KSH: rekordszinten a tanárhiány

KSH: rekordszinten a tanárhiány

Tanítónő beszél a diákokhoz a Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Általános Iskola 1.b osztályában Nyíregyházán a tanévnyitó napján, 2021. szeptember 1-jén. (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Fotó: Balázs Attila

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján, miután egyre több idős tanár megy nyugdíjba, fiatalok pedig nem választják ezt a pályát – számolt be róla a Portfólió.hu. A gazdasági portál szerint az évek óta befagyasztott, folyamatosan erodálódó, immár sokszor a szegénység küszöbére csúszó bérek arra késztetik a pályán lévő tanárokat, hogy új állás után nézzenek.

A KSH adatai szerint 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben. Az idei év azonos időszakához képest 38 százalékkal nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, ami azt jelzi, hogy a már korábban is fennálló problémák gyorsuló tempóban súlyosbodnak a szektorban – írja a Portfólió.

A koronavírus-járvány alatt nemhogy csökkent volna, hanem még nőtt is a betöltetlen állások száma. Az idős tanárok nyugdíjazása és a fiatalok egyre égetőbb hiánya oda vezet, hogy növekszik a munkaerőhiány a szektorban.

A lap szerint a pályaelhagyás mögött számos ok húzódik meg – fizetetlen túlórák, túlterheltség, központosított döntések –, azonban a legfontosabb az anyagi megbecsülés hiánya. Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek.

Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet.

A lap hangsúlyozza: a pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva.

Ahogy azt a lap cikke is felidézi, a pedagógus szakszervezetek a munkaerőhiány növekedéséről beszélnek, azt mondják, hogy egyre hosszabb ideig tart megtalálni a megfelelő szaktanárokat vagy tanítókat.

A munkaerőhiány már olyan szintre emelkedett, hogy veszélyezteti egyes tárgyakból az érettségire való felkészítést is, miután van olyan iskola, ahol elismerték: nem tudnak jelenleg megfelelő szintű, az érettségire való felkészítés színvonalát elérő oktatást biztosítani bizonyos szabadon választható tárgyakból.

Vannak olyan iskolák, ahol egyáltalán nincs kémiatanár, és külsősökkel igyekeznek megoldani a problémát, az általános iskolákban pedig szinte mindennapos, hogy délután összevonják az osztályokat, mert nincsenek napközis nevelők. A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy egy pedagógusra kevesebb gyerek jut, mint korábban, vagyis még csökkent is a szektorban a munkaerőhiány.

 

 

 

Címkék: pedagógushiány, KSH