Névtelen bejelentésre kezdett ellenőrizni az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) egy sok éve lezárt projektet, amelyben a Komp Egyesület partnereként részt vett a polgárőrség Hajdú-Bihar megyei szervezete. A 129 millió forintos áldozatvédelmi programot még 2011-ben hirdették meg – a megyei szervezetre eső rész 46 millió –, a zárás időpontja 2014. december 31., a társfinanszírozó pedig az Európai Szociális Alap és a magyar költségvetés volt. Vagyis az OPSZ költségvetését egyetlen fillér erejéig sem érintette a projekt, amellyel mind az unió, mind a magyar kormány felé rendben elszámoltak. Talán magyarázatot ad a kései ellenőrzésre, hogy a Hajdú-Bihar megyei szervezetet akkor az a Tóth Attila vezette, aki Túrós András országos elnök szerint az OPSZ 2016-os, költségvetési forrásból megvalósított mellénybeszerzése körüli, évek óta eredmény nélkül zajló hatósági vizsgálatok mögött áll. Lapunk foglalkozott már a beszerzéssel, a felvetett konkrét kifogásokra nem érkezett érdemi cáfolat. Az OPSZ felügyelő bizottsága ezzel az üggyel nem foglalkozott.
Sokat megélt újságíróként is meghökkentem azon, ami az Országos Polgárőr Szövetség mellénybeszerzéséről szóló második cikkem után történt. Az OPSZ honlapjáról eltüntették az összes idei sajtóközleményt. Nem tudok másra gondolni, mint hogy azért, mert megírtam: egy márciusi anyagukban elismerték, hogy a polgárőrök láthatósági mellényeinek egy része külföldön, Szerbiában készült, egy későbbi közleményükben viszont magyarországi gyártásról írtak.
Rugalmas elszakadás
A mellénybeszerzés körülményeiről először június 14-én írtunk. A történet dióhéjban: 2015-ben közbeszerzési eljárást írtak ki láthatósági mellények beszerzésére, amihez a kormány biztosított 200 millió forintot, a győztes a legolcsóbb ajánlatot tevő, alsózsolcai székhelyű Vizuátor Kft. lett. Az általam megismert dokumentumokból, tanúvallomásokból kirajzolódó kép szerint az eredeti, a polgárőrség vezetőivel megismertetett kiírási feltételek végül jelentősen módosultak.
Kezdetben ugyanis arról volt szó, hogy a mellényeket kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon, alvállalkozó bevonása nélkül gyártják. Utóbbi a Vizuátor kapacitásai alapján eleve megvalósíthatatlan volt, hiszen a fő tevékenységi körként nyomdai előkészítést megjelölő kft. aligha képes nagy mennyiségben mellények gyártására. Túrós András lapunk megkeresésére arra hivatkozott, hogy a végül megkötött szerződés nem zárta ki alvállalkozó bevonását. Az ügyben zajló egyik eljárás során született tanúvallomás szerint egyébként az OPSZ logózott szalagjait Írországban gyártatják, azok le vannak védve, és a Vizuátor Kft.-n keresztül lehet őket itthon beszerezni. Ha ez így van, kérdés: lehetett-e egyáltalán más nyertese az eljárásnak, illetve lehet-e kizárólagos magyarországi gyártásról és alapanyagról beszélni?
Ezer sebből vérzik a polgárőrség mellénybeszerzése, mégsem lépnek a hatóságok | Magyar Hang
Mintha a hatóságok érinthetetlenként kezelnék a szervezet első emberét, a rendszerváltás előtti időkből is jól ismert Túrós Andrást.
A beszerzett mellényekről 2017-ben szakértői vélemény készült, amely túlárazást, minőségi problémákat említ, ezen felül azt is valószínűsíti, hogy a termékek egy része távol-keleti alapanyagból készült. Nemrégiben azonban az OPSZ is megbízott két szakértőt, akik mindent rendben találtak. Az viszont egyértelműen kimondható, hogy a mellények egy részét külföldön gyártották. Hab a tortán, hogy két alvállalkozó között elszámolási vita robbant ki, mert egyikük 1009 legyártott mellény után számla kiállítása nélkül, nettó értékben fizetett. Ezt az ügyet vizsgálják a hatóságok, Túrós András pedig azt mondta, hogy az alvállalkozók vitájához nincs köze a polgárőr szövetségnek.
A történtek jogi minősítése nem feladatunk. Felvetődik azonban a kérdés, hogy egy közbeszerzési eljárás eredetileg meghirdetett feltételeit lehet-e ennyire rugalmasan kezelni. Túrós András lapunknak határozottan azt mondta, hogy nyugodtan alszik a mellénybeszerzés miatt, az eljárás körül minden rendben volt. Ráadásul a közbeszerzést a rendőrség bevonásával vitték végig. Arra is hivatkozott, hogy megszüntették az ügyben indult eljárást. Ez igaz, csakhogy közben a beszerzéssel összefüggésben két másik eljárás is zajlik, az egyikben költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a másikban hűtlen kezelés, bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt vizsgálódnak; úgy tudjuk, utóbbi jelenleg a Fővárosi Főügyészség előtt van.
