A Központi Statisztikai Hivatal jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát 2019 és 2024 között. A most elvégzett korrekció hatására több mint duplájára nőtt a gyerekszegénység mértéke 2022-ben az eredetileg mért értékhez képest – írta meg a Válasz Online.
Érdemes felidézni, hogy idén tavasszal Tátrai Annamária, az ELTE adjunktusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója a KSH statisztikáiban több olyan hibát is talált, amelyek alapján arra lehetett következtetni, hogy a statisztikai hivatal a valósnál jóval alacsonyabbra becsülte a magyarországi szegénység kutatásához használt arányszámot.
A KSH először visszautasította a manipuláció vádját, ezzel együtt bejelentették, hogy a 2018 és 2023 közötti adatokat felülvizsgálják. Azt viszont tagadták, hogy ez a kutatók aggályai miatt tennék, a revízióra rutineljárásként hivatkoztak. Utóbb bejelentették, hogy javították a számokat, amitől érdemben változott is a jövedelmi szegénységi ráta: 2018-ban 1,7 százalékponttal, 2019-ben 1,6 százalékponttal, 2021-ben pedig 1,4 százalékponttal lett magasabb az országos adat a korábban közöltnél.
Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta a revízió előtti és utáni adatokat, és korosztályokra bontva is közölték a számokat. Ebből kiderült, hogy a 18 év alattiaknál szembeötlő a változás: 2019-ben a KSH azt jelentette, hogy a magyar gyerekek 11,5 százaléka szegény, ám a revízió után ezt 18 százalékra kellett módosítani, vagyis az eredeti számot 56,5 százalékkal növelték. Egy évvel később, 2020-ban aztán még jelentősebb a korrekció: az eredetileg 9,5 százalékra mért gyerekszegénységi mutatót 20,9 százalékra módosították, ami 120 százalékos növekedést jelent.
A revízió alapján 2021-ben 40,3 százalékkal, 2022-ben 56,4 százalékkal, 2023-ban 0,6 százalékkal, 2024-ben pedig 21,7 százalékkal mérte alul a KSH a hazai gyerekszegénységet. Ezzel szemben a 18-64 éves korosztály, valamint a 65 éven felüliek szegénységi adatait felülmérték, és nagyobbnak jelentették a tényleges mértéknél.
Az Eurostat közlése szerint a korrekcióra módszertani problémák miatt volt szükség, és sem adatmanipulációt, sem pedig szándékos torzítást nem említenek a KSH adataival kapcsolatban.
