Különadókkal korlátozhatnák a beköltözést a települések
Képünk csak illusztráció (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Elkészült az alaptörvény-módosítás vázlata, amely megteremtené a közösségek önazonossághoz való jogát mint alkotmányos alapjogot, a részletszabályokról pedig sarkalatos törvény rendelkezne, közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

„Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – jelentette ki Orbán Viktor a februári évértékelőjén. Navracsics Tibor az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a miniszterelnök beszédét követően jelenleg vizsgálják, mit tudnak tenni a kistelepülések önazonosságának védelme érdekében. Leszögezte: „A kormány csak lehetőséget akar biztosítani a helyi közösségeknek, hogy a jogállam kritériumainak megfelelően tudjanak gondoskodni a saját védelmükről, ez a rendelkezés nem lesz kötelező érvényű.”

Navracsics szerint a cél: ha egy település úgy érzi, hogy elérte a népességének felső határát, és már nem akar tovább növekedni, mert az a település jellegének vagy eredeti társadalmi szerkezetének megváltozását idézné elő, akkor különböző korlátozó intézkedéseket tudna bevezetni. Eddig öt eszközt vázoltak fel a polgármestereknek, amelyekhez még nem érkezett plusz javaslat. Példaként említette az ingatlanvásárlás tilalmát és az adózási kötelezettség előírását. A miniszter fontosnak nevezte, hogy biztosítsák a diszkriminációmentességet, tehát a települések nem diszkriminálhatnak a döntéssel népcsoportot, társadalmi csoportot, felekezetet. Másrészt a törvényben meghatároznának természetes mentességi okokat, mint például a helyben született, majd oda visszaköltözni szándékozó emberek mentessége, vagy az állami feladatot ellátó orvos, tűzoltó, tanár és rendőr ingatlanvásárlási lehetőségének biztosítása.