Ezt kezdeményezte Tóth Attila, az előző Szabó József polgárőr, Monostorpályi polgármestere feljelentésére kezdődött. Tóth Attila azt vélelmezi, hogy az OPSZ vezetői információkhoz jutnak az eljárásokról, a szervezet honlapjára például 38 perccel azután került fel egy őt támadó közlemény, hogy abban a témában tanúvallomást tett. (Ez a közlemény szintén eltűnt azóta a honlapról – a szerk.) Túrós András mindezt a Magyar Hangnak összeesküvés-elméletnek minősítette. Az ügyben mindenesetre Tóth Attila többek között a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz fordult.
A stratégiai partner
A hetvenöt éves Túrós Andrásról érdemes tudni, hogy már a pártállam idején is fontos beosztásokban dolgozott, a rendszerváltás belügyminiszter-helyettesként, országos rendőr-főkapitányként érte. 1990-től Pintér Sándor országos rendőr-főkapitány helyettese volt, 1996-ban a Horn-kormány menesztette őket. Ezután lett Túrós az OPSZ elnöke, miközben több állami vállalatnál is vezető tisztséget töltött be. A fideszes fülkeforradalom sem rendítette meg a pozícióját, kapcsolatrendszerét a jelek szerint nem kezdték ki a politikai változások.
A mellénybeszerzésről megjelent cikkünk után Harangozó Tamás (MSZP) írásbeli kérdést tett fel a belügyminiszternek, amit Pintér Sándor azzal hárított, hogy a polgárőrség törvényességi felügyelete az ügyészség hatáskörébe tartozik. Itt érdemes megjegyezni, hogy az OPSZ évente egymilliárd forintot kap a Belügyminisztériumtól, s a mellénybeszerzésre szánt 200 millió is a költségvetésből érkezett.
Rugalmasan kezelték a polgárőrmellényekre vonatkozó kiírás eredeti feltételeit | Magyar Hang
Lapunknak a polgárőrséget jól ismerő források azt mondták, hogy bár a kormány számára kellemetlenek a mellénybeszerzéssel kapcsolatos hírek, az önkormányzati választásokig biztosan nem akarnak konfliktust a 60 ezer tagot számláló civil szervezet vezetésével. Az OPSZ a kormány bűnüldözési stratégiai partnerének számít. A napokban Túrós András fideszes politikusok társaságában sajtótájékoztatón méltatta a rendőrség és a polgárőrség együttműködését.
Bűnpártolás?
A hatóságok évek óta ismerik az ügyet, érdemi előrelépés mégsem történik a mellénybeszerzés vizsgálatában. Tudomásunk szerint gyanúsított nincs, miközben az eljárások végleges lezárásáról sem érkezett még hír. Arra gondolni sem merünk, hogy politikai vagy egyéb külső hatásra toporog egy helyben a beszerzés körülményeinek jogi tisztázása. Az eljárás hátráltatása amúgy bűnpártolásnak számít.
Török Barnabás, az OPSZ felügyelő bizottságának elnöke egyébként készségesen nyilatkozott megkeresésünkre az áldozatvédelmi projekt ellenőrzéséről.
Információinkat megerősítve elmondta, hogy azért vették elő az ügyet, mert abban közpénzt használtak fel, és polgárőrök az érintettek. Nem céljuk hatósági eljárást kezdeményezni, Túrós András számára készítik el a jelentésüket. Úgy tudjuk, hogy annak idején a kormány illetékesei és a rendőrség is elismeréssel nyilatkozott a program végrehajtásáról. Török Barnabás sem tud arról, hogy bárki kifogást fogalmazott volna meg. (Értesülésünk szerint a projekt egyik fontos szereplője ma Balogh János országos rendőr-főkapitány beosztottjaként dolgozik.) A felügyelő bizottság elnöke azt az információinkat is megerősítette, hogy a szervezet mellénybeszerzését nem vizsgálták. Szerinte azért nem, mert az az ügy a hatóságok elé került, párhuzamos vizsgálódásnak pedig nincs létjogosultsága.
Összemosás
A mellénybeszerzés körülményeinek firtatását az OPSZ vezetése a polgárőrség jó hírének megsértéseként igyekszik hitelteleníteni. Csakhogy senki sem vonja kétségbe a polgárőrök elhivatottságát, törvény által szabályozott, önkéntes hozzájárulásukat a rendőrség munkájának segítésével a közbiztonság fenntartásához, különösen a kis településeken. Mindez nem mentesítheti a polgárőrség vezetőségét az alól, hogy elszámoljon a mindannyiunk adóforintjaiból érkező támogatások felhasználásáról, amely meghaladja az évi egymilliárd forintot.
