac- és közvélemény-kutató alkalmazása, 2021 óta végez ügyfeleinek és médiapartnereinek rendszeres kutatásokat. Az adatfelvétel mobilapplikációs és webes felületen zajlik. Az Europionnak jelenleg több, mint 12.000 felhasználója van és a bővülő bázis rekrutációs stratégiája mögött első számú szempont az országos reprezentativitás. A paneltagok app- és web-notifikáción valamint e-mail alapú hírlevelekben értesülnek a minden nap publikált új kérdőívekről, az aktív részvételt különböző tárgyi ajándékok, nyereményjátékok és pontokkal beváltható e-voucherek ösztönzik. Az Europion legújabb kutatásai az E-magazinban és a gyorsfelmérések alatt olvashatóak.